A modern klinikai pszichológiai ellátás színterei

A gyógyítás komplex szemlélete nem nélkülözheti a betegségek pszichés komponenseinek kezelését. A háziorvosokat a legtöbben pszichés problémákkal, vagy olyan testi bajokkal keresik fel, amelyek hátterében elsősorban életmódbeli, életviteli nehézségek állnak. Nekik azonban sem idejük, sem megfelelő pszichológiai, pszichoterápiás képzettségük nincs ahhoz, hogy foglalkozni tudjanak ezekkel a problémákkal. A világjárványt követően ez a tendencia felerősödött, ezért rendkívül fontos a bizonyítottan hatékony pszichoterápiás módszerek széles körű alkalmazása a betegellátásban – hangzott el Perczel Forintos Dórától a Komprehenzív gyógyítás: a modern klinikai pszichológiai ellátás színterei című szimpóziumon, amely az egészségügynek egy rendkívül dinamikusan fejlődő területével, a klinikai pszichológiával foglalkozott - áll a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.

A pszichés zavarok kezelését érintő legfőbb problémák:

• A pszichés, ezen belül a hangulat-, és szorongásos zavarok száma egyre nő.
• A pszichoterápiás ellátáshoz való hozzáférés nehézséget jelent.
• A depressziós betegek alig fele részesül ellátásban, pszichiáterhez csupán nyolc százalék, pszichológushoz pedig mindössze három százalékuk jut el.
• A várólista gyakran hosszú.
• A bizonyítékokon alapuló hatékony kezelési módszerek nehezen elérhetők.

A klinikai pszichológia két, bizonyítottan hatékony és költséghatékony módszere a fenti problémák kezelésében a kognitív viselkedésterápia és az alacsony intenzitású intervenciók alkalmazása. Egyelőre azonban mindkettő alul van reprezentálva a hazai egészségügyben, ezért az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért szimpóziumot szervezett „Komprehenzív gyógyítás: a modern klinikai pszichológiai ellátás színterei” címmel annak érdekében, hogy e két eljárást bemutassa kisebb részt elméleti, nagyobb részt gyakorlati megközelítésből.

A kognitív viselkedésterápia (CBT) világszerte elterjedt a pszichés megbetegedések gyógyításában, a nemzetközi irányelvek elsőként választandó módszerként javasolják a betegség, egészségszorongás, szociális szorongás, obesitás, depresszió, alvászavarok, traumák és még számos más zavar gyógyításában. A súlyos pszichiátriai kórképek, mint a schizofrénia, bipoláris betegség kezelésében is nélkülözhetetlen kiegészítője a farmakoterápiának.

Az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók (LIPI) az utóbbi 30 évben a krónikus testi betegségek gyógyításában nyertek teret. Az „alacsony intenzitás” kifejezés arra vonatkozik, hogy kevés, de célirányos és hatékony (elsősorban kognitív viselkedésterápiás) pszichológiai intervencióval, amely kevésbé veszi igénybe a szakember idejét, valamint számos önsegítő anyaggal eredményesen kezelhetők a legkülönfélébb testi állapotokat kísérő enyhe pszichés zavarok, megelőzhetők a súlyosabb pszichés problémák. Ezért a LIPI-nek mind az alapellátásban, mind a szakellátásban helye van.

A fentiek Perczel Forintos Dóra tanszékvezető egyetemi tanár (Semmelweis Egyetem) A modern klinikai pszichológia térhódítása címmel tartott bevezető előadásában hangzottak el. A folytatásban Urbán Róbert egyetemi tanár (az MTA doktora, ELTE PPK Pszichológiai Intézet) A dohányzásról leszokás támogatása transzdiszciplináris megközelítésben címmel, Purebl György egyetemi tanár (PhD, SE Magatartástudományi Intézet) Alvászavarok a XXI. században címmel tartottak előadást. Mindkét téma a népegészségügyi szempontból jelentős betegségekben szerepet játszó kockázati tényezőkről szólt, és az előadók ismertették az ehhez kapcsolódó prevenciós programokat is.

Vizin Gabriella egyetemi adjunktus (PhD, ELTE PPK Pszichológiai Intézet) az onkológia területén ígéretes Kognitív viselkedésterápiás program az onkológiai betegek életminőségének javítására (KLOÉ) tapasztalatait ismertette, amelyet követően a páciensek felépülési aránya magasabb, depressziója és egészségszorongása csökken, életminőségük javul.

Szigeti F. Judit klinikai szakpszichológus (PhD) az SE Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikáján folyó Alacsony intenzitású intervenció a fülzúgás csökkentésére című, ún. „Búgócsiga” program alkalmazásáról számolt be. Tapasztalataik szerint az összesen 7 alkalomból álló kognitív viselkedésterápiás csoportos foglalkozás hatalmas népszerűségnek örvend, hatására csökken a fülzúgás zavaró hatása, növekszik a páciensek életminősége.

Pigniczkiné dr. Rigó Adrien tanszékvezető egyetemi docens (PhD, ELTE Pszichológiai Intézet) a bőrgyógyászati betegek ellátásában alkalmazható alacsony intenzitású klinikai pszichológiai módszereket mutatta be, különös tekintettel a szégyennel és a stigmatizációval való megküzdésre. A klinikai pszichológia az igazságügyi eljárások során is nélkülözhetetlen: erről dr. Jekkel Éva egyetemi adjunktus (PhD, SE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika) tartott előadást.

A tudományos ülést egy égetően fontos és szintén hiánypótló téma zárta a Szülőkre fókuszáló intervenciók a gyermekkori mentális zavarok megelőzésében és kezelésében címmel. Miklósi Mónika egyetemi docens (PhD, SE Klinikai Pszichológia Tanszék) előadásában bemutatta a gyermek- és serdülőkori pszichés zavarok hátterében oly sokszor szerepet játszó diszfunkcionális családi működést és az ezzel összefüggésben gyakran kialakuló ún. internetfüggőséget, valamint a szülők támogatására kidolgozott, ígéretes alacsony intenzitású klinikai pszichológiai intervenciókat. Rendkívül fontos lenne, hogy az ellátás minden szintjén, minden rászoruló szülőnek biztosítsuk a hozzáférést ezekhez a programokhoz, hiszen a jövő generáció mentális egészsége intellektuális fejlődésük, pszichés jóllétük és alkotóképességük záloga.