Takács Péter: biztosítani kell a biztonságos betegellátást

A magas szintű, mindenki számára hozzáférhető, biztonságos betegellátás biztosításával indokolta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az orvoskamaráról szóló törvénymódosítást, amely a kötelező kamarai tagság megszüntetését és az etikai felelősségi szabályok áthelyezését javasolja. A kivételes eljárásban tárgyalt, az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításának összevont vitájában Takács Péter úgy fogalmazott, "azzal, hogy a kamara az új ügyeleti rendszer működését akadályozza, és ezzel a magyar emberek egészségügyi ellátását veszélyezteti, megszegi a demokratikus köztestületi jellegének alapvető szabályait, semmibe veszi saját céljait".

Leszögezte, a kormánynak a betegek érdekei mindennél előbbre valók, és nem nézheti tétlenül, hogy a Magyar Orvosi Kamara (MOK) visszaélve tagság feletti hatalmával, veszélyezteti az emberek egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos alapjogát.

Az államtitkár szerint "a legsötétebb kommunista időket" idézi az, hogy a kamara nyíltan fenyegeti azokat az orvosokat, akik nem osztják az elnökség véleményét és részt vennének a területi ügyeleti ellátásban.

Kitért arra, hogy az elmúlt időszakban sok fontos döntés született az egészségügyben és a kormányzat mindig figyelemmel volt arra, hogy a döntések előtt egyeztessen a szakmai szervezetekkel, amelyek egyes javaslatait meg is fogadták, de voltak nézetkülönbségek is.

Vérlázítónak és elfogadhatatlannak nevezte azt a hozzáállást a kamara részéről, hogy ha nem ért egyet a kormánnyal, akkor a betegellátást veszélyeztető akcióba kezd. Ráadásul egy olyan területen teszi ezt, ahol korábban a kamara szakmai konszenzusról biztosította a kormányt - tette hozzá.

Az államtitkár véleménye szerint a kamara nem törekszik a megállapodásra és folyamatosan kettős játékot játszott az elmúlt időszakban, az egyeztetéseken konstruktív volt, majd a sajtóban támadást indított a kormányzati döntésekkel szemben.

Takács Péter elmondta, az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban a MOK javaslatait szinte kivétel nélkül átvezették, az új szerződéseket a kamara aláírásra javasolta. Néhány nappal később a kamara mégis azt kérte a tagjaitól, ne írják alá a szerződést és ne vegyenek részt az ügyeleti ellátásban - mondta, úgy értékelve ezt, hogy a kamara politikai hangulatkeltésbe kezdett.

Arról is beszélt, hogy a kamara valótlan állításokat is terjesztett az új ügyeleti rendszerrel kapcsolatban. Érti - folytatta - , hogy "a Gyurcsány-kormányban megszokott volt a hazudozás reggel, éjjel meg este, de Kincses elnök úr már nem államtitkár egy baloldali kormányban, hanem egy köztestület vezetője, így joggal várhatja el az orvos társadalom, hogy tárgyilagosan tájékoztassa őket".

Felidézte, hogy a kamara etikai eljárást indított egy vármegyei kollegiális háziorvos ellen, miután tényszerű tájékoztatást adott az orvosoknak, és azt is mondták, a sztrájktörőkkel is így járnak el. Hozzátette: az etikai eljárás nem "tréfadolog", legsúlyosabb formában a tagság felfüggesztéséhez, kizáráshoz vezethet, azaz az érintett nem végezhet Magyarországon orvosi tevékenységet.

Értékelése szerint a kamara nyílt visszaélése a tagság feletti hatalmával veszélybe sodorja a biztonságos betegellátáshoz való jogot, ami elfogadhatatlan.

Törvényalkotási bizottság

Vejkey Imre (KDNP) a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a belügyi tárca javaslata megszünteti a kötelező orvosi kamarai tagságot, és a "hatalommal való visszaélés lehetőségét" az orvosi kamara számára, a folyamatban levő etikai eljárásokat pedig az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz helyezi át. Szerinte a törvényjavaslatra a betegek biztonságos ellátása érdekében van szükség, mert a MOK hatalmával visszaélve nyomást gyakorolt az orvosokra, hogy ne írják alá az ügyeleti szerződést.

