Tárgyalni kezdte a parlament az új tb járulék-javaslatot

Új, egységes társadalombiztosítási járulékot vezet be a Pénzügyminisztérium törvényjavaslata, amelyet pénteken délután kezdett tárgyalni az Országgyűlés.

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára elmondta: a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló előterjesztés a jobb átláthatóság érdekében egy törvényben foglalja össze a járulékszabályozásra vonatkozó összes rendelkezést, és olyan egyszerűsítésekre, módosításokra tesz javaslatot, amelyek kedvezőbbé, egyszerűbbé teszik a járulékfizetéssel kapcsolatos eljárásokat. A legfontosabb változások között említette, hogy az eddigi négy helyett egyetlen járulékot kell majd a munkavállalók után fizetni. Ezt az új egységes társadalombiztosítási járulékot 18,5 százalékban határozzák meg, amely megegyezik a jelenleg hatályos négy járulék összegével.

Mint mondta, az új egységes járulék évi 7,5 milliárd forint megtakarítást jelenthet a vállalkozók számára, mert azt a minimálbér után kell megfizetni, míg jelenleg az egészségbiztosítási és a munkaerőpiaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik az egyéni és társas vállalkozók. Ismertetése szerint a befizetési és a bevallási kötelezettség egyszerűsödik, ami 325 ezer munkáltatónál jelent érdemi időmegtakarítást. Emellett - folytatta - a javaslat mentesíti a nyugdíjas munkavállalókat a járulékfizetési kötelezettség alól, kedvezőbbé teszi a gyermeket nevelők számára a járulékkedvezmény igénybe vételét, pontosítja az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályokat, és olyan módosításokra is bevezet, amelyek a járulékrendszer működését igazságosabbá teszik, és kiszűrik a "potyautasokat".

Közölte: a javaslat szerint 2020. július 1-je után munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot szerezhetnek majd az őstermelők és a megbízási jogviszonyban dolgozók is. Emellett - emelte ki - szintén jövő júliustól minden dolgozó nyugdíjast megillet majd a járulékmentesség, ami átlagosan 14 százalékos jövedelem-emelkedést jelent az érintettek többsége számára. Hozzátette: a foglalkoztatót sem terhelné szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat. Így a munkát vállaló nyugdíjasok jövedelmét csak 15 százalékos szja terhelné, ami 13,5 milliárd forint megtakarítás jelent az érintettek számára és további 6 milliárdot hagy a munkáltatóknál - magyarázta.

Elmondta: még kedvezőbbé válik a gyermekek után járó családi kedvezmény igénybe vétele, mert a jövőben a teljes 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék terhére érvényesíthető lesz a kedvezmény. Ezzel 1 milliárd forintot hagyunk a családok kasszájában - jegyezte meg.

Kitért arra is: az egészségügyi szolgáltatási járulékkal kapcsolatban a javaslat pontosabb szabályokat tartalmaz a visszaélések és a potyautas magatartás kiszűrése érdekében. Így járulékfizetés nem teljesítése esetén, ha a tartozás meghaladja a havi járuléktétel háromszorosát, akkor a TAJ az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele kapcsán érvénytelenné válna, és térítésmentesen nem lehetne ellátást igénybe venni, míg a tartozást nem egyenlítik ki - mondta. Az államtitkár ezzel kapcsolatban ugyanakkor hangsúlyozta: a módosítások nem érintik azokat a biztosított embereket, akik munkaviszonyuk alapján válnak jogosulttá az ellátásokra, nem érintik továbbá a gyermekeket nevelőket, a kiskorúakat, a szociális alapon ellátásra jogosultakat és a sürgősségi ellátásra való jogosultságot sem.

Izer Norbert szerint szintén a visszaélések indokolják azt a módosítást, miszerint a munkaviszonyban álló, biztosítottnak minősülők esetében a járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni.

Fidesz: jelentős változásokat tartalmaz a javaslat

Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: jelentős változásokat tartalmaz a javaslat a jelenleg hatályos járulékszabályozáshoz képest. Hozzátette: azért volt szükség a módosításokra, hogy a mostanáig széttöredezett szabályozást egységes, törvényi szintű rendszerbe foglalják.A járulékok összevonásának köszönhetően jelentős adó- és adminisztrációs tehercsökkenés valósul meg, a több számlára való járulékfizetés helyett egy számlára történik majd ezek befizetése. Felhívta arra is a figyelmet, hogy további keresőtevékenység esetében nem merül fel járulékfizetési kötelezettség, ha azt nyugdíjas személy végzi, például közalkalmazotti, kormánytisztviselői, egyéni, vagy társasvállalkozó megbízásos jogviszony alapján - emelte ki a változások egyik pontját. A saját jogú nyugdíjas személy keresőtevékenysége esetén szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem merül fel - jegyezte meg.

