• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

    • 10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

      10 dolog, amit mindenkinek tudnia kell a melanomáról

  • egynapos sebészet
    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

    • Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

      Jövőre elkészül az egynapos sebészeti egység Kecskeméten

Pszichiátria a világjárvány idején és utána

Egészségpolitika 2021.06.08 Forrás: Weborvos
Pszichiátria a világjárvány idején és utána

Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XXIV. Vándorgyűlését virtuális formában tartják 2021. június 9-12. között.

Bár eredetileg Szeged lett volna a helyszín, a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XXIV. Vándorgyűlését virtuális formában tartják meg. A szakmai esemény fókuszában a COVID-19 járvány áll, számos előadás foglalkozik a pandémia akut és elhúzódó pszichiátriai-pszichológiai következményeivel és a terápiás lehetőségekkel is. Természetesen ezen túlmenően is számos egyéb újdonságot, friss vizsgálati eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők. 

A Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) XXIV. Vándorgyűlését „Pszichiátria a világjárvány idején és utána” címmel, virtuális formában tartják 2021. június 9-12. között. A mentális betegséggel élők ellátásában dolgozó szakemberek legnagyobb hazai tudományos seregszemléjén közel 1000 résztvevővel kerül sor, akik közel 200 tudományos előadást, szimpóziumot hallgathatnak és nézhetnek meg. 

A Vándorgyűlés fő témájához kapcsolódóan sok program és előadás foglalkozik a COVID-19 járvány közvetlen és közvetett mentálhigiénés hatásaival, és a mind gyakoribbá váló pszichiátriai és pszichológiai problémák kezelésével.

A közel másfél éve tartó COVID-19 pandémia a maga kedvezőtlen biológiai és pszichoszociális hatásaival jelentősen megváltoztatta életünket. Kutatások szerint kétirányú kapcsolat van a COVID-19 vírus fertőzése és a mentális betegségek között: a vírus fertőzés hajlamosít pszichiátriai gondokra, (elsősorban hangulatzavarra), és az eleve már ilyen betegségben szenvedők fogékonyabbak a COVID-19 fertőzésre. Epidemiológiai vizsgálatok szerint a pandémia előtti időszakhoz képest a 2020-as évben lényegesen megnőtt a depressziós és szorongásos betegek száma, de meglepő módon az eddigi vizsgálatok szerint az öngyilkossági mortalitás ezzel nem mutatott azonos irányú változást. 

A járvány kezdetétől fogva sokakat foglalkoztató kérdés, hogy a kialakult helyzet pontosan hogyan fog hatni a befejezett öngyilkosságok számának alakulására. Korábbi hazai közleményekből tudjuk, hogy az öngyilkossági kísérletek száma, valamint a befejezett öngyilkosságok száma egyenesen arányos egymással. A konferencián bemutatják, hogy a pandémia kezdetétől 2021 márciusáig gyűjtött adatok alapján elmondható, hogy például a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórházban nem nőtt, hanem kisebb mértékben csökkent az öngyilkossági kísérlet miatt ellátott betegek száma, azonban már számos nemzetközi adat jelentős növekedésről számolt be. 

Az egyik legérdekesebb új kutatás szintén e témához kapcsolódik. A COVID-19 járvány a megszokott hétköznapi életünk része lett, a járvány szimbólumává vált orvosi maszk pedig a mindennapok részévé vált. A fővárosi és szegedi szakértők kutatásukban azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a maszk látványa a társas érzékelésre (percepcióra), és mindez hogyan befolyásolja az emberek bizalmi attitűdjeit.

Az online kérdőíves kutatásban összesen 1377 fő vett részt. A kérdőív első felében a járványügyben releváns szervekkel szembeni bizalmi attitűdöket mérték fel (azaz az illető mennyire értett egyet például a korlátozásokkal), a másodikban pedig maszkos és nem maszkos arcképeket kellett pontozni az alábbi dimenziók mentén: megbízhatóság, fenyegetettség, attraktivitás.

A tudomány és média iránti bizalmat mérő faktor és az arcok megítélése között szignifikáns összefüggéseket találtak. A tudomány iránti bizalom együtt járt a maszkos képek magasabb attraktivitásának és jobb megbízhatóságúnak, valamint kevésbé fenyegetőnek ítélésével. A média iránti bizalom hasonló eredményeket mutatott. Az állami szervekkel szembeni bizalmat mérő faktor összefüggött az az iránti bizalommal, hogy a maszk viselése megvédi önmagát és másokat, valamint ellentétes volt azzal az attitűddel, hogy a maszk fizikailag károsítja a viselőjét. Összességében elmondható, hogy a különféle szervekbe vetett bizalom egyenesen összefügg a maszkos személyek jobb megítélésével, valamint a maszk hatékonyságába vetett hittel. 

