TARTÓSHULLÁM VAGY TARTÓS HULLÁM?

Szomorkás jegyzet következik

Már úgy reméltem, hogy ez a gonosz hőhullám lecseng. Ez, ami most történik, már minden tapasztalatunkkal ellentmondásban van. Augusztus 20-a után már „illik elromlania”, vagy legalábbis hűvösebbre fordulnia az időjárásnak.

De nem! Ma, pénteken ismét meghosszabbították a másodfokú hőségriadót jövő szombaton 24 óráig. Hogy sajnos jogos, azt mi sem bizonyította jobban, hogy Szentendrén már 11 óra körül 36 fok volt, és ez tartotta magát mindaddig, amíg a nap el nem tűnt a Kőhegy, azaz a horizont mögött. De utána is csak lassan csökkent a hőmérséklet. Még este fél 11-kor sem lehet ablakot nyitni, mert kint jelentősen melegebb van, mint az árnyékban tartott és igencsak óvatosan temperált lakásban.

Egész nap egy fűszál se rezdült, pedig a Duna völgyében szinte mindig van egy kis hűvösebb levegőmozgás. Sem a Kőhegy, sem a Bükkös patak viszonylagos közelsége nem hoz enyhülést. De hogyan fogunk így aludni? Működő klímaberendezés mellett ugyan lehet, de hol van ez az önfeledt, édes, relaxáló álomtól?

Évnyitók meglepetésekkel

Szeptember elseje körül, az első hétköznapon megnyílnak az iskolák kapui, és a közoktatásban érintett általános és középiskolás nebulók egy napra ünneplőbe öltöznek. Meghallgatják az igazgatók ünnepi beszédét, sok „okosságot” és közhelyet. Meghallgatják „Ady Endre: Üzenet egykori iskolámnak” című érzelmes versét, az osztály- és tanterembeosztásokat, hasznos tudnivalókat a tankönyvek átvételéről, a szükséges tanszerekről.

Az idei évnyitón hallani fognak a „kockulás” tilalmáról, azaz tanórán vagy leadják az okostelefont, vagy nem vehetik elő. Az Ady vers inkább évzáróra való, de olyan szépen laudálja az iskolát és a hozzá fűződő érzelmeket, hogy baj nélkül elmondható egy évnyitón is. Annak azért örülnék, ha a hirtelen bevezetett tiltás mellett a nebulókat az okos eszközök helyes használatára tanítanák. Ebben legyen benne a használat etikája is: tanórán kikapcsoljuk, ahogy színházban, moziban, templomban, temetésen, orvosi vizsgálat közben, éjszaka számos helyen és így tovább. Így nyer értelmet a tiltás, ami már nem egy katonás imperatívusz, hanem egy értelmes játékszabály.

Rezignáció, várakozás, nyilatkozatok

Az „egészségügy és vidékén” a héten semmi éles szenzáció nem történt. Például az én múlt heti csipkelődő jegyzetemre is elég kevés reflexió érkezett. De a külvilágban se keltett nagy izgalmat, hogy Takács Péter és Magyar Péter különféle médiumokon keresztül „osztották egymást”.

Hatalmas terjedelmű interjút adott Kóka János, orvos végzettségű informatikus, előbb informatikai vállalkozó, majd egy párt egyik vezetője, gazdasági miniszter – egy kormányváltás közben néhány napig egészségügyi miniszter is volt – majd újra vállalkozó, immár hatalmas egészségügyi szolgáltató vállalt tulajdonos-menedzsere.

A cikk legfontosabb üzenete: valódi társadalombiztosításra lenne szükség! Nocsak! Ahogy mondani szokás: „dobtam egy hátast!” Amikor utoljára hallottam róla és azóta már nem létező pártjáról, mindig a „valódibiztosítást” emlegették, ami ugye üzleti kockázati biztosítást jelent, és alkalmatlan az emberi közösség szolidaritási elven működő társadalmi egészségbiztosítására. Meg is próbálták a magyar társadalombiztosítást feldarabolni és privatizálni. „Jól” bele is buktak, ebbe is, másba is.

Elgondolkodtam. Mi történhetett? Megvilágosodott? Valamelyik anyaszentegyházban meggyónta a bűneit és feloldozást nyert? Vagy egyszerűen csak elvégezte azt a kötelező tanulást, amit pártvezető és miniszter kora előtt kellett volna elvégezni? Kóka János színeváltozása érdekes tanulsággal szolgál minden készülődő, vagy már regnáló politikus számára…

Elég hangsúlyos ez így, de ugye még nem sértő?

