Adatvezérelt egészségügy – 64 milliárd eurós piac

2020-ban az EU digitális egészségügy piacának mérete meghaladta az 48 milliárd eurót, a Graphical Research Europe Digital Health Market Trends c. tanulmánya szerint pedig ez az érték éves 17,1%-os növekedéssel idén 64 milliárd euró is lehet. Az adatvezérelt egészségügy áttörést jelent a korai, minél pontosabb diagnózis felállításában. A páciensek adatait elemző applikációktól az orvosi távkonzultációig terjedő technológiák pedig forradalmasították az egészségügyi ellátást. „A mérőeszközökkel kapcsolatban már több, mint tíz éves tapasztalatunk van. Egyre bővül az életmód eszközök, okosórák nyújtotta szolgáltatások köre is. Az okoseszközöket használó páciensek együttműködési hajlandósága, motivációja erősebb, mint azon pácienseké, akik nem használják ezeket. A különböző eszközök mérési eredményeinek egy platformon történő megjelenítése – akár több páciens esetén – a jövő egyik elengedhetetlen fejlesztése lesz” – emelte ki Dr. Margitai Barnabás, a Nőgyógyászati Központ szakorvosa.

Az olyan eszközök mellett, mint a lépésszámláló és a pulzusmérő, ma már a véroxigén otthoni mérése is lehetséges. Az új technológiák az adatok egyre szélesebb spektrumának monitorozását teszik lehetővé – egyre nagyobb időintervallumból, egyre több adatot szolgáltatnak a betegek életfontosságú egészségügyi statisztikáiról. Nemcsak az eszközök, de a mögöttük álló szoftverek is egyre érzékenyebbek, így több elemzést képesek elvégezni, valamint az eredmények alapján tanácsokkal, javaslatokkal látják el a pácienseket. A folyamatos adatmonitorozásnak köszönhetően a szakorvos egyéni mintázatok alapján állíthatja fel a diagnózist, ezzel hatékonyabbá, inkluzívabbá és gyorsabbá téve a betegellátást.

„Az okoseszközök használata a diagnózist egyre pontosabbá, a kezelést pedig egyre hatékonyabbá teszi. A légzőszervi megbetegedések gyógyításában áttörést jelentenek az automata adatmérést lehetővé tévő okoseszközök. Ilyenek a Covid-19 járvány alatt elterjedt légzésfunkció mérő technológiák, amelyek a COPD-s és asztmás betegek számára a mindennapi kezelés részévé kell, hogy váljanak. Az eszközök által mért adatok nemcsak a páciens, de közvetlenül az orvos számára is láthatóvá válnak, aki így azonnal terápiás javaslatot tud adni” – emelte ki Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, gyermek-tüdőgyógyásza és gasztroenterológus szakorvosa.

Magyarországon is növekvő társadalmi részvétel

Az Európai Unióban a Covid-19 világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások alatt kiépített online fókuszú egészségügyi ellátás és az egészséggel kapcsolatos tudatosság általános növekedése ösztönzően hatott a digitális egészségügyi eszközök és a távkonzultációk társadalmi elfogadására. 2020-ban az európai digitális egészségügyi piac több, mint felét a távgyógyászat szegmens adta, amelyet egyszerre indokol az idősödő európai népesség, valamint a krónikus betegségek növekvő gyakorisága.

„A SOTE 2022-es felmérése szerint Magyarországon a betegek majdnem 75 százaléka gondolja úgy, hogy a digitális eszközök használata javítja az ellátás hatékonyságát, közel 70 százalékuk szerint pedig a betegek gyorsabban juthatnak egészségügyi ellátáshoz. Egyre több a digitális technológiákban jártas páciens, akik készek megosztani az adataikat. Nemcsak digitalizációval kapcsolatos ismeretterjesztésre van szükség, hanem az egészségtudatosságot is növelni kell. A világjárvány nagy hatással volt mindkettőre, a tudatosság fokozatosan növekszik, de nem lehet alábecsülni a széleskörű és következetes edukáció értékét” – mutatott rá Kriller Norbert, a Prima Medica Egészségközpontok fejlesztési vezetője.

Magyarországon a szakorvosok többsége nyitott az elektronikus átállásra és támogatja, hogy a páciensek digitális eszközöket használjanak betegségmonitorozásra, valamint a saját gyógyulásukkal kapcsolatos edukációra – emeli ki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Digitális Egészségügyi Megoldások az Orvoslásban c. 2022-es kutatása. A páciensek körében legnépszerűbb digitális technológiák az e-recept, az online időpontfoglalás, valamint az olyan szenzorok egészségügyi célú használata, mint az okosóra. A Prima Medica Egészségközpontokban 2022-ben a vizitek 6,4 százalékára került sor az online térben, azonban az állandóan növekvő online bejelentkezések száma 2022-ben megközelítette a teljes vizitszám felét. Míg a páciensek döntő többsége a személyes konzultációt preferálja, a SOTE felmérése kiemeli, hogy a hazai páciensek majdnem 50%-a venne igénybe távkonzultációt, ha lenne rá lehetősége. Hasonló tendencia jellemzi az adatok és leletek digitális megosztását. A páciensek mindössze 18,9 százaléka küldött már online adatokat orvosának, azonban mintegy 49 százalékuk venné igénybe a lehetőséget.

Kényelmes, gyors, inkluzív ellátás

Moric Krisztina allergológus és klinikai immunológus, a Budai Allergiaközpont szakorvosa a telemedicina fontosságára hívja fel a figyelmet olyan területeken, mint az allergológia, ahol a már megkezdett immunterápiás betegeket a kontroll vizitekben segítik a digitális innovációk. Ezeknek köszönhetően a folyamatban lévő immunterápiákat a pandémia alatt sem kellett felfüggeszteni. A regiszterek elterjedése pedig tovább segíti az orvosokat és a kutatókat a hatékonyabb terápiás lehetőségek kidolgozásában azáltal, hogy komplexebb képet szolgáltatnának a jelenlegi terápiák eredményéről.

A magánegészségügyi szolgáltatók digitalizációjának példája a Prima Medica Egészségközpontok saját mobilalkalmazása. A saját fejlesztésű applikáció azonnali lelet-elérést és megosztást, gyors időpontfoglalást, gyógyszerszedési emlékeztetőt, videókonzultációt és számos más kényelmi funkciót tesz bárhonnan elérhetővé a páciensek számára. Az által, hogy figyelemmel tudják követni saját gyógyulásuk fázisait, az applikáció hozzájárul a beteg gyógykezelése iránti bizalmának erősítéséhez is. A pácienseket a szakemberekkel összekötő, digitális egészségügyi „felhő” nemcsak gyorsabbá és kényelmesebbé teszi az ellátást, de hozzájárul az egészségügy inkluzivitásához is.