• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A legyengült immunrendszerű betegeknél is hatásosak a vakcinák

Hírek 2021.08.04 Forrás: Weborvos
A legyengült immunrendszerű betegeknél is hatásosak a vakcinák

A kutatások megerősítik azt, hogy fontos az immunszupresszív kezelést kapó betegek koronavírus elleni oltása.

A Bécsi Orvosi Egyetem, a MedUni Wien legfrissebb tanulmánya szerint azok a betegek is jó immunválaszt produkálnak a koronavírus elleni vakcinákra, akiknek valamilyen okból el kell nyomni az immunrendszerét. Azoknak, akiknél nem indul be az ellenanyag-termelés, szüksége lehet egy harmadik oltásra is.

A Bécsi Orvosi Egyetem több klinikai osztálya is részt vett abban a kutatásban, amely arra a kérdésre kereste a választ, hogy vajon azoknál a betegeknél is kialakul-e megfelelő védelem a koronavírus elleni oltás után, akiknek valamilyen autoimmun betegség miatt el kell nyomni az immunrendszerét. Főleg az úgynevezett B-sejt depletált betegeknél – vagyis olyanoknál, akik például reumatoid artritisz (sokizületi gyulladás) miatt Rituximabot kapnak – állt fenn bizonytalanság, amit most sikerült eloszlatni.

A tanulmány senior-szerzője, Michael Bonelli csapatával egyértelműen bizonyítani tudta, hogy az ilyen kezelésben részesülő betegek nagy részénél humorális (antitestes) és sejtes immunválasz is kialakult. „A B-sejtek kulcsszerepet játszanak az antitestek előállításában. Most be tudtuk bizonyítani, hogy a Rituximabbal történő B-sejt depléciót okozó kezelés ellenére a betegek több mint felénél kimutathatóak voltak a SARS-CoV2 elleni antitestek a szervezetben, amit valószínűleg további sejtes immunitás egészít ki. Ez az eredmény megerősíti azt, hogy milyen fontos az immunszupresszív kezelést kapó betegek koronavírus elleni oltása.”

Daniel Aletaha, a tanulmány elkészítésében szintén közreműködő reumatológiai osztály vezetője ezt azzal egészítette ki, hogy a mostani tanulmány rögtön egy újabb tanulmánynak adta az alapját, amely időközben már szintén lezárult. Ebben arra keresték a választ, hogy azoknál a Rituximabbal kezelt betegeknél, akiknél a két adag vakcina után nem volt kimutatható antitest a szervezetükben, vajon kialakul-e humorális vagy sejtes immunitás egy harmadik adag mRNA-vakcina hatására, vagy ha a booster-oltás vektorvakcinával történik.

A tanulmány eredményeit hamarosan publikálják és várhatóan fontos alapját képezi majd az immunszupresszált betegek koronavírus-elleni védőoltásáról szóló iránymutatás kidolgozásának. A MedUni Wien kutatói jelenleg azon dolgoznak, hogy a Rituximab-tanulmányt kiterjesszék az egyéb okból – reumatológia, neurológia, hematológia, transzplantáció stb. – immunszupresszióra szoruló betegek körére.