Változik a családtámogatási rendszer
Egészségpolitika
Forrás: Weborvos
Tájékoztató a családtámogatási rendszer 2006. január 1-én életbelépő átalakításáról.
 |
2006. 01. 01-től az a személy is jogosult lesz családi pótlékra, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, továbbá az a személy is, akihez a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte.
2005. december 31-ig a kiskorú szülő részére egyáltalán nem lehetett családi pótlékot megállapítani. Az ellátást a kiskorú szülő gyermekének gyámja kaphatta meg , ha a gyermeket a saját háztartásában nevelte.
2006. 01.01-től a 16. életévét betöltött kiskorú szülő is kaphat gyermeke után családi pótlékot, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával – a szülő hozzájárulásával - nem él egy háztartásban, illetőleg, hogy a gyámhivatal a kiskorú szülő részére engedélyezte a szülői ház elhagyását.
2006. 01. 01-től emelkedik a családi pótlék összege.
A szülőnek választania lehet, hogy,
· 2006. 01. 01-től az új, vagy
· 2006. 03. 31-ig még a régi összegű családi pótlék, és vele egyidejűleg a rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítását kéri .
A családi pótlékra és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra egyidejűleg jogosult személy 2006. január 10-éig kérheti - a Magyar Államkincstár lakóhely, tartózkodási hely szerint illetékes Megyei Területi Igazgatóságánál és kirendeltségeinél – hogy részére 2006. március 31-éig a régi összegű családi pótlékot folyósítsák tovább.
A kérelem benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása jogvesztő, azaz aki a megadott határidőig nem nyújtja be kérelmét, gyermeke után az új összegű családi pótlékot folyósítják.
Ha a szülő a régi összegű családi pótlék folyósítását kéri, az Igazgatóság a kérelem benyújtását hatósági bizonyítvány kiállításával igazolja.
Ha a szülő 2006. 01.01-től már az új összegű családi pótlékot kívánja igényébe venni, nincs tennivalója, ha nem kéri a folyósító szervtől a régi családi pótlék folyósítását, az új összegű ellátást automatikusan megállapítják a részére.
Az alábbi táblázat tartalmazza a 2005. évi családi pótlék, a gyermekvédelmi támogatás, és családi adókedvezmény, valamint a 2006. évi családi pótlék összegeit. A családi pótlék, és a családi adókedvezmény együttes összege azt az esetet feltételezi, amikor a szülő az adókedvezmény teljes összegét igénybe tudja venni. Aki az adókedvezményt nem tudja teljes mértékben érvényesíteni, részére a megjelölt összegnél arányosan kevesebbet folyósítanak.
(Az egy és kétgyermekes családok a családi adókedvezményt 2006. 01. 01-től már nem érvényesíthetik).
A családtámogatási rendszer átalakítása érinti a gyermekvédelmi törvény egyik pénzbeli ellátását, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást is. 2006. január 1-jétől új jogosult számára rendszeres gyermekvédelmi támogatást nem lehet megállapítani.
Ha azonban a szülő részére 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy ha még nem részesül az ellátásban, de az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjeszti és a jogosultsági feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselő-testülete legfeljebb 2006. március 31-éig folyósítja a támogatást.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás továbbfolyósításának, illetve megállapításának feltétele, hogy a kérelmező a helyi önkormányzat részére bemutassa a Magyar Államkincstár Megyei Területi Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítványt, mely szerint kérte a családi pótlék régi összegben történő folyósítását. 2006. 03. 31-ig.
Családi pótlék, rendszeres támogatás és adókedvezmények összefoglaló táblázata>>
Tekintettel arra, hogy 2006. 04. 01-től minden gyermek után már az új összegű családi pótlékot folyósítják, a rendszeres gyermekvédelmi támogatást ettől az időponttól nem lehet a gyermekek után folyósítani.
Kivételt képeznek e szabály alól azok a nagykorú személyek, akik a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytatnak, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulnak. Amennyiben részükre 2005. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak, vagy az erre irányuló kérelmet 2005. december 31-éig előterjesztik és a jogosultsági feltételek fennállnak, a települési önkormányzat képviselő-testülete legfeljebb a 2005/2006. tanév végéig tovább folyósítja vagy megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi támogatást.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás nem csak pénzbeli ellátást jelent, hanem különböző kedvezmények (normatív étkezési térítési díjkedvezmény, ingyenes tankönyv, évi egyszeri támogatás) igénybevételére is jogosít. A támogatás megszűnésével a rászoruló gyermekek ezeket a kedvezményeket továbbra is igénybe vehetik.
