• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Sinkó Eszter: már csúnyán kevés a finanszírozás

Egészségpolitika 2019.12.04 Forrás: Weborvos Szerző:
Sinkó Eszter: már csúnyán kevés a finanszírozás

Szinte egy Egészségbiztosítási Alapnyi összeg a különbség az uniós átlag és a mi költésünk között.

Még mindig döntésre vár a NEAK, amely a késlekedés miatt nem tudja utalni a traumatológiai ellátás szeptembertől megemelt fix díját (visszamenőlegesen), s egyelőre nem kaptak zöld utat a jövőre vonatkozó, finanszírozásváltozással kapcsolatos terveik sem, derült ki az IME keddi szakmai konferenciáján Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatójának tájékoztatásából.

Mint már a Kórházszövetség őszi kongresszusán elmondták a Pénztár szakemberei, Kiss Zsolt is megismételte: az ellátási struktúrát nem lehet felülről megváltoztatni, mert ehhez a finanszírozást (beleértve az ösztönzők alkalmazását) át kell alakítani. A tvk megszüntetése egyelőre nem lehetséges megoldás, ám elosztásánál sokkal jobban figyelembe kell venni az ellátási igényt: oda csoportosítani, ahol a beteg ellátást kap, nem pedig régi, berögzült mechanizmusok alapján meghatározni. Ez markáns beavatkozási pont lenne a NEAK vezetője szerint, hiszen a tvk nem az ágyszámra épülne, ezért mobilabb, dinamikusabb rendszer jöhetne létre. Kérdés, hogy mikor kezdheti végre a Pénztár az ellátási struktúra változását generáló programját, mert koncepciójukkal készenlétben állnak, derült ki a főigazgató szavaiból.

Mint később Sinkó Eszter megjegyezte, a két leghangosabb szakma tudott többlet forráshoz jutni, holott a teljes finanszírozás újragondolásra szorul. Az SE EMK programvezetője arra utalt, hogy a traumatológiai ellátásoknál a fix díjak emelése mellett jövő januártól az 1,45 szorzóval számolhatják el a súlyszámokat, míg az érsebészeti ellátás fix díjait 83 százalékkal növelik jövő évtől.

A források problematikájánál maradva Sinkó Eszter úgy vélte, már nem kell semmiféle indoklás ahhoz, hogy növelni kell a finanszírozást, mert önmagukban a számok elegendő érvek ehhez: a 2018-as előzetes adatok szerint az uniós 9,9 százalékos átlag helyett nálunk csak 6,6 százalékot fordítunk egészségügyre (az Európai Bizottság 2017-re 6,9 százalékot jelez) a „mi szárnyaló” GDP-nkből. Az unióban kiemelkedően magas, a lakosságot terhelő magánkiadásokat – mint gyógyszerkiváltás, térítéses ellátás stb. – leszámítva mindössze 4,6 százalék jut az egészségügyi közkiadásokra. Ez „olyan csúnya adat”, hogy nincs mit magyarázni még akkor sem, ha esetleg hiba csúszott a számításba, szögezte le, ugyanis szinte egy Egészségbiztosítási Alapnyi a különbség az uniós átlag és a mi költésünk között, vagyis 1200-1300 milliárd forintra tehető az eltérés. S hiába unalmas már erről beszélni, nem lehet az elégtelen finanszírozás kérdését megkerülni, mutatott rá.

Vajon ez a kormányzati ciklus is úgy fog eltelni, hogy nem történik változás? A pénzügyi szakemberek kötik az ebet a karóhoz, mondván, addig nincs többlet finanszírozás, amíg nincs struktúraváltás, ugyanakkor ez utóbbi politikai kategória lett, s emiatt rendre megbuknak a kísérletek. Még nem tudni, hogy az új felállású orvosi kamara meg tudja-e pörgetni a változásokat, s egyelőre nem látni, hogy bármit hozott volna az önkormányzati választás. Örömmel vette, hogy végre a számvevők elnöke is elismerte, több forrás kell a területnek, igaz, ezt a sürgősségi ellátással kapcsolatos vizsgálat után írta le 000, de legalább leírta.

A jövő évi büdzsé 190 milliárdos többletet mutat 2019-hez képest, ebben benne van a közszolgáltatások fejlesztésére szánt 40 milliárd forint (ami idén más költségvetési soron található), így 150 milliárd forinttal több jut a gyógyító-megelőző ellátásokra. Ennek nagy része, 80 milliárd forint béremelésre megy (szakdolgozók), benne van tízmilliárd forint, amit minden jel szerint nem a háziorvosi, hanem a fogorvosi ellátásra adnának, sorolta Sinkó Eszter az adatokat. Arra is rámutatott, hogy a mindenkori büdzsében nagy a bizonytalanság, ugyanis az előirányzathoz képest viszonylag magas összeget tesz be az állam év végéig: például 2016-ban 157 milliárdot, 2018-ban 126 milliárdot. A kórházi adósságról úgy vélekedett, hogy nem fogják teljes mértékben rendezni a már 60 milliárd fölé rúgó tartozásállományt, ezért az intézmények máris rendezetlen adóssággal kezdhetik majd az új esztendőt.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink