• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A fertőzöttek csak mintegy ötöde marad tünetmentes

Hírek 2020.09.23 Forrás: MTI
A fertőzöttek csak mintegy ötöde marad tünetmentes

Ha a tünetmentes fertőzöttek száma magas lenne, akkor az úgynevezett tömeges immunitás gyorsan elérhető lenne.

Az új koronavírussal megfertőződött emberek csak mintegy ötöde marad tünetmentes a Berni Egyetem kutatóinak új, nagy léptékű kutatása szerint, amely 79 korábbi tanulmány eredményein alapul. A tanulmány a PLoS ONE tudományos folyóiratba jelent meg kedden.

Ha a tünetmentes fertőzöttek száma magas lenne, akkor az úgynevezett tömeges immunitás gyorsan elérhető lenne egy elmélet szerint. "Nagy valószínűséggel nem ez a helyzet" - mondta Nicola Low, a Berni Egyetem epidemiológusa, a tanulmány vezető szerzője a svájci SDA hírügynökségnek. A tünetmentes fertőzöttek számáról nincs egyetértés a szakértők között, mivel akit egyszer tünetmentesnek ítélnek, annál később jelentkezhetnek a szimptómák, ilyenkor beszélnek preszimptomatikus, azaz a tünetek megjelenése előtt lévő páciensekről.

Low és kutatócsoportja 79 korábbi kutatás adatait értékelte. A munkák olyan fertőzöttek adatait tartalmazták, akiknek tüneteit március és június között hosszabb időn át vizsgálták. A 6616 fertőzöttből csak 1287 maradt tünetmentes a betegség teljes lefolyása alatt, nagyjából 80 százalékuknál előbb vagy utóbb felléptek a szimptómák. Amikor leszűkítették az elemzett tanulmányok körét olyan munkákra, ahol az alanyokat véletlenszerűen választották ki, tehát nem csak a kórházban kezeltek voltak benne, akkor a tünetmentes fertőzöttek aránya 30 százalékra nőtt. Azt is megállapították a kutatók, hogy a gyerekeken ritkábban tör ki a betegség, mint a felnőtteken.

A kutatások elemzése, vagyis az úgynevezett metaanalízis alátámasztotta, hogy a tünetmentes fertőzöttek viszonylag kis szerepet játszanak a vírus terjesztésében. A probléma nem velük, hanem az úgynevezett preszimptomatikus fertőzöttekkel van, akik nem tudnak még a betegségükről - mutatott rá Low, aki hozzátette, hogy a pandémia feltartóztatásához ezért is fontos az általános szabályok - a maszkviselés és a távolságtartás - betartása.

Low és kutatócsoportja továbbra is figyelemmel kíséri a koronavírus okozta Covid-19 tünetmentes lefolyásáról szóló tanulmányokat, mivel a jelen munka elkészülte óta további - a tudós szerint potenciálisan jelentős - 900 kutatást publikáltak. Időközben a tünetek szélesebb körére derült fény, mint amennyi a járvány kezdetén ismert volt, a köhögés és a fulladás mellett az íz- és szagérzékelés elvesztése és a végtagfájdalmak is annak számítanak már. Ezeknek az ismereteknek a birtokában a jövőben még pontosabban meg lehet állapítani a tünetmentes fertőzöttek számát.