Azok a szülők, akik 2006. 01. 01-től az új összegű családi pótlékban részesülnek (s ezáltal a rendszeres gyermekvédelmi támogatást nem kaphatják) a kedvezmények igénybevétele céljából kérhetik a „rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság" megállapítását . (azok a szülők, akik gyermekük után 2006. 03. 31-ig rendszeres gyermekvédelmi támogatást kapnak, 2006. 04. 04-től kérhetik a kedvezményre való jogosultság megállapítását.)
A kedvezmények megállapításához az önkormányzat jegyzője hatósági bizonyítványt állít ki, amely azt igazolja, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult
· a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
· az évi egyszeri támogatásnak,
· az ingyenes tankönyv
igénybevételére.
A települési önkormányzat jegyzője 1 év időtartamra annak a gyermeknek állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a törvényben meghatározott értéket.
Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja.
Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú személy a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kérheti.
A feltételek fennállása esetén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, ameddig a jogosult nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, de legfeljebb 23. életévének betöltéséig, továbbá ha a jogosult felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, legfeljebb a 25. életévének betöltéséig.
A gyermekvédelmi törvény szerint ez idáig minden év júniusában dupla összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak. A törvény új rendelkezése szerint a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította, minden év május hónapjában egyszeri támogatást folyósít. Az egyszeri támogatás gyermekenkénti összege 2006. évben 5000 forint. A 2006. évet követően az egyszeri támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
2006. 01. 01-től gyermekgondozási segélyre jogosult az a személy is, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van
2006. 01. 01-től a 16. életévét betöltött kiskorú szülő részére is meg lehet állapítani a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy szülő vagy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását.
2005. december 31-ig a gyermekgondozási segélyben részesülő szülő a gyermek egy éves kora után napi 4 órában folytathatott kereső tevékenységet.(ha otthonában dolgozott, időbeli korlátozás nélkül tehette) 2006. 01. 01-től a szülő a gyermek egy éves koráig továbbra sem folytathat kereső tevékenységet,(kivéve a kiskorú szülő gyermekének gyámját.) a gyermek egy éves kora után azonban akár napi 8 órában is dolgozhat.
Az a szülő, aki a gyermek három éves kora előtt visszament napi 8 órában dolgozni, és gyermekgondozási segélyre egyébként jogosult, munkaviszonya megtartása mellett 2006.01.01-től kérheti a Gyes megállapítását.
Tekintettel arra, a szülő a gyermekgondozási segély folyósítása alatt napi 8 órában dolgozhat, a korábbiaktól eltérően gyermekét időbeli korlátozás nélkül elhelyezheti a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben. Korábban a Gyes folyósítása alatt csak napi 4 órában lehetett a gyermeket intézményben elhelyezni.
2006. január 1-től kérheti a gyermekgondozási segély megállapítását az a személy is, aki rokkantsági járadékban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, vagy a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában részesül. /2005. december 31-ig csak a saját jogú nyugellátásban ( öregségi, rokkantsági ) részesülő szülő, nagyszülő kaphatott gyermekgondozási segélyt./
Megváltoznak a gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapításának szabályai is.
2005. december 31-ig a Magyar Államkincstár Elnöke az alábbi esetekben állapíthatott meg méltányosságból a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot:
a) megállapíthatta a gyermeket nevelő személynek, ha
aa) a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak,
ab) az egyedülálló szülő kereső tevékenységének hiányában a család megélhetése nem biztosítható;
b) megállapíthatta, illetőleg meghosszabbíthatta
ba) a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható,
bb) a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 14. életévének betöltéséig.
2006. 01. 01-től a Magyar Államkincstár Elnöke méltányossági jogkörében eljárva csak az alábbi esetekben állapíthatja meg gyermekgondozási segélyre való jogosultságot:
a) megállapíthatja a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak;
b) megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.
2006. 01. 01-től a szülő a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltését követően a lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól kérheti az ápolási díj megállapítását. Az ápolási díj összege azonos a Gyes összegével s a folyósítás időtartama a Gyes folyósításához hasonlóan szolgálati időnek minősül, mivel az ellátás összegéből nyugdíjjárulékot vonnak.( a korábbi években a Gyes helyett a szülő választhatta az ápolási díjat is )
2005. december 31-ig azonban méltányosságból még lehet kérni a gyermekgondozási segély megállapítását a tartósan beteg gyermek tizennegyedik életévének betöltéséig, illetve arra való hivatkozással, hogy az egyedülálló szülő kereső tevékenysége hiányában a család megélhetése nem biztosítható. 2006. 01. 01-től azonban már ezeken a jogcímeken méltányosságból sem lehet az ellátást megállapítani.
A törvény hatálybalépése előtt méltányossági jogkörben megállapított ellátásokat a határozatban megjelölt időpontig, illetőleg a jogosultsági feltételek fennállásáig tovább folyósítják.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!