Díjat kapott többek között az idegtudományi intézet, a mentőszolgálat és a Szent Imre Kórház is.
Az év kiváló egyetemi klinikáját, országos intézetét, megyei, városi, és szakkórházát valamint kiváló gyógyszertárát és gyógyszergyárát nevezte meg a neves egészségügyi szakemberekből álló zsűri a Medicina 2020 pénteki online díjátadóján. Több különdíjat is átadtak, és bemutatták az immár 8. éve megjelenő Medicina évkönyvet, amely az elmúlt 12 hónap legfontosabb egészségügyi kihívásait, az ágazat gazdasági, szakmai változásait mutatja be számos statisztika, táblázat és 52 ismert szakember segítségével.
A zsűri, amelynek elnöke Kovács Árpád, az ÁSZ korábbi elnöke, tagjai között pedig például ott volt professzor Kosztolányi György, az MTA tagja, illetve dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, számos szempontot figyelembe vett, amikor döntött a díjak odaítéléséről. Így többek között súlyozták az intézmények emberi erőforrását, gazdasági hatékonyságát, eszközfejlesztését. Mindezek alapján a következő kitüntetéseket adták át:
Kiváló Klinikai Központ 2020:
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ
Kiváló Országos Intézet 2020:
Országos Klinikai és Idegtudományi Intézet
Kiváló Megyei Kórház 2020:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház
Kiváló Városi Kórház 2020:
a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház – Rendelőintézet
Kiváló Szakkórház 2020:
Mátrai Gyógyintézet
Kiváló Gyógyszertár 2020:
a nyíregyházi Korona Gyógyszertár
Kiváló Gyógyszergyár 2020:
Richter Gedeon Nyrt.
A győztesek méltatásánál elhangzott, hogy területükön a számos nehézség ellenére helytálltak, nemcsak szakmailag, hanem gazdaságilag is. Erre példaként említették az Országos Klinikai és Idegtudományi Intézetet, amelynek sikerült korábbi tetemes adósságát ledolgoznia miközben óriási eszközfejlesztést is végrehajtottak, és ahogy köszönőbeszédében dr. Óváry Csaba főigazgató elmondta, európai szintű ellátás vált elérhetővé. A már többször díjazott Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központjánál a minőségbiztosítási rendszert emelték ki, de megemlékeztek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei intézmény főigazgatójáról, dr. Adorján Gusztávról is, aki már nem tudta átvenni az oklevelet, mivel ő is a Covid-19 betegség áldozata lett. A zsűri a társadalmi szerepvállalást hangsúlyozta a Richter esetében, amelynek elnöke Bogsch Erik, a díj átvétele kapcsán a Covid-járvány kihívására adott válaszukat emelte ki. Így a hihetetlen gyorsasággal kifejlesztett koronavírus elleni gyógyszer, a Remdesivír létrehozását, amelyet már több klinikán alkalmaznak.
Több különdíjat is átadtak, így többek között a Szent Imre Egyetemi Oktatókórháznak, a B. Braun Medical Kft-nek, az év medikusának, két-két kiváló rezidensnek és fiatal gyógyszerésznek valamint az Országos Mentőszolgálatnak, amely mint indokolták a legnagyobb egészségügyi kihívásnak felelt meg az utóbbi évben. Dr. Csató Gábor köszönőbeszédében számokkal is igazolta ezt: március óta 60 ezer fertőzött beteget szállítottak kórházba és összesen eddig 430 ezer koronavírus tesztet végeztek.
A díjátadón bemutatták a már 8. alkalommal megjelenő Medicina évkönyvet is, amelyben 52 elemző íráson kívül számos szempont alapján listázzák, rangsorolják az egészségügy intézményeit és résztvevőit. Nem csak a közellátás szerepelői kerülnek górcső alá, hanem a magánintézmények illetve az egészségipar cégei is. Példaként a magán fekvőbeteg-ellátók ranglistájának első öt helyén a 2019-es árbevétel alapján: a Budai Egészségközpont Kft., a Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft., a Róbert Károly Magánkórház Zrt., az Urbs Pro Patiente Egészségügyi Fejlesztő és Üzemeltető Közhasznú Nonprofit Kft. és a Harkányi Termál Rehabilitációs Centrum Közhasznú Nonprofit Kft.
Bár a Medicina díjátadóhoz hagyományosan kapcsolódó konferenciát egy későbbi időpontra tették át, így is elhangzott egy előadás az online eseménynek helyet adó Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatójától. Szócska Miklós arról a vizsgálatról beszélt, amely az anonimizált mobiltelefonok mozgása alapján kutatta az emberek viselkedését a járvány alatt. A 9 millió mobil adat alapján, nyomon követhető volt, hogy az első hullám alatt az emberek zöme valóban az otthonmaradás mellett döntött, viszont nyáron intenzív „túlmozgás” volt megfigyelhető. Ez persze nemcsak a korlátozások feloldásával, hanem azzal is magyarázható, hogy sokkal kevesebben mentek külföldre. Tartani kell a vírusszkeptikusok, oltástagadók elég nagy befolyásától, de a jelenlegi adatok alapján megállapítható, hogy szerencsére az emberek egyre jobban kezdik komolyan venni a veszélyt – mondta az intézetvezető.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!