Gréczy Zsolt (DK) a bizottságban megfogalmazódó kisebbségi véleményt ismertetve a MOK elleni "bosszúhadjárat" részének nevezte a javaslatot, amelyet szerinte az ellenzék többsége nem támogat. Szerinte nem az orvosi kamara, hanem az Orbán-kormány veszélyezteti az ellátás biztonságát.

Fidesz: az orvosi kamara "politikai aktorrá" vált

Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka azt az álláspontját hangoztatta: a Magyar Orvosi Kamara "politikai aktorrá vált". A baloldali pártok kampányfinanszírozási ügyére hivatkozott, azt hangsúlyozva, hogy szerinte most ezeknek az összegeknek a "törlesztése zajlik". Felháborítónak nevezte, hogy míg a minisztériumi egyeztetések során a háziorvosi kamara vezetője támogatandónak tartotta az új ügyeleti szerződéseket, "máról holnapra" megváltozott a véleménye.

Azzal vádolta a MOK-ot, hogy megalázza az orvosi hivatást, megszegi saját küldetését, el akarja lehetetleníteni az egészségügyi ellátást. A kamarának szolgálni kellene az orvosokat, nem fenyegetni - hangsúlyozta a kormánypárti képviselő, aki szerint a kamara morális terhet tett az orvosokra, amikor azt javasolta, hogy szegjék meg esküjüket és ne vállaljanak ügyeletet.

Szerinte a kamara éket verne orvos és beteg közé, és alkotmányos alapjogot sért ezzel a hozzáállással.

DK: hazugságok a MOK elleni kormányzati vádak

Komáromi Zoltán, a DK vezérszónoka "hazugságcunaminak" minősítette az orvosi kamarával kapcsolatos kormánypárti vádakat. Szerinte a MOK nem veszélyezteti a betegellátást, ugyanis soha nem mondta azt, hogy az orvosok ne vegyenek részt az ügyeletben. A MOK által kiadott dokumentumban az szerepel, hogy az orvosok vegyenek részt a régi ügyeleti rendszerben, és ne írják alá az új ügyeleti szerződést. "Szemenszedett hazugságnak" nevezte azt is, hogy a kamara etikai vizsgálattal fenyegetett volna háziorvosokat.

Hangsúlyozta: a kamarának már eddig is minden olyan jogosítványát lenullázta a kormány, amellyel javítani lehetne a kormányzat dilettáns működését. Így - jegyezte meg - a MOK nem élhetett vissza a hatalmával, "mert nem volt neki olyan".

Úgy vélte: Fidesz 20 éve a magyar orvosi kamarát egy nagymintás fókuszcsoportként működteti, azt gondolva, hogy amit velük meg lehet csinálni, azt az országgal is. Szerint a MOK egy "darálóba" került be, a kormány példát statuál a többi köztestület felé, így ezek majd nem mernek a jövőben felszólalni és kritikát megfogalmazni.

KDNP: emberiességi és alkotmányossági kérdés a javaslat elfogadása

Hollik István (KDNP) szerint alapvető emberiességi, alkotmányossági kérdés az előterjesztés elfogadása, miután az orvosi kamara "megzsarolta" tagjait, amivel veszélyezteti a betegek ellátását.

Felidézte: volt olyan tag, akit levélben értesített a kamara az etikai eljárás elindításáról, azért, mert tájékoztatta az orvosokat, hogyan tudnak részt venni az új ellátásban.

Szerinte ezzel a kamara pártpolitikai tevékenységet végez, amelyet az is bizonyít, hogy a MOK elnöke két éve maga is leírta, át kell alakítani az ügyeleti rendszert, de azt is írásba adta, hogy a kormány javaslata az ügyeleti rendszer átalakításáról találkozik az orvosi kamara egyetértésével.

Kijelentette: mindaddig, amíg a tagság szükséges az orvosi hivatás végzéséhez, addig fenyegetés, ha valaki ellen etikai vizsgálatot indítanak. "Ez zsarolás, ráadásul az útszéli fajtából" - fogalmazott.

A MOK olyan feszültséget generált az orvostársadalomban, ami az elmúlt harminc évben nem volt tapasztalható. Ezért szerinte nincs más lehetőség, mint amit a kormány javasol, hogy megmaradjon a betegek ellátáshoz való joga és működjön az új ügyeleti rend.

MSZP: önök intézik el, hogy ne lehessen pedagógusbéremelés

Harangozó Tamás (MSZP) azt a kérdést tette fel: ki és hogyan veszélyezteti valójában a betegellátás biztonságát? Hozzátette: harminc éve nem történt olyan, hogy a meglévő ügyeleti rendszert ilyen mértékben alakítsák át a szakma megkérdezése nélkül, sőt a szakma véleményével szemben. Hangsúlyozta: az egészségügy átalakításába emberek halhatnak bele.

Tekintheti ugyan a kormány politikai aktornak a kamara vezetését, de valójában orvosok százai osztják ugyanazt a véleményt. Sokan vallják, hogy az átalakítás nagyobb gondot fog okozni, mint amekkorát megold.

Azt kérdezte: a jogszabály milyen módon fogja javítani az egészségügy helyzetét? Kórházi osztályok bezárását sorolta, amelyeket szakorvoshiány okozott. Bírálta, hogy továbbra is rendezetlen az egészségügyi szakdolgozók bére, a kórházak adóssága "évről évre a plafonon, és többéves várólisták vannak egyes beavatkozásoknál.

Miközben az egész ország érdeke, hogy megérkezzen az uniós pénz, a kormány pedig azt vállalta, hogy befejezi a "puccsszerű" jogalkotást, most szerinte éppen ezt teszi a javaslat egy nap alatti elfogadásával. "Most önök intézik el, hogy se pedagógusbéremelés, se egészségügyi fejlesztés ne történhessen a következő években az országban" - jelentette ki.

Jobbik: miért nem a végrehajtói kamarával szemben lépnek fel?

Lukács László György (Jobbik) azt kifogásolta, hogy nem a végrehajtói kamarával szemben lép fel a kormányoldal huszonnégy órán belül, holott annak vezetője éppen előzetes letartóztatásban van. Sem az iparkamarával szemben, amely minden évben ötezer forintot szed be a vállalkozásoktól, amiért semmit nem ad cserébe - tette hozzá.

Azt mondta: az egyes hivatások önszerveződéseit jelentik a kamarák, a kormány most ezt az önkormányzatiságukat akarja lábbal tiporni.

Háborúnak nevezte, ahogyan le akarják darálni az orvosi kamarát, amire szerinte úgy is lehet tekinteni, mintha "Pintér miniszter úr az orvosok közé lövetne". Önök huszonnégy óra alatt rácsapják az ajtót valakire és ki is végzik. Rendre akarják tanítani az orvosokat - mondta.

Hiányolta a társadalmi egyeztetést és azt is elmondta: Brüsszel emiatt fogja visszatartani a pénzeket. Szerinte Orbán Viktor célja, hogy különböző "műbalhék" árán kivezesse az országot az unióból. "Pedig nekünk Európa a biztonságunk" - mondta.

Mindez szerinte összeegyeztethetetlen bármilyen konzervatív politikával és azt bizonyítják: nem akarják betartani az uniónak tett ígéretüket.

Kijelentette azt is: személyre szabott jogalkotás zajlik.

Mi Hazánk: nem támogatható a kötelező kamarai tagság

Szabadi István (Mi Hazánk) kiemelte: alapvetően nem támogatják a kamarai tagság kötelező jellegét, ha valaki egy szakmai szervezethez szeretne tartozni, tegye meg önként. Egy dolgozó el tudja dönteni, mi az érdeke - fogalmazott.

Úgy vélte, figyelemre méltó a Belügyminisztérium indoklása, amely szerint a kamara nem fenyegethet a kamarából való kizárással. De amikor kötelezővé tették a Covid-oltásokat, a kormány kötelezte az orvosokat az oltások beadására, és aki nem tett eleget ennek a kötelezettségének, attól megvonták a kamarai tagságot és nem praktizálhatott - mondta.

Hangsúlyozta: akkor használta a kamarát a kormány, de most, hogy a kamara kiáll egy ügy mellett, nincs rá szükség. Ez tükör a kormány működéséről - jelentette ki.

A képviselő szerint egyre nagyobb szükség lenne egy önálló egészségügyi minisztériumra, amelyet valóban szakemberek vezetnek.

Azt mondta: mindazonáltal nem szeretnék, hogy kötelező jelleggel kelljen valakinek egy kamarához tartozni, tagsági díjat fizetni.