Egy másik, témába vágó kutatásban a szegedi szakemberek az vizsgálták, hogy mely tényezők befolyásolják leginkább azt, hogy az adott személy egyetért-e a maszkviselés szükségességével. Kiderült, hogy a maszkviselés támogatását az befolyásolja, hogy mennyire nehezíti meg mások beszédének megértését, és mások érzelmeinek olvasását. Az összeesküvés-elméletekbe vetett hitt csökkentette a maszkviselés támogatottságát, mint ahogy az általános bizalmatlanság is, miközben az empátia növelte azt. Érdekes, hogy a tesztet kitöltők általánosan úgy vélekedtek, hogy mások szerint kényelmetlenebb a maszk, mint szerintük.

Az eredmények kapcsán a kutatók felhívják rá a figyelmet, hogy a maszkviseléssel kapcsolatos attitűdöket megcélzó kommunikációban érdemes külön figyelmet szentelni a hiteles információk átadására (összeesküvéselméletek ellensúlyozására), valamint a maszkviselés normalizálására, és annak tudatosítására, hogy a társadalmi támogatottság valójába nagyobb, mint ahogy azt az egyének feltételezik! 

A COVID-19 járvány első hullámának jelentkezése és a korlátozó intézkedések kapcsán egyre több kutatás hívja fel a figyelmet arra is, hogy a hirtelen változások és bizonytalanság negatív hatással lehet a gyermekek és fiatalok mentális egészségére.

Egy az eseményen bemutatott új kutatás célja a 3-18 éves gyermekek és serdülők életminőségének és mentális egészségének vizsgálata volt a COVID-19 járvány első hulláma alatt. A kérdőíves megkérdezésben itt szülők, jellemzően édesanyák vettek részt. A szülői beszámoló szerint a COVID-19 járvány első hullámának idején csak a gyermekek felének volt jó az életminősége a kortárs kapcsolatok, a szabadidő eltöltése és a mentális egészség területén, és a gyermekek fele mutatott klinikailag már jelentős pszichés tüneteket. 

Egy másik kutatásban kifejezetten online oktatásban részvevő serdülőket vizsgáltak. A kapott eredményekből nem csak az derült ki, hogy lényegesen alacsonyabb életminőségről számolnak be a serdülők, de az is láthatóvá vált, hogy bár a korábbi kutatásokban az életminőség megítélését nagyban befolyásolta a fiatal neme, kora, illetve egyéb pszichés zavarok tünetei, a krízishelyzetben ezek a különbséget adó tényezők szerepe eltűnt. 

Természtesen egyéb témák is terítékre kerülnek, így a komplex pszichiátriai ellátás megszervezésével kapcsolatos tapasztalatok, és a telepszichiátria új lehetőségeivel foglalkozó kerekasztalokra is sor kerül.

Számos tudományos előadás foglalkozik a borderline személyiségzavarral, az impulzivitással, és a gyermekkori pszichés zavarokkal. Az eddigieknél hangsúlyosabban jelenik meg a Mentális Zavarok Diagnosztikai és Statisztikai Kézikönyve (DSM) legújabb, 5. kiadásába most először bekerült ún. nem-szuicidálási önsértéssel (nonsuicidal self-injury NNSI) kapcsolatos kutatások eredményei, és több előadás foglalkozik a stigmatizációval valamint az antistigma programmal. 

A szakirodalom szerint a mentális zavarral élőket súlytó megbélyegzés jelen van mind az egyén, mind a társadalom szintjén. Ennek kutatása hazánkban még gyerekcipőben jár, pedig antistigma programokkal hatékonyan javítható lenne az érintettek jólléte és gyógyulási esélyei. Magyarországon eddig elsősorban helyi és a rehabilitációs folyamatba ágyazott antistigma programok születtek, míg a mentális zavarokkal kapcsolatos releváns és reális ismeretek átadása, és az átlag populáció érzékenyítése háttérben maradt. A Magyar Antistigma Munkacsoport 2020-ban alakult meg az eddigi programok felkutatására és a munka eredményeinek összesítésére, hogy azok alapjain széles körű konszenzuson alapuló Nemzeti Antistigma Programot (NAP) dolgozzon ki. A NAP célja minden – a társadalomban és egyénekben megjelenő – stigma hatásának csökkentése elsősorban edukációval, a személyes megtapasztalás lehetővé tételével, láthatóvá tétellel/megismeréssel, valamint intézményi destigmatizációval. 

Végezetül a szervezők az online megvalósítás kapcsán kiemelik (egyben bemutatva a megfelelő hozzáállást), hogy – az online rendezés egyik legnagyobb előnyeként – immár lehetőség nyílik arra, hogy a párhuzamosan zajló szekciókba is bepillanthassanak az érdeklődők, illetve mivel a teljes program rögzítésre kerül, így akár a Vándorgyűlés összes rendezvénye végignézhető lesz a nyár folyamán.

Legolvasottabb cikkeink