A háziorvosnál és online keressük a megoldást

A felnőtt magyar lakosság, ha betegség jeleit észleli magán, legtöbb esetben elsősorban a háziorvossal konzultál. De gyakran több forrásból is gyűjtenek panaszaikról információt a betegek: minden negyedik páciens az interneten keres rá tüneteire, míg közel minden tizedik közvetlenül a magánorvosával konzultál – derül ki a Dokio egészségügyi platform aktív internetező, felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív kutatásából. 

Akut panaszok esetén leginkább a háziorvostól és az internetről tájékozódunk lehetséges problémáinkról. A felmérésben megkérdezettek kétharmada, ha egészségügyi problémája van, elsősorban a továbbra is a háziorvosával szereti felvenni a kapcsolatot. A koronavírus miatt kialakult járványhelyzetben viszont a személyes konzultációs alkalmak számát a háziorvosok a fertőzés további terjedésének elkerülése érdekében minimálisra csökkentették. Ennek következtében jelentősen megnőtt a telefonos konzultációt igénylő páciensek köre, ami komoly terhelést jelentett a háziorvosoknak, nem jutott elég idő minden betegre, ezért a páciensek más megoldások felé fordultak. A felmérésben résztvevők közel tizede magánorvossal veszi fel a kapcsolatot panaszok esetén.      

Viszont azok számára is bővült a lehetőségek köre, akik nem érik el háziorvosukat vagy nem tudják, a magánellátásban kihez forduljanak. Az utóbbi időszakban egyre népszerűbbé váltak a magánszolgáltatóknál elérhető – körülbelül negyedórás – telefonos orvosi konzultációk, ahol a páciens rövid időn belül, az általa kiválasztott időpontban kérhet tanácsot egy orvostól a panaszait illetően.

„Ha valaki az interneten néz utána panaszainak, fontos, hogy megbízható forrásból tájékozódjon, mivel sajnos a sima internetes kereséssel rengeteg áltudományos vagy szakmaiatlan tartalmat is lehet találni egészségügyi témákban” - hívja fel a figyelmet Radnóczi Gergely, a Dokio online egészségplatform társalapítója. A Dokio egyike azoknak a magyar weboldalaknak, amelyeken a felhasználók ellenőrizhetik a tüneteiket. Ez a tünetellenőrző platform viszont egy mesterséges intelligenciával támogatott és orvosilag ellenőrzött szolgáltatás, ahol egy komplex kérdőív kitöltése után kap a felhasználó információt a lehetséges problémákról, és az esetlegesen szükséges ellátásról. „A Dokio célja az, hogy egyenes utat mutasson az egészséghez. Az egészségi panaszok lehetséges okairól a tünetellenőrzővel adunk információt, és ha szükséges, ezek alapján segítjük a beteget, hogy minél hamarabb eljusson a megfelelő szakorvoshoz" – tette hozzá a társalapító.

Senki sem jár szívesen orvoshoz, de azt mindenki elismeri, hogy van, amikor elkerülhetetlen a klinikai vizit. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy milyen esetben kell orvoshoz fordulni. A legtöbb szakember szerint tünetek, akut panaszok nélkül is fontos rendszeresen részt venni egyes szűrővizsgálatokon, és az enyhe, betegségre utaló tüneteket is jó kivizsgáltatni.

Azonban több felmérés is arra mutat, hogy a magyarok nemzetközi összehasonlításban rendkívül kevés szűrővizsgálaton vesznek részt. Az OECD legfrissebb, 2019-es adatai szerint például a mellrák szempontjából legveszélyeztetettebb csoport, az 50 és 69 év közötti magyar nők kevesebb mint 40 százaléka vett csak részt mammográfiai szűrésen. Ez Európában az egyik legalacsonyabb arány, ezzel szemben a lista élén álló Svédországban 95 százalékos a szűrési arány.

Az OECD felmérése szerint a koronavírus-járvány alatt világszerte kevesebben jutottak el orvoshoz. Magyarországon az emberek mintegy harmada válaszolt úgy, hogy 2020-ban kihagyott egy szükséges kezelést vagy szűrővizsgálatot – ez az egyik legmagasabb arány a gazdaságilag fejlett országok közül. Az OECD adatait hazai felmérések is alátámasztják, a magyarok nagy többsége csak akkor fordul orvoshoz, ha már súlyos tüneteket tapasztal.

Az egészségtudatos életmódnak szerves része az egészségügyi szűrés is, beleértve az akut tünetek kivizsgálását és a krónikus betegségek szűrését. „Magyarországon különösen a férfiakra jellemző, hogy megpróbálják kisebbíteni, vagy ignorálni a tüneteiket, mert nem akarnak segítséget kérni. Ezt a Dokio platformján is látjuk, az online tünetellenőrzőnket tavaly szinte minden hónapban sokkal több nő használta. Volt olyan hónap, amikor a férfi felhasználók aránya alig haladta meg a 25 százalékot” – mondta a társalapító.

A szűrések elhanyagolása is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon az OECD-országok közül a második legmagasabb a megelőzhető betegségek okozta halálozások száma. Az OECD 2021-es felmérése szerint Magyarországra 100 ezer lakosra 243 megelőzhető halálos kimenetelű betegség jut, ez az arány csak egy OECD-államban, Lettországban rosszabb.

A betegek sok esetben azért kerülik vagy halogatják a kivizsgálást, mert halasztható kellemetlenségként élik meg a vizitet. A problémát valamelyest enyhítheti a magánegészségügy előretörése Magyarországon, hiszen a privát ellátás kényelmesebben, rövidebb idő alatt igénybe vehető, ezért talán kevesebb okot ad a halogatásra. A koronavírus-járvány után a helyzet javulására számítanak, egyrészt azért, mert a járvány hatására növekszik az egészségtudatosság, másrészt azért, mert az elmúlt években sokat fejlődött a digitális egészségügy Magyarországon, kényelmesebbé téve a kivizsgálásokat.