194. rendes közgyűlését tartja a Magyar Tudományos Akadémia

Elnöki beszámoló, díjátadás, tudományos előadások és határozathozatalok is szerepelnek az Akadémia legfőbb döntéshozó testületének hétfőn kezdődött tanácskozásán. Az első nap ünnepi ülésén Freund Tamás elnök köszöntője után Karikó Katalin kutatóbiológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója tartott előadást. - foglalta össze a történeteket az akadémia közleménye.

Az elnök az online megtartott tanácskozás résztvevőit köszöntve úgy fogalmazott: nem csupán a világjárvány által ránk kényszerített szabályokhoz kell megmutatnunk alkalmazkodóképességünket, hanem tudományos Akadémiaként, nemzeti Akadémiaként a folyamatosan változó világhoz is.

A tudomány képviselőinek a feladata azonban túlmutat saját alkalmazkodóképességének biztosításán. A tudomány minden eszközével segítenie kell a társadalom valamennyi rétegét abban, hogy képes legyen lépést tartani a drámai változásokkal. El kell tudnia magyarázni az okokat és a lehetséges megoldásokat, mert csak így várható el, hogy a tudomány iránti bizalom erősödésével az egyének is racionális válaszokat adjanak akár olyan korábban nem tapasztalt élethelyzetekben is, mint egy világjárvány.

„Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság” – idézte az MTA elnöke Szent-Györgyi Albertet. Mint mondta, az immár majd két évszázados Magyar Tudományos Akadémia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél többen vallják magukénak ezt az elvet, és ismerjék, értsék a tudományos világfelfogás lényegét.

Legyenek tisztában a tudományos gondolkodás és módszertan alapelveivel, mert így sokkal kevésbé lesznek fogékonyak a tényeket figyelmen kívül hagyó és a tudományos megalapozottság nélküli, de a tájékozatlan laikus számára jól hangzó áltudományos állításokra. A tudományos megállapításokat igazodási pontként kell elfogadtatni a közvéleménnyel, s ez a tudomány művelőitől várható el leginkább.

Freund Tamás elmondta, hogy elnökként az MTA 2019-ben elfogadott, megújult küldetési nyilatkozatának iránymutatása szerint kíván dolgozni. Ennek sarkalatos pontjai a tudományos tények, elvek és módszerek tisztelete, valamint a nemzet iránti elkötelezettség. A tudomány iránti közbizalom, valamint a társadalmi attitűd erősítésének nagy, de el nem odázható feladatát azonban csak az ehhez szükséges forrásokkal és eszközökkel rendelkező intézmény tudja ellátni.

Széchenyi Akadémiája iránt a bizalom töretlen, a közvélemény-kutatások szerint a leghitelesebb közintézmény. Ugyanakkor látni kell, hogy az MTA helyzete a kutatóintézet-hálózat elcsatolását követően alapjaiban megváltozott. Ebben az új erőtérben azon kell dolgozni, hogy az Akadémia számára legmegfelelőbb szerepkört alakítsák ki. Az MTA-nak a nemzet tanácsadójának, a tudománybarát társadalmi szemlélet terjesztésén dolgozó intézménynek a szerepét kell teljeskörűen betöltenie, ami nem képzelhető el az eddiginél erőteljesebb köztestületi részvétel nélkül.

Freund Tamás szerint különösen fontos a fiatalok megszólítása. Közülük is főleg azoké, akiket felkészültségüknek, érdeklődésüknek köszönhetően vonz a kutatói pálya. Számukra indította el a Középiskolai MTA Alumni Programot. Ennek keretében a mára kutatóvá érett volt diákok segítségével, egykori alma materükhöz fűződő kapcsolatukra építve vinné közelebb a középiskolás fiatalokhoz a tudományos gondolkodás értékeit, a felfedező kutatás örömét tudomány-népszerűsítő előadások és az azokat követő beszélgetések formájában.

Az Akadémiának a nemzet tanácsadójának, a tudománybarát társadalmi szemlélet terjesztésén dolgozó intézménynek a szerepét kell betöltenie, ehhez pedig az eddiginél erőteljesebb köztestületi részvételre van szükség – mondta elnöki köszöntőjében Freund Tamás.Legalább ilyen fontos azonban, hogy az Akadémia továbbra is megkerülhetetlen minőségbiztosító bázisa legyen a hazai kutatói közösségnek. Ezért a tudományos kiválóságot monitorozó, hitelesítő feladatát a kutatók mellett a kutatóhelyekre is kiterjeszti az Akadémia. E célból hirdette meg az „MTA Kiváló Kutatóhely” minősítés elnyerésére első ízben kiírt pályázatát, amely a legkiemelkedőbb magyar kutatóhelyeknek méltó elismerést, a feltörekvőknek pedig reális perspektívát ad. A megmérettetés lehetősége a korábban az MTA-hoz, jelenleg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó kutatóhelyeken kívül az egyetemi tanszékek, intézetek, klinikák előtt is nyitva áll. (A Közgyűlés teljes programja itt található)

Régi hagyomány a Magyar Tudományos Akadémián, hogy legfőbb döntéshozó testületének ülése nem csupán intézményi és személyi kérdésekről vitázik és hoz döntéseket, hanem fórumot biztosít egy-egy tudományterület kiváló képviselőinek is arra, hogy nyilvános előadás keretében foglalják össze legújabb tudományos eredményeiket.

Idén a közgyűlést megnyitó ünnepi ülésen Karikó Katalin látogatott el az Akadémia Dísztermébe. A kutató biológus, biokémikus munkájának legfontosabb eredményeiről mára oltottak tízmillióinak vannak egészen konkrét élményei. Azonban hogy honnan indult, és milyen szakmai úton haladt végig a koronavírus-járvány elleni egyik fontos fegyverünk, az mRNS-vakcina kifejlesztéséig – arról talán nem tudunk annyit.

A mainzi BioNTech vállalat alelnöke, a Pennsylvaniai Egyetem professzora ünnepi előadását hallgatva végigkövethetjük egy magyar kutató pályáját a kezdeti labormunkától a világ tudományos élvonaláig. E szellemi utazás során pedig olykor ­– a nem szakmabeliek számára – egészen meglepő részleteket tudhatunk meg arról, hogy miként álltak össze a legújabb generációs oltási technológia elemei, és hogy milyen magas szinten zajlott a genetikai kutatás már évtizedekkel az utóbbi évek géntechnológiai forradalma előtt.

Akadémiai elismerések a közgyűlésen

Karikó Katalin előadása a Közgyűlésen: