100 éves a vakok és gyengénlátók szövetsége

A minél önállóbb élet elősegítése a legnagyobb segítség a fogyatékossággal élő, köztük a vakok és gyengénlátó emberek számára, ezért a kormány is ezt tartja a legfontosabb feladatnak - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten. Fülöp Attila a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének rendezvényén azt mondta, a kormányzati támogatásokkal is elsősorban a fogyatékossággal élők önállóságát akarják segíteni, ennek pedig az egyik kulcsa a foglalkoztatás. Jelezte: a 2010-es 18 százalékról 40 százalékra emelkedett a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási aránya.

A fehér bot nemzetközi napja alkalmából tartott eseményen bejelentette: a kormány döntése értelmében 117 millió forintot biztosítanak a most centenáriumát ünneplő szervezet Hermina úti székháza homlokzatának, illetve kultúrtermének felújítására, további csaknem 33 millió forintot a rendezvényekre.

Fontosnak mondta még az akadálymentesítési programokat is, amelyek nemcsak a fizikai, hanem az informatikai akadálymentesítésről, a jobb minőségű élet lehetőségéről szólnak. Közölte: látásrehabilitációs programokra idén 110 millió forintot fordítottak a költségvetésben.

Az államtitkár arról is beszélt, kölcsönös felelősség a látók, valamint a vakok és gyengénlátók közötti együttműködés. Hozzátette: utóbbiaknak is szerepe van a falak lebontásában, hiszen ők tudják elmondani, milyen, valóban szükséges segítségre van szükségük.

Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke elmondta, a szervezetet alapító vak hadirokkantak célja az volt, hogy maguk dönthessenek sorsukról és képviselhessék érdekeiket, valamint koldulás helyett dolgozhassanak, sportolhassanak és részt vehessenek a kulturális életben. Kiemelte, a vakok nem a gondoskodás alanyai szeretnének lenni, hanem önmagukért cselekvő személyek.

Nagy Sándor a jövő nagy kihívásának az informatikai fejlődést nevezte, amellyel szeretnének lépést tartani.

A rendezvényen százan centenáriumi emlékplakettet vehettek át a szövetség, valamint a látássérültek érdekében végzett kiemelkedő munkájukért.

A centenáriumi ünnepség alkalmából az MVGYOSZ székházában kiállítás nyílt az elmúlt 100 év relikviáiból. Az emléktár betekintést nyújt a szövetség történetébe és életébe, a vitrinek emlékérmeket, kiadványokat és tárgyakat is őriznek. Megtekinthetők különleges írógépek, Braille-táblák, látható az első magyarul beszélő számítógép, kiállítottak tapintható órákat, vakok számára adaptált társasjátékokat és mobiltelefonokat. Megemlékezik a kiállítás az MVGYOSZ egykori hangstúdiójáról és a hangoskönyvtár technikai fejlődéséről, valamint megnyílt Kádár Nagy Lajos Holló László-díjas látássérült képzőművész kisplasztika-kiállítása is. 

A centenáriumi év fővédnöke Áder János, aki az ünnepség délutáni részén beszédet mond.

Az ENSZ 1969-ben nyilvánította október 15-ét a fehér bot világnapjává, hogy felhívja a figyelmet a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, hozzájáruljon gondjaik megoldásához és segítse társadalmi beilleszkedésüket.

A vakok által használt fehér bot gondolata Guilly d'Herbemont francia grófnőhöz köthető, aki az 1920-as évek végi Párizsában többször megfigyelte, mennyire félénken és bizonytalanul közlekednek vak emberek a forgalmas utcákon.1930-ban a l' Echo de Paris című napilapban közölt levelével indított kampányt azért, hogy a városban élő minden vak vagy látássérült ember a forgalmat irányító rendőrök fehér botjához hasonló, de annál jóval hosszabb, figyelemfelkeltő fehér botot kapjon.  (Érdeklődők megtapintják a székház makettjét a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) megalakulásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen az MVGYOSZ Hermina úti székházában a fehér bot nemzetközi napján. MTI Fotó: Mónus Márton)