• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

A Duna antibiotikum-szennyezettsége az embert nem fenyegeti

Hírek 2019.05.28 Forrás: MTI
A Duna antibiotikum-szennyezettsége az embert nem fenyegeti

A Dunában kimutatott mennyiségek, például antibiotikumokból, nagyon kicsik, és ausztriai mintavételi helyekről származnak.

A Duna antibiotikum-szennyezettsége nem jelent komoly fenyegetést a lakosságra, például a folyóban fürdőzőkre - mondta a WWF (Természetvédelmi Világalap) magyarországi szervezete élőfolyók programok projektvezetője kedden. Verő György, aki az M1 aktuális csatorna és a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsora közös vendége volt, annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Yorki Egyetem friss tanulmánya szerint a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal, és Európában a Duna van a legrosszabb helyzetben.

"A vizek kémiai szennyezése az egyik legfontosabb mutatója a felszíni és felszín alatti vizek állapotának - mondta a projektvezető. Hozzátette, hogy a Dunában kimutatott mennyiségek, például antibiotikumokból, nagyon kicsik, és ausztriai mintavételi helyekről származnak. 

A szakértő kitért arra, hogy az antibiotikumok jelenléte a vizekben elsősorban a mikroorganizmusokra hat, ezekben rezisztenciát alakíthat ki. Az antimikrobiális rezisztencia elterjedése a legkülönbözőbb problémákat okozhatja hosszú távon, köztük humán egészségügyi problémákat is, és kihat a természetben élő állatok populációjára.

"Európa a világ azon területei közé tartozik, amelyet a folyók átalakítása különösen súlyosan érint. A Nature című folyóiratban most megjelent tanulmány mintegy 250 folyót vizsgált. A nagy folyók kétharmada különböző beavatkozásokkal szabályozott, ezek közül a legdrasztikusabb a keresztgátak építése, általában áramtermelési céllal. Magyarországon alapvetően síkvidéki folyószakaszok találhatók, itt elsősorban az árterek szűkültek be, a partokat stabilizálták, folyószakaszokat vágtak át, ami a vizekhez köthető élőhelyek visszaszorulását okozza" - mondta Verő György.

Megjegyezte, hogy nagy folyóink árterei az elmúlt kétszáz-háromszáz évben óriási mértékben csökkentek, és gyakorlatilag megszűnt a korábbi biológiai sokféleség, miközben jelentősen romlott e területek vízellátása, ami a mezőgazdaságra is komoly hatással van. A szakértő szerint az EU vízkeret irányelve, amely 2027-re jó állapotú folyókat vetített előre, komoly veszélyben van.

 

Legolvasottabb cikkeink