Párbeszéd: ez a javaslat kicsinyes bosszú

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormány úgy csinál, mintha szakmai kérdés lenne a nem kötelező kamarai tagság, azonban ez a javaslat nem más, mint aljas, kicsinyes bosszú. Nem az orvosok zsarolnak, hanem a kormány zsarolja az orvosokat - jelentette ki.

Közölte: a kormány háborút indított a betegek, a betegellátás és az egész egészségügyi rendszer ellen, amikor 2010 után megszüntette az önálló egészségügyi minisztériumot. A kormány fenyegeti az orvosokat, amin keresztül a betegeket is fenyegeti, miközben a betegellátás már így is romokban van - mondta.

Úgy látja, az egészségügy veszélyeztetése 12 éve kezdődött, amikor a Fidesz átvette a kormányrudat. Sürgősen béremelésre lenne szükség az egészségügyi szakdolgozók esetében - mondta.

Szerinte a módosítással idős, nyugdíjas orvosokat arra kényszerítenek, hogy sokat utazzanak vállalva az ügyeletet. Ez tömeges felmondáshoz fog vezetni - vélekedett.

Hangsúlyozta: nem az orvosi kamarának, hanem a betegeknek árt a javaslat, amelyet inkább vissza kellene vonni.

LMP: büntető jellegű törvényalkotás folyik

Kanász-Nagy Máté (LMP) szerint amikor a kormány valódi problémákkal szembesül, nem terjeszt be "24 órás törvényjavaslatokat". A valódi problémák közé sorolta, hogy a háziorvosok átlagéletkora hatvan év körül van, és a kormány nem tud választ adni arra a kérdésre, hogyan lesz több háziorvos.

Hozzátette: azzal kapcsolatban sem terjesztett be a kormány javaslatot, hogy ma egy nap egy háziorvosra közel félszáz beteg jut, akivel csak 10-12 percet tud foglalkozni, azaz leterheltek a háziorvosok. Arra sincs megoldás, hogy telefonon szinte lehetetlen elérni a háziorvosokat - jegyezte meg.

A törvényjavaslatot a hatalomgyakorlás fitogtatásának, egy konfliktus erőből történő megoldásának, egy kisebb hatalommal rendelkező rovására történő büntető jellegű törvényalkotásnak tartotta.

Államtitkár: a MOK saját magát "lavírozta" ebbe a helyzetbe

Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára a vita végén felszólalva visszautasította azokat az ellenzéki véleményeket, miszerint az ügyben "24 óra alatt minden eldőlt", és nem volt egyeztetés a Magyar Orvosi Kamarával, mondván: ezzel szemben az orvosi kamara részéről "hosszú hetek és hónapok munkája" volt, hogy ilyen helyzetbe "lavírozták magukat".

Az államtitkár 2020 májusától kezdve sorolta fel a testület és a kormányzat közötti egyeztetéseket, illetve részleteket olvasott fel Kincses Gyula MOK-elnök Pintér Sándor belügyminiszternek 2022-ben írt leveléből is, közölve, hogy az ott megfogalmazott javaslatok mind beépültek az egészségügy megújítását szolgáló törvénycsomagba.

Takács Péter a kamarai elnökkel folytatott 2022 nyári üzenetváltását, majd egy őszi személyes egyeztetésen elhangzottakat is idézte, hangsúlyozva, hogy a MOK néhány nap alatt változtatta meg véleményét az ügyeleti rendszerrel kapcsolatban. Szerinte csak a szerződés szövegéről 10 napig egyeztettek a kamarával, amelynek képviselői ezt követően írásba adták, hogy támogathatónak tartják a javaslatot. Majd néhány nap múlva a kamara küldöttgyűlése mégis azt javasolta a háziorvosoknak, hogy ne írják alá a szerződéseket - tette hozzá.

Arra is felhívta a figyelmet: a háziorvosoknak most sincs szerződési kötelezettsége, viszont a megyei tisztifőorvosnak jogszabályi kötelezettsége, hogy az ügyeletet biztosítsa, így havonta legfeljebb két alkalommal ezt elrendelheti a háziorvosok számára. Az így ügyeletbe beosztott háziorvost ugyanazok a jogok és javadalmazás illeti meg, mint azokat, akik önként szerződtek az OMSZ-szel - hangsúlyozta.

Megszavazták az orvosok kötelező kamarai tagságát megszüntető törvény

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)