Kórházakat segítettek a szakrendelők a Covid járvány alatt

A népegészségügyi szakigazgatási szerv intézkedése nyomán, a járványidőszakban, a Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség adatai szerint Budapesten 8 járóbeteg rendelőintézetből rendeltek ki asszisztenseket a COVID ellátó osztályokra nővérként. Az összesen 53 szakdolgozó és a néhány orvos kolléga több mint 11.500 munkaórát teljesített, jellemzően szigorú járványügyi körülmények között, igazolt koronavírusos betegeket ellátó osztályokon.

A szövetség közleménye szerint: egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozót kötelezhetik arra, hogy olyan egészségügyi intézményben vegye fel a munkát, amely a válsághelyzet felszámolásában részt vesz. Ezt nevezik kirendelésnek, ami vonatkozhat meghatározott személyre vagy az egészségügyi szolgáltatónál meghatározott számú, továbbá meghatározott képzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozóra. A megyei kormányhivatal dönt arról, hogy szükséges-e a kirendelés, és ha igen, akkor utasítja az adott egészségügyi intézmény vezetőjét, hogy küldje a dolgozókat.

Némiképpen meglepő módon az első kirendelésekre már a járvány elején, április második hetében sor került. A kirendelési felszólítás nagyon hirtelen jött, nem is sikerült mindig a rendelkezésre álló rövid határidőre megtalálni a megfelelő önkénteseket. (pl. volt 18 órakor érkező határozat, ami aznap 20 órára írta elő a kért kirendelési létszám kiállítását…)

Egy szakrendelőből egyszerre jellemzően 5-10 szakdolgozó kollégát rendeltek ki. A szakrendelők menedzsmentje igyekezett mind a fogadó intézmény, mind az érintett munkatársak érdekeit maximálisan figyelembe venni, ezért olyan kollégákat küldtek, akik releváns (pl. fekvőbeteg ellátásban szerzett) tapasztalatokkal rendelkeztek. A kirendelt egészségügyi dolgozók munkaideje jellemzően a maximálisan engedélyezett napi 12 óra volt, a feladataikat zömében igazolt koronavírusos betegeket ellátó osztályokon, teljes védőfelszerelésben kellett végezniük.

Az asszisztensek összességében pozitívumként élték meg, hogy nagy szeretettel fogadták és egyenrangú félként kezelték őket. Feleleveníthették a már megkopott tudásukat az osztályos munkáról, megtanultak új dolgokat, szokásokat, eszközök használatát. Igen fontos volt, hogy elegendő gyógyszer, védőfelszerelés állt a rendelkezésükre, és őszintén meglepődtek azon, mennyi felajánlást kaptak a Covid osztályok (pl. ital, édesség, sós rágcsálni valók).

Nehézség volt viszont, hogy a kórház sok esetben távol volt a lakhelytől, nehézkes volt az odautazás, feljutás. Nyilván volt az asszisztensekben az ismeretlentől, a fertőzéstől való félelem és az ebből adódó szorongás. A munkabeosztás nagyon nagy rugalmasságot igényelt tőlük, sokszor egész nap készenlétben álltak, készen az éjszakai, hétvégi műszakra is, várva, mikor hívják őket.

„Amikor a kevés időmben, ami maradt, és beszélgettem a betegekkel, azt tapasztaltam, hogy az elzártság, bezártság hatására sokan átértékelték az életüket. A 40, különböző helyről kirendelt szakdolgozó, akik soha nem dolgoztak együtt, egy pillanat alatt összekovácsolódtak, és rögtön úgy dolgoztak együtt, mintha már évek óta kollégák lennének.” – nyilatkozta az egyik önkéntesen munkát vállaló asszisztens.

Összességében sok tapasztalattal lett gazdagabb a szakrendelők menedzsmentje és az érintett munkatársak is a CoV-2019 járványban. A járványügyi kijelölés esetén az anyaintézmény munkavállalói maradnak a kirendelt egészségügyi dolgozók, viszont a munkavégzést egy kijelölt intézményben kell végezniük, szakmai eligazításban részesülnek a fogadó kórházban, és az ottani szabályoknak megfelelően kell végezniük munkájukat.

Nem szabad elfelejteni, hogy a szakrendelők mindeközben működtek, és a kirendelt kollégák helyettesítését is meg kellett oldani házon belül. Mindemelett a kirendelt kollégák fizetését, pótlékait, költségeiket a küldő intézet viseli. Elmondható tehát, hogy a szakrendelők, humánerőforrással és anyagi eszközökkel egyaránt támogatták a koronavírusos betegek kezelését végző kórházakat! - zárul a dokumentum.