• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

A mostani felmelegedésre 2000 éve nem volt példa 

Hírek 2019.07.25 Forrás: MTI
A mostani felmelegedésre 2000 éve nem volt példa 

Az adatok azt mutatják, hogy a közelmúltbeli melegedés üteme egyértelműen meghaladja a természetes melegedés ütemét.

A bolygón jelenleg zajló felmelegedés az ütemét és a kiterjedését tekintve is túlmutat az elmúlt kétezer év éghajlati változásain - állapította meg három frissen megjelent tanulmány. A Nature, valamint a Nature Geoscience című folyóiratokban publikált munkák szerzői 700 közvetett forrás - köztük fák évgyűrűi, korallok és tavak üledékrétegeinek elemzése - révén rekonstruálták az elmúlt két évezred éghajlati eseményeit és megállapították, hogy azok egyike sem volt globális kiterjedésű - írja a BBC hírportálja.

A 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszak, az úgynevezett kis jégkorszak például a 15. században a Csendes-óceán térségében, míg a 17. században már Európában volt a legerősebb. A kutatók szerint az általuk felvázolt hosszú távú hőmérséklet-változások egyike sem terjedt ki egy adott időben a bolygó felénél nagyobb területre. A 950-től 1250-ig tartó középkori meleg időszakban például a Föld felszínének mindössze 40 százalékán emelkedett meg jelentősen a hőmérséklet.

A mostani felmelegedés ezzel szemben a bolygó döntő részét érinti. "Megállapítottuk, hogy az elmúlt két évezred legforróbb periódusa a 20. században volt a bolygó több mint 98 százalékát érintve" - húzták alá a szakemberek. Hozzátették: "ez erős bizonyíték arra, hogy az ember okozta globális felmelegedés nem csupán az abszolút hőmérséklet tekintetében, hanem térbeli kiterjedésében is példa nélkülinek számít az elmúlt kétezer évben".

A kutatók szerint az iparosodást megelőzően a vulkánok voltak a legnagyobb hatással az éghajlatra, a napsugárzás változásai azonban a jelek szerint nem befolyásolták a globális átlaghőmérsékletet. A jelenlegi éghajlatváltozás jelentősen túlmutat a környezet természetes változékonyságán. A Berni Egyetemen dolgozó Raphael Neukom szerint a műszeres vizsgálatok adatai és a saját eredményeik azt mutatják, hogy a közelmúltbeli melegedés üteme egyértelműen meghaladja a természetes melegedés - általuk kalkulált - ütemét. A szakemberek ugyan nem vizsgálták külön, hogy valóban az ember felelős-e a jelenlegi klímaváltozásért, de az eredményeik egyértelműen ezt támasztják alá.

A University College London munkatársaként dolgozó Mark Maslin szerint a mostani tanulmányok nyomán a klímaváltozás tagadóinak fel kellene végre hagyniuk annak a hajtogatásával, hogy a jelenlegi globális felmelegedés egy természetes éghajlati körforgás része.

Kapcsolódó hírek