Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést

Az Országgyűlés pénteken elfogadta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt. A 2019-es költségvetést 128 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadták el a képviselők.

Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, míg közbiztonságra és honvédelemre 156 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés. A tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja Magyarország biztonságát. A honvédség modernizálását célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.

A kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycélt tervezett.

A költségvetési törvény az államháztartás központi alrendszerének jövő évi bevételi főösszegét 19 580 milliárd 364,6 millió forintban, a kiadási főösszegét 20 578 milliárd 798,5 millió forintban állapította meg, a büdzsé hiányát 998 milliárd 433,9 millió forintban határozza meg, a kormányzati szektor uniós módszertan szerinti (ESA) deficitje a GDP 1,8 százaléka.

A büdzsé három részre tagolódik, a központi alrendszeren belül a hazai, nullszaldós működési költségvetés jövő évi kiadásai és bevételei 16 578 milliárd 886,5 millió forintra rúgnak. A hazai felhalmozási költségvetés bevételi főösszege 1642,151 milliárd forint, kiadási főösszege 2 044,252 milliárd forint lett, hiánya pedig 402,101 milliárd forintot ér el. A harmadik tétel, az európai uniós fejlesztési költségvetés 2019. évi bevételi főösszegét 1359,326 milliárd, kiadási főösszegét 1955,659 milliárd forintban, hiányát 596,332 milliárd forintban állapították meg.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2019. december 31-ére tervezett adóssága 311,3 forint/euró, 275,1 forint/svájci frank és 264,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett 31 430,6 milliárd forint.

Az államadósság-mutató 2019. december 31-ére tervezett mértéke 70,3 százalék a GDP-hez mérten, az államadósság-mutató a 2018. év utolsó napján várható 72,9 százalékhoz képest az alaptörvényben meghatározott államadósság csökkenése követelményének eleget tesz.

Az eredeti javaslathoz képest történt módosítások közül az egyik legjelentősebb az, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2019. december 31-én nem haladhatja meg a 750 milliárd forintot. Az eredeti javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb, 650 milliárd forint szerepelt. A növelést azzal indokolták, hogy a kis- és középvállalkozások hitelhez jutásának elősegítése érdekében indokolt a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. állami viszontgarancia mellett vállalható kezességállományának emelése.

Az elfogadott törvényben 14 milliárd 568 millió forintos, nullszaldós átrendezést hajtottak végre, a biztosítási adó összege ennyivel csökkent 67 milliárd 425,7 millió forintra, míg a baleseti adót ennyivel növelték 16 milliárd 968 millió forintra.

A kormányzati struktúraváltással összefüggésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Bethlen Gábor Alap mint költségvetési fejezet közötti átcsoportosítást is tartalmazza az elfogadott költségvetés. Ennek alapján a Határtalanul! program támogatását célzó 5 milliárd 645,1 millió forint működési kiadás és 21 millió forint felhalmozási kiadás a minisztériumtól az alaphoz került át.

A fővárosi kerületekben még meglévő, belterületi szilárd burkolat nélküli, így például földutak szilárd burkolattal történő ellátására 10 milliárd forintot szánnak. A kormány 2018 márciusában határozott a fővárosi kerületek, valamint a budapesti agglomerációs települések belterületi, még ilyen burkolattal nem rendelkező útjainak szilárd burkolattal történő lefedéséről, ezt legkésőbb 2022. december 31-ig kell befejezni.

A parlament elfogadta az adótörvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló törvényjavaslatot

A 131 igen, 33 nem szavazattal és 23 tartózkodás mellett meghozott döntés nyomán a 15 százalékos személyi jövedelemadó nem változik, és marad a 9 százalékos társasági adó is. A családi adókedvezmény ugyanakkor bővül, a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal, 40 ezer forintra emelkedik, és 5 százalékra csökken az UHT és az ESL tej áfája.

Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) már csak 2018. december 20-ig lehet választani, az eddig is evázók azonban továbbra is maradhatnak ebben az adózási formában. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót (szja) kell fizetni.

Az európai uniós adóminimum elérése érdekében három lépésben emelkedik a cigaretta és a fogyasztási dohány jövedéki adója, 2018. szeptember 1-jétől, 2019. január 1-jétől és 2019. július 1-jétől. Egy doboz cigaretta lépésenként 30-40 forinttal drágulhat.

Változik a cafeteria-rendszer is. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatásoknál nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, ugyanakkor a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is.

Elfogadta az Országgyűlés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot

Elfogadta az Országgyűlés pénteken az átalakított szociális hozzájárulási adóról szóló törvényjavaslatot. Az új szabályozás 2019. január 1-jén lép hatályba. A 131 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadott jogszabály összevonja a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, emellett a más törvényben szabályozott, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket is az új törvény tartalmazza.

Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, amely főszabályként a kifizetőt terheli.

Az adó a versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának bérmegállapodása értelmében a bérek növekedésének függvényében a következő években további négy alkalommal 2-2 százalékponttal csökkenhet.

A rendelkezés meghatározza az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek körét. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint összevont adóalapba tartozó adóalap számításánál figyelembe vett jövedelem, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont tagdíj után kell adót fizetni.

A korábban az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek jövőre a szociális hozzájárulási adó kötelezettség alá esnek, egyebek mellett az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, amelyeket járulékfizetési kötelezettség nem terhel, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege. Emellett adót kell fizetni a vállalkozásból kivont jövedelem, az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, az osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, valamint a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.

A törvény felsorolja azt is, hogy milyen esetekben nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, valamint meghatározza az adóalap megállapításának speciális szabályait, különös tekintettel az egyéni vállalkozókra, a mezőgazdasági őstermelőkre és egyéb adófizetésre kötelezett személyekre.

Tartalmazza a jogszabály a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket, egyebek mellett a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottak, a munkaerőpiacra lépők, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők, a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók, valamint a közfoglalkoztatottak után. Emellett érvényesíthető adókedvezmény kutatók foglalkoztatása és kutatás-fejlesztési tevékenység után.

Az újonnan bevezetett munkaerőpiacra lépők kedvezménye mindenki számára igénybe vehető, akinek az elmúlt 9 hónapban legalább 6 hónapig nem volt munkája. Az új kedvezmény két évig teljes munkáltatói adómentességet biztosít a minimálbér összegéig, ami magasabb a jelenlegi kedvezmények 100 ezer forintos értékhatáránál. Sokkal egyszerűbb lesz az igénybevétel, az adminisztráció is. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az újonnan bejelentett munkavállalók esetében automatikusan vizsgálja a kedvezményre való jogosultságot, és azt igazolja is a munkáltatóknak, amiatt például jóval több kismamát és korábban munkanélküli vagy inaktív munkavállalót foglalkoztathatnak majd.