Jobbik: pozitív elemek és kritikai észrevételek

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a tárgyalt javaslat két jogszabály összevonásával keletkezett, amelynek négy járulékfajta összeolvadása az egyik fő eleme. Ez adminisztrációs szempontból mindenképpen könnyítést jelent - rögzítette. Kritikai megjegyzésként említette, hogy a rendszerváltozás óta eltelt időszakban erodálódott a társadalombiztosítás fogalma. Ebből kellene valamit visszanyerni - közölte, hozzátéve: a járulékfajták összeolvadása ebbe az irányba mutathat. A jobbikos politikus régi hiányosságként említette az egyéni számlákat, ezek mihamarabbi bevezetése nem csupán a nyugdíj, hanem az egészségügyi ellátás szempontjából is fontos lenne. Meg kellene teremteni, hogy az egyes járulékszámlákon pontosan követhető legyen, mekkora összegre rúgnak a befizetések - mutatott rá.

Az adminisztráció csökkentése nagyon fontos, és jó útnak nevezte, hogy a potyautasok számát igyekeznek csökkenteni. Utóbbiak nagy kárt okoznak a költségvetésnek - jegyezte meg. Ugyanakkor figyelni kell Magyarország speciális helyzetére is, hogy számottevő külföldön élő és dolgozó honfitársunk van, akiknek sok kára származik abból, ha így azonosítja őket a rendszert - figyelmeztetett.

KDNP: alacsonyabb adók, egyszerűbb rendszer

Képviselőcsoportja támogatásáról biztosítva az előterjesztést Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka a csomag két elemét emelte ki. Azt hangsúlyozta: támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely a vállalkozások, az emberek életét megkönnyíti, adminisztrációs terheit csökkenti, ezek közé sorolva az egészségügyi, a foglalkoztatási és a nyugdíjjárulék összevonását. Megemlítette: a kormányzat kis lépésekben is elősegíti az ország versenyképességének javítását, ezzel a javaslattal az adminisztráció egyszerűsítésén van a sor. Másik fontos területnek a járulékcsökkentést, a munkavállalók, nyugdíjasok segítését nevezte, itt hozva fel, hogy a javaslat segíti a nyugdíj melletti munkavállalást.

Aggályait fogalmazta meg az MSZP vezérszónoka

Aggályait fogalmazta meg Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka, aki azzal kezdte felszólalását, mennyit változott három évtized alatt a hazai társadalom- és nyugdíjbiztosítás rendszere, amely a rendszerváltás idején önkormányzatisággal és saját vagyonnal rendelkezett, mára viszont a költségvetés egy fejezete és az államigazgatás része lett. Kifogásolta, hogy semmi nem lett a kormánypártok által egy évtizede ígért örökölhető egyéni nyugdíjszámlából, és felvetette, hogyan marad meg az összevonás után a számlák átláthatósága a járulékok összevonása után.

Felhívta a kormányzatot, hogy lépjen a "potyautasok", az "ukrán invázió" rendszerből kiszűrése érdekében, mondván, Északkelet-Magyarországon sok az olyan "seftes", aki az ellenőrzési rendszer hiányosságait kihasználva állampolgárság, nyelvtudás nélküli veszi igénybe azt a magyar egészségügyi rendszert, amelynek finanszírozásába nem szállt be.

Párbeszéd: a kormány kegyétől függnek majd a biztosítottak

Nem támogatja a Párbeszéd frakciója az előterjesztést - jelentette be vezérszónokuk, Mellár Tamás. Azt hangoztatta: ahelyett, hogy az embereket minél nagyobb összegű befizetésben tették volna érdekeltté az azért járó, mind jobb minőségű szolgáltatással, egy olyan struktúra jön létre, amelyben a biztosítottak a egészségügyi és nyugdíjellátása a kormány kegyétől függ majd. Arról beszélt: az évtized elején maga is támogatta a magán-nyugdíjpénztári rendszer megszüntetését, hogy tőkekockázat és külföldi befektetési cégek helyett a társadalmi biztonság és méltányosság határozza meg a rendszert, csakhogy az akkor állami kézbe vett tőke szőrén-szálán eltűnt. Szerinte az adminisztráció-csökkentésnek látszó változtatásokkal egyre inkább megszűnik a kapcsolat a befizetett járulék és az érte adott járadék között, így már azt sem igen lehet látni, mi az, ami a pénzéért járna a befizetőnek.

Államtitkár: 60 helyett 40 adónem a cél

Izel Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva jelezte: a ma meglévő hatvan adónem "tud kevesebb is lenni", mivel "negyven adó bőven elégséges". Azt hangsúlyozta: a magyar költségvetés mind stabilabb lábakon áll, egyre nagyobbak a tartalékai, így középtávon nem látni problémát e rendszerek finanszírozásában. Felvetette: ellenzéki képviselők többet láthatnak bele az előterjesztésbe, mint amennyire az hivatott, hiszen a rendszerszintű átalakítás évekkel ezelőtt megtörtént, ez a törvény a járulékbeszedést helyezte új alapokra. Az államtitkár kiemelte: a nyugdíjszámlán ma is követni lehet a befizetéseket, azt, hogy az hány órára, milyen bérrel bejelentett jövedelemből származik. A rendszert a jövőben szeretnék még könnyebben felhasználhatóvá tenni, például egy mobilalkalmazás révén.