Technológiai fejlődés, mesterséges intelligencia

Viszont az interjú azon részében, ahol Kóka „megmaradt a kaptafája mellett”, és a mesterséges intelligencia (AI) fejlődéséről, lehetőségeiről beszél, ott érdemes figyelni rá.

Saját példámon illusztrálom, mekkora változás közben vagyunk. Korom és a hőhullám egy igazán rossz kombináció számomra. Túlsúlyos is vagyok, és hogy Varga Imre barátomat idézzem: két lábon járó metabolikus szindróma.

Fogyni kell, de ehhez segítségre van szükség. Orvosira és műszeresre egyaránt. Belgyógyász barátom javasolta, próbáljak meg egy „nagyon okos” órát. Elkezdtem használni. Azonnal meglepett, hogy egyes paramétereket, amelyek miatt egy-egy éjszakára az alváslaboratóriumban kellett feküdjek, azt folyamatosan méri: pulzus, EKG, O2 szaturáció, alvás időtartama, stresszállapotom stb. Mi hiányzik még: pl. a vércukorszint. Vettem mérőt, lándzsát, tesztcsíkot és szorgalmasan szurkáltam magamat. Majd pár hete belgyógyász kollégám és barátom hozott egy másik „kütyüt”. Felhelyezte a karomra, majd összehangolta mindkettőnk telefonjával. Láss csodát, a vércukorszintem folyamatosan láthatóvá vált. Ő otthonról figyelte, mikor nassolok, mikor sértem meg a diétát, és akkor finoman szólt. De nem is kellett, mert magam is láttam.

A változás elképesztő erővel terelte a táplálkozásomat, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben a helyes irányba. De egyben biztonságot is jelentett, hogy ha netán „hipóznék”, leesne a vércukorszintem annyira, hogy az már befolyásolja a mozgásomat, akkor tudok gyorsan korrigálni, mert mondanom sem kell: vészhelyzetben figyelmeztető jeleket is ad. Nagyon hasznos, mert akármennyit járnék szakrendelésekre, laborvizsgálatokra, ilyen mérésgyakoriságot és a vele járó biztonságot nem lehetne elérni.

Eltelt két hét, és mit látok egy orvosi portálon: egy újabb masina: a kézujjon mérve mindezt tudja, még a vérnyomást is méri a korábbi összes paraméter mellett, és távdiagnosztikára is alkalmas, például a kezelőorvos is tetszés szerint kontrollálhatja.

Nem kell sok fantázia hozzá hogy megértsük, egy csomó fontos mérés, ami még kórházban sem volt folyamatosan hozzáférhető, mostantól mérhető, regisztrálható, reprodukálható és tetszés szerinti helyre küldhető lesz. Alapjaiban változik meg a diagnosztika egy része.

Arra gondoltam, hogy felkészül erre például a működő háziorvosi, vagy a most átalakuló ügyeleti rendszer?

Fővárosi ügyeleti rendszer

A Magyar Orvosi Kamara és a háziorvosi szervezetek komolyan kérik a kormányt, halassza el 2025 januárra a fővárosi ügyelet bevezetését, és addig próbálják meg együtt kialakítani, finomítani a rendszert. A kormány képviselői megértették, hogy a fővárosban évtizedekkel ezelőtt elkülönült a felnőtt és a gyermek alapellátás. Például, akármilyen tapasztaltak a felnőtt háziorvosok, nincs gyermekgyógyászati tréningjük. Mivel ez nem szerezhető meg hamar és könnyen, belátható veszélyeket rejt az erőltetése.

Epilógus helyett

Lassan közelít a rózsaujjú hajnal. Augusztus utolsó napja van. A levegő már hűvösebb, tudunk pár órát aludni. Ez a jegyzet is elindul sajátos útjára. Ahhoz, hogy reggel héttől kedves Olvasóimat a kávé mellett szórakoztassa, először 5 órakor Péter barátom és szerkesztőm Portóból hazafele tartva, Genovában fogja elolvasni, javítani és egy jellegzetes címlapképpel ellátni. Fél hét felé már én is látom a javítást és velem egyidőben a Weborvos ügyeletes szerkesztője, a mai napon Vera helyezi el a portál címoldalán, a közösségi médiumban és küldi ki hajszál pontosan 8 órakor  vezetői lapszemlénket, Reggeli Kávénkat. És akkor nekem is elkezdődik a hétvége!

Minden kedves Olvasónknak, minden orvosnak és egészségügyi dolgozónak a megerőltető, de életfontos munkájához erőt, és aki már teheti, azoknak üdítő pihenést kívánunk!

Címlapkép: Hajnal Európa felett. Fotó: Weborvos.