Az MI emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát?  Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.

Az Európai Unió az első olyan jogalkotó közösség a világon, amely átfogó mesterséges intelligencia rendelet bevezetésére készül. Az idén életbe lépő „AI Act” szabályozás jelentős mérföldkő a technológiai fejlődés és az emberi jogok összehangolása terén. – hívja fel a figyelmet Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese, a Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etikai keretek munkacsoportjának vezetője.

Ez az átfogó rendelet kockázatalapú megközelítést alkalmaz, amellyel egyensúlyt teremt a technológiai innováció és az emberi jogok védelme között, miközben előmozdítja az alkalmazások elterjedését is. Az új szabályozás négy fő kockázati kategóriát határoz meg, ahol a legnagyobb kockázatú MI rendszerek, mint például a társadalmi pontozás, tiltottak lesznek. A nagykockázatú rendszereket szigorú felügyelet alá vonják, míg az alacsonyabb kockázatú alkalmazások esetében, - mint amilyenek a chatbotok is - transzparenciát követelnek meg a jogalkotók.

Egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy a mesterséges intelligencia rendelkezhet-e jogokkal és kötelezettségekkel. Darázs Lénárd szerint erre nincs szükség. „A jelenlegi szabályozási keretek között a mesterséges intelligencia által okozott károkért a felelős személyeket vonhatjuk felelősségre” – magyarázza.

Magyarország jelentős szerepet vállal a mesterséges intelligencia fejlődésében. A 2018 óta működő Mesterséges Intelligencia Koalíció Szabályozás és etikai keretek munkacsoportja, Darázs Lénárd vezetésével olyan irányelveket dolgozott ki, amelyek később a magyar kormány hivatalos álláspontjává váltak, és jelentős hatást gyakoroltak az európai MI rendelet alakulására. Az ELTE-n működő Mesterséges Intelligencia Szabályozás és Etikai Tudásközpont (MISZET) kulcsszerepet játszik az MI jogi szabályozásának koordinálásában és az oktatási programok fejlesztésében. Az egyetem számos kutatási projektben vesz részt, többek között a Horizont Európa programokban, amelyek a mesterséges intelligencia fejlesztésére fókuszálnak.

„Ma már nincs olyan európai uniós program, ahol ne jelenne meg a digitalizáció, az adatvagyon vagy a mesterséges intelligencia” – emeli ki Darázs Lénárd, aki hangsúlyozza, ezek az együttműködések biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia előnyei hazánkban is úgy valósuljanak meg, hogy közben az emberi jogok és a személyes adatok védelme is garantált legyen.