Munkaszervezési szabályok: nem közeledtek az álláspontok

A Belügyminisztérium (BM) Egészségügyi Államtitkársága értekezletet hívott össze 2024. szeptember 4-ére, amelyen részt vett a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ), a Magyar Kórházszövetség, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói, valamint a Gyógyszerészi Kamara, az MSZ EDDSZ és a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete. A megbeszélés témája az egészségügyi dolgozók munkaszervezési szabályainak módosításáról szóló, a MOK részére eleve normaszövegként megküldött tervezet megvitatása volt - számolt be a találkozóról a MOK.

Mint honlapukon írták magyar állami egészségügy évtizedek óta elhanyagolt, mély strukturális problémákkal küzd, a szükségeshez képest feleannyi állami ráfordításból működik. Az ágazatban dolgozók jövőképét a kilátástalanság jellemzi, sokan elhagyták a közegészségügyet, így nincs elegendő orvos és ápoló. Az ellátás minősége romlik, a frusztráció a betegek és az orvosok számára is mindennapos tapasztalattá vált. Ezért a lakosság érdeke azt kívánja, hogy az állam olyan munkakörülményeket teremtsen az egészségügyben, amelyek biztosítják az dolgozók megtartását.

 Az államtitkárság jelen tervezete nem ilyen, mert növeli az egészségügyi dolgozók munkaidejét, csökkenti bérüket, lehetővé teszi várandós vagy krónikus beteg orvosok ügyeleti munkára kötelezését, emellett az önként vállalt többletmunka kiüresítésével elveszi annak lehetőségét, hogy az orvosok egyénileg vagy összefogással megvédjék érdekeiket, családi- és magánéletüket. Ezért kötelességünknek tartjuk, hogy felmérjük tagjaink szándékát a potenciálisan szükségessé váló közös munkavállalói fellépést illetően is.

Az első egyeztetés eredménye, hogy Takács Péter államtitkár a tervezetet ígérete szerint idén már nem terjeszti be. Ugyanakkor az ágazatvezető azt is rögzítette, hogy a jogszabályok módosításához ragaszkodik, a tervezetet tavasszal benyújtja, ehhez kérte a résztvevők javaslatait. Így jelen pillanatban a fenyegető változások távolabb kerültek, de nem hárultak el.

A szeptember 4-ei egyeztetésen az álláspontok nem közeledtek, mert azon alapkoncepció, amely nem az egészségügyre fordított anyagi és humán erőforrások növelését, hanem a maradék felélését célozza, a MOK és a MOSZ számára nem elfogadható. Ugyanígy nem tartjuk elfogadhatónak, amikor az ágazatvezetés az orvos képviseleti szervek észrevételeit, szakmai alapon megfogalmazott kritikáit, ellenvéleményét és javaslatait politikai kontextusba helyezve próbálja érvényteleníteni.    

Az orvosok képviselői igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy a lakosság egészségügyi ellátási körülményeit és a dolgozók munkafeltételeit javítsák. Ennek egyik útja, hogy a MOK és a MOSZ a tárgyalásokon kizárólag olyan tervezet elfogadását támogatja, amely az érintettek hozzájárulásával készül. A tárgyalásokon való részvételen túl feladatunknak tarjuk, hogy az egészségügy meghatározó folyamatairól a szakmával és a szélesebb  társadalommal párbeszédet folytassunk - írták a közleményben.

Felszólítjuk a Magyar Orvosi Kamara elnökét, hogy fejezze be az álhírek, a valótlan információk terjesztését!

Az előző időszakban több egészségügyi szakszervezet és egészségügyi szakmai kamara fogalmazta meg az egységes szabályozásra vonatkozó igényét az ügyeleti idő, a túlmunka és a kötelező pihenőidők elszámolása tekintetében. Meglátásuk szerint a jelenleg hatályos jogszabályi környezet nem elég pontos, a munkáltatók a szabályozást eltérően értelmezik, a jogbizonytalanság pedig hátrányos az egészségügyben dolgozó munkavállalók számára. A tárca megkezdte az új szabályozás kialakítását. Az egészségügyi államtitkárság egy döntés-előkészítő anyagot küldött meg a szakmai kamarák és a stratégiai partnerei részére a közigazgatási és a minisztériumi belső egyeztetést megelőzően, mivel továbbra is meggyőződése, hogy csak az ágazatban dolgozók véleményét figyelembe véve lehet sikeresen változást elérni egy-egy területen. A munkaanyagra az öt partnerszervezet közül négy érdemben reagált, a Magyar Orvosi Kamara azonban nem ezt tette, hanem elárasztotta a sajtót és a közösségi médiát valótlan állításokkal - kommentálta a kamara keddi közleményét a Belügyminisztérium közleménye.

Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Magyar Orvosi Kamara az orvostársadalom valódi érdekképviselete helyett továbbra is egyfajta közvélemény formáló aktorként, szakmai köntösbe bújtatja politikai töltetű megnyilvánulásait. Rejtett célja az egészségügyi tevékenység felelősség nélküli irányítása.

A döntés-előkészítő anyagról az egészségügyi államtitkárság 2024. szeptember 4-én egyeztetett a szakmai kamarákkal – köztük a Magyar Orvosi Kamarával – és stratégiai partnereivel. A szakmai fórumon egyértelművé tette, hogy a beérkezett konstruktív javaslatok alapján fogja átalakítani a korábban megküldött vitaindító anyagot.

Az elkezdődött szakmai egyeztetések folytatódnak, rendszeres szakértői és vezetői szintű egyeztetésekre kerül sor, melynek eredményeként a magyar egészségügyi dolgozók számára olyan jogi környezetet szeretnénk teremteni, melyben biztonságban érzik magukat.

A Magyar Orvosi Kamara hamis állításaival ellentétben:

- az ügyeleti óraszámra vonatkozó szabályozás nem került módosításra, sem a vállalt, sem az elrendelhető ügyeletek száma nem változik,

- az önként vállalt többletmunka megállapodással kapcsolatos előírás nem változott,

- a munkáltató az ügyelet rendes munkaidő terhére történő elrendelésével csak az egészségügyi dolgozó hozzájárulásával élhet, ezt a módosítás kifejezetten a munkavállalók kérték,

- a hatályos jogszabályi környezetben jelenleg is lehetőség van arra, hogy a munkáltatók az ügyeleti időt átminősítsék normál munkaidőre a teljes munkaidő ledolgozása érdekében. A munkáltatók ugyanakkor többször a munkavállaló terhére, etikátlanul alkalmazzák a vonatkozó jogszabályokat. A munkavállalók érdekeinek védelme érdekében ezen a területen is új, egyértelmű szabályozás kialakítására törekszünk.