• nátha
    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Patikai adatbányászat - több szemszögből

Gyógyszerpiac Forrás: MGYK

Kinek a tulajdona a gyógyszertárakban keletkező adatkincs? Kinek szolgáltassanak adatokat a patikák?

A gyógyszergyárak és egyéb gyógyszerpiaci szereplők számára fontos, hogy pontos adatokkal rendelkezzenek az emberek gyógyszerfogyasztási szokásairól, a piacról. Ehhez információikat az erre specializálódott cégektől szerzik be, e cégek pedig többnyire a gyógyszertárakból… De az ott keletkező adatkincs vajon kinek a tulajdona? Kinek szolgáltassanak adatokat a gyógyszertárak? Nyomon követhető-e ezen adatok sorsa? Többek között ezekre a kérdésekre próbáltak választ találni, illetve párbeszédet kezdeni a gyógyszertárakban keletkezett, tárolt és hivatalos vagy üzleti céllal továbbításra kerülő adatokkal kapcsolatban a Magyar Gyógyszerészi Kamara által rendezett "Hogyan tovább gyógyszerészet? - gyógyszertári adatbányászat" című miniszimpóziumon, amit 2014. október 16-án tartottak az EGIS Gyógyszergyár Tudományos és Technológiai Központjában - olvasható a kamara honlapján.


Szakmai, epidemiológiai, gazdasági és gazdálkodási szempontból is kincsesbányának nevezhető az a mérhetetlen mennyiségű adat, ami a gyógyszertári munka során a gyógyszertárban felhalmozódik dr. Hankó Zoltán kamarai elnök szerint.

Dr. Horváth-Szikla Attila hivatalvezető szerint választ kell találni olyan kérdésekre, mint például: a gyógyszertárban felhalmozott adatok kinek jelentenek értéket? Milyen értéket képviselnek? E nemzeti adatkincset hogyan lehet hozzáférhetővé tenni a gyógyszeripar számára? Hangsúlyozta, a gyógyszertárakban jobban oda kell figyelni az adatbányászatra, ebben is próbál a Kamara segítséget nyújtani.

A felkért hozzászólók közül elsőnek dr. Sándor Csaba, a Békéshelp KHT. ügyvezető igazgatója szólalt fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszertári adatok komoly értéket képviselnek, és napjainkban „nagy buzgalom" figyelhető meg az adatpiacon. A gyógyszertárak adatainak „bányászata" jelenleg több csatornán keresztül történik. Neki csak az egyikre van közvetlen rálátása a Békéshelp KHT., és az IMS között kötött szerződésnek megfelelően. Az adatokkal kapcsolatban minden joggal az IMS rendelkezik, a gyógyszertárak díjazást kapnak az adatszolgáltatásért, aminek mértéke az EU országok között jó pozíciót jelent. Hangsúlyozta, semmi olyan adatot nem kérnek a patikáktól, amelyek kiszolgáltatása a gyógyszertárak kereskedelmi szerződéseivel ütközne, illetve az úgynevezett szenzitív adatokat sem szolgáltatják ki. Erre kettős anonimizálási technika a garancia, amit két különböző helyen végeznek.

A gyártók érdeke tudni promóciójuk eredményét, jelenleg azonban a gyártók és a gyógyszertárak ezzel kapcsolatos tevékenysége még nem csiszolódott össze dr. Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége igazgatója szerint. Úgy tűnik azonban, a mostani rendszernek három éven belül vége lesz, 2018 januárjától ugyanis az Unió bevezeti azt a rendszert, ami alapján minden gyógyszer nyomon követhető lesz a gyártótól a felhasználóig. Évente 17 milliárd doboz gyógyszer nyomát követik majd – közel 150 ezer kiszolgálóhelyen. Minden gyógyszer el lesz látva egy jellel, a vele kapcsolatos információk pedig bekerülnek az informatikai felhőbe. Magyarul mindent tudni fognak a gyógyszerről. A bevezetés költségeit túl nagynak tartja és nem biztos, hogy ez a legjobb módszer a legális gyógyszer-forgalmazási csatornák megvédése a hamisított gyógyszerektől. Azonban megosztotta egy álmát a hallgatósággal: azt tartaná ideálisnak, ha betegekről és a gyógyszerekről is minden információ elérhető lenne a gyógyszertárakban és a patikus bekapcsolódása a farmakovigilancia tevékenységbe a mainál egyszerűbb lenne. Ha például valaki bemegy a patikába, és elmondja a patikusnak, hogy az X gyógyszer fejfájást okozott mellékhatásként, akkor ez az információ pár másodperc alatt bevihető lenne a megfelelő helyre… egy kattintással tehát szinte minden tudható lenne a betegről és a gyógyszerről.

