Az innovatív gyártók kilenc pontja

Válasz a Széll Kálmán Tervre címmel az Innovatív Gyógyszergyátrók Egyesülete megfogalmazta saját javaslatcsomagját kilenc pontban:

1. A gyógyszeripar 2003 óta fizet extraadót, mely Európában példátlanul magas, mértéke a gyógyszerkassza 1/7-e (51 milliárd forint) volt 2010-ben. Ez okból a gyártói hozzájárulások ésszerű mértékű növelését 2014-ig, majd a „válságadó" kivezetését.

2003 óta az Innovatív Gyógyszergyártók tagvállalatai jelentős mértékben hozzájárulnak a gyógyszerkassza egyensúlyához. A gyógyszeripart sújtó adók hazai és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedőek. 2010-ben 51 milliárd forintot fizettek be a gyártók, miközben a magyar gazdaság növekedéséhez és az egészségügyi rendszer fenntartásához 80 milliárd Ft-ot meghaladó hazai K+F tevékenységgel járulnak hozzá, és 18000 főt alkalmaznak. További megszorítások nem háríthatóak kizárólag a gyógyszeriparra.

2. A lejárt szabadalmú eredeti termékek 6-9 hónapos „kegyelmi idejének" azonnali megszüntetését.

Az eredeti termék szabadalmi védettségének lejártát követően az Országos Egészségpénztár leghamarabb 6-9 hónappal alkalmazhatja a fixesítés módszertanát, mely során a legolcsóbb forgalomban lévő generikus készítményt támogatja.

3. A generikus támogatás struktúrájának átalakítását, amely az árszint racionalizálása mellett megóvja a patikai árrések szintjét és megakadályozza a felesleges gyógyszerfelírásokat.

A Magyarországon forgalmazott generikus termékek árszintje jelentősen meghaladja több EGK ország árszintjét. Komoly ellentmondása a hazai támogatási rendszernek az a tény, hogy a gyógyíthatatlan betegségek kezelésére kifejlesztett új, innovatív termékeket csak a legalacsonyabb nemzetközi áron, és további 20%-30% támogatásvolumen-szerződés keretében történő visszafizetés esetén fogadja csak be a támogatási rendszerbe az OEP, ugyanakkor a lejárt szabadalmi védettségű generikus termékek hazai árszintje sok esetben magasabb a nálunk jóval fejlettebb EGK országok árszintjénél is.
Tekintettel arra, hogy az árak csökkenése a patikai árrés csökkenésére hat, kidolgoztunk egy rendszert, mely tekintetbe véve minden szereplő érdekeit, egy rugalmas és kiszámítható árpolitikát biztosít a patikai árrés kompenzáció mellett. Fontosnak tartjuk, hogy olyan szabályozás jöjjön létre, amely kizárja a felesleges kezelések nagyarányú megjelenését.

 

4. A súlyos betegségek kezelésében a terápiás eredményesség alapú finanszírozás kiterjesztését, és a gyártói érdekeltség megteremtését.
Az egészségbiztosító a gyógyszerterápia eredményessége függvényében fizet. A terápia eredménytelensége esetén a gyártó fizeti vissza a sikertelen kezelés költségét részben vagy egészben a terápia a megfelelő használata mellett. A támogatási módszer alkalmazásához azonban meg kell teremteni az informatikai és szakmai hátteret. Fontos biztosítani a terápia eredményességének növelése érdekében a diagnosztikus pontosságot is.

5. A népbetegségek esetén a prevenció, a terápiás eredményesség és a finanszírozás összehangolását az egyén egészségérték érdekeltségének megteremtését.

A támogatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az a beteget érdekeltté tegye a gyógyulásában. Amennyiben aktív szereplője a gyógyulásának, kedvezőbb feltételekkel juthasson a szükséges gyógyszerekhez.

6. A támogatási szerkezet felülvizsgálatát a terápiás haszon / eredményesség szempontrendszere alapján.

Hazai támogatott gyógyszerkincs rendszeres felülvizsgálata szükséges. Az elavult, hatástalan gyógyszerek helyett új és hatékony készítményeket kell elérhetővé tenni a betegek számára.

7. Átláthatóbb, következetesebb gyógyszerbefogadási rendszer kialakítását a betegek új készítményekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében.

A gyógyszerkiadások növekedése a világon egy folyamatos és általános jelenség, mely a lakosság elöregedésének, a betegségstruktúra átrendeződésének, valamint az intenzív technológiai fejlődésnek az együttes következménye, mely a gazdaságilag fejletlen országoknál még drámaibb módon jelentkezik. A gyógyszerbefogadási rendszer fejlesztésének fő célkitűzése a rendelkezésre álló erőforrások leghatékonyabb felhasználása, és minél nagyobb egészségnyereség elérése a beteg és a társadalom szintjén. Egy hatékony rendszer biztosítja a támogatási döntések átláthatóságát, ellenőrizhetőségét, kiszámíthatóságát, jogi-, és szakmai megalapozottságát, valamint biztosítja az új, innovatív technológiák befogadását, s ezáltal a magyar gyógyszerkincs folyamatos frissülését. A jelenlegi befogadási rendszer nemzetközi összehasonlításban kevésbé transzparens és az új gyógyszerbefogadás hosszadalmas. 2004-10 időszakban az új innovatív termék törzskönyvezésétől a hazai támogatási rendszerbe történő befogadásáig eltelt átlagos idő 677 nap (15 európai ország átlaga: 230 nap).

8. A közhasznú orvostovábbképzés kontrolljának növelését, a szürke promóciós tevékenység szankcionálásának jelentős emelését, a promóciós etikai elvárások szigorítását, erőteljesebb kontrolját

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete teljes mértékben elítéli és a leghatározottabban elhatárolódik minden jogsértő és etikátlan tevékenységtől, amely jogszabályba, valamint a két gyártói szövetség Etikai Kódexébe ütközik, mely kódexet tagvállalatai magukra nézve kötelező érvényűnek tartják. A tagvállalatok a legmesszebbmenőkig elkötelezettek a jogszerű és etikus kereskedelmi gyakorlat iránt. Ezért javasoljuk az Országos Gyógyszerészeti Intézet honlapján a gyógyszergyártók promóciós tevékenységeinek publikálását és a szürke promóciós tevékenységek hatóság általi szankcionálását.

9. A "hamburgeradó" típusú népegészségügyi járulék bevezetését.

A magyar lakosság egészségi állapota európai szinten a legkedvezőtlenebb, ennek költségeit jelenleg az egészségbiztosítási alap és a gyógyszeripar fizeti. A népegészségügyi járulék, a hamburgeradó bevezetésével az egészségtudatosság hazai térnyerésének az irányába hat, s ezen túlmenően biztosítja az egészségbiztosítási kiadások fenntarthatóságát.