Dr. Szigeti Tamás, a Gyógyszertári Rendszergazda Szövetség elnöke szerint legelőször is bizonyos kérdéseket kellene tisztázni, például nem egyértelmű, melyik adatnak ki a tulajdonosa. Jó lenne tudni azt is, mit csinálnak az egyes cégek az összegyűjtött adatokkal. Hasznosnak tartaná, ha együtt értelmeznék a jogszabályokat. Úgy látja, adatbányászat helyett inkább az adatcsere kifejezést kéne használni. Felhívta továbbá a figyelmet az adatbányászat veszélyeire: Ugyan az adatok kétszeresen is kódolva vannak, de ha már ketten tudják a kódot… Említette továbbá az új pénztárgépeket, amelyeken keresztül a NAV is minden adathoz hozzáfér, valamint az interneten továbbított levelekbe se lehetetlen betekinteni. Aggasztónak tartotta, hogy az információs felhőbe jutott információk további sorsa gyakorlatilag ismeretlen. Úgy látja, elengedhetetlen értelmezni az adatkezelési jogosultságot.

Dr. Küttel Sándor, a Gyógyszer Nagykereskedők Szövetségének elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy az adatgyűjtést lehet erkölcsösen és transzparensen is intézni, a gyártóknak joguk van ismerni az emberek gyógyszerfogyasztási szokásait. Nekik is kell adatokat szolgáltatni, például az OEP, a KSH vagy a NAV felé.

A vitaindító előadások után hozzászólások következtek. Az első jelentkező megjegyezte, hogy húsz éve még azon meditáltak a gyógyszerészek, hogy vajon bevonhatók-e a gyógyszertárak a számítógépes rendszerbe! Patikában dolgozó gyógyszerészek a kérdést gyakorlati oldalról közelítették meg. Volt, aki elmondta, egyre több megkeresés éri őket ezzel kapcsolatban, a gyógyszertár vezetőknek tudatosítani kell kollégáikban, hogy nem lehet „csak úgy" adatokat kiadni. Mások azt vetették fel, hogy gyakorlatilag nincsenek tisztában azzal, hogy számítógépeikre milyen programokat telepítettek fel. De előfordult olyan eset is, hogy a gyógyszerpiac egyik szereplője kilátásba helyezte egy kedvezmény elestét, adatszolgáltatás hiányában. Felvetődött, hogy követhetetlen az adat sorsa, miután bekerült az információs felhőbe. Sajnálatosnak nevezték, hogy a patikusok gyakorlatilag nincsenek tisztában azzal, kinek adják az adatokat, az mit csinál vele stb.

Dr. Hankó Zoltán összefoglalójában elmondta, hogy mára kialakult a gyógyszerforgalmazáshoz és a gyógyszertári értékesítéshez kapcsolódó adatok piaca, ennek azonban még korántsem tisztázottak a működési feltételei. Nem átlátható és nem szabályozott a terület, valamint nem látni a garanciális elemeket az adatszolgáltatás és következményei tekintetében. Pontosan ezért fontos teendőnek nevezte a témakör minden területre kiterjedő elemzését és a szükséges jogszabály-módosítások kezdeményezését. Ezt a munkát el kell végezni. Addig is szükséges a kollégák tájékoztatása, hiszen tisztában kell lenniük az adatszolgáltatás kockázataival, ahogy azzal is, a gyógyszertárban keletkezett adatokra szigorú adatvédelmi előírások vonatkoznak, amelyek megszegése jogkövetkezménnyel járhat. A Kamara elnöksége ezért egy ajánlást készít, melynek előkészítésére a jelenlévők a kamara informatikai munkabizottságát kérték fel. Megállapodás született arról is, hogy ennek közzétételéig közleményben figyelmeztetik a kollégákat az elhangzottakra.

Miután befejeződött a miniszimpózium, dr. Ujfalussy Györgyné, az Egis Gyógyszergyár kormánykapcsolatokért felelős igazgatója röviden bemutatta az Egist. A vendégek megismerkedhettek az Egis Tudományos és Technológiai Központ szakmai érdekességeivel, végigkövethették a gyógyszer útját a fejlesztéstől a hatóanyag- és késztermékgyártáson át a páciensig.

Legolvasottabb cikkeink