Az újszülöttekre és oltatlan csecsemőkre lehet veszélyes a szamárköhögés

Bár az ötvenes évek eleje óta szinte minden országban oltanak szamárköhögés ellen, mégsem sikerült teljesen visszaszorítani a kórokozót. Horvátországban 1980 óta nem volt ennyi fertőzött, mint most, és különösen aggasztóvá teszi a hírt, hogy a megbetegedések nagy száma növelheti az újszülöttek és csecsemők megfertőződésénk esélyét. Hazánkban 1954 óta kötelező a szamárköhögés elleni védőoltás, amit az első évtizedekben három komponensű, úgynevezett Di-Per-Te oltással végeztünk. A magas átoltottságnak köszönhetően hasonló járványtól nem kell tartanunk. Ugyanakkor a veszélyeztetett csoportok számára érdemes felvenni az emlékeztető oltást, és különösen nagy figyelmet igényelnek az újszülöttek, valamint az oltatlan csecsemők – tájékoztat Prof. Dr. Mészner Zsófia, csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadó, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.

Mit kell tudni a szamárköhögésről?

A szamárköhögés egy rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjedő, a tüdőt és a légutakat érintő bakteriális megbetegedés, ami az egy év alatti csecsemők, valamint a 10-20 év közötti serdülők körében a leggyakoribb. A fertőzés után 7-10 nappal kezdődő betegség első fázisa a náthához hasonló tünetekkel (orrfolyás, köhögés, orrdugulás) jár, míg a második, kínzó köhögési rohamokkal kísért szakasz több hétig is elhúzódhat. A köhögés kezdetben éjszaka jelentkezik, a rohamok rendkívüli módon megterhelik a gyermekek szervezetét, és fokozott nyákképződéssel, hányással, valamint légzési nehézségekkel is járhatnak. Tudni kell azonban, hogy újszülötteknél, fiatal csecsemőknél nem minden esetben alakul ki a betegségre jellemző húzó, éles hangú belégzés – magyarázza Prof. Dr. Mészner Zsófia, és esetükben a köhögési rohamot rövid légzésleállás is követheti. A fertőzés utolsó szakaszában, ami szintén hetekig elhúzódhat, a rohamok gyakorisága és intenzitása csökken, majd a tünetek fokozatosan megszűnnek (egy újabb légúti fertőzéssel azonban ismételten visszatérhetnek).

Milyen szövődményeket okoz a szamárköhögés?

A szamárköhögéshez szövődményként hörghurut, tüdőgyulladás, középfülgyulladás társulhat, emellett táplálási nehezítettség, görcsroham, agyi károsodás, sérv és a bordatörés is kialakulhat. Az amerikai járványügyi hatóság, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint a szamárköhögésben szenvedő 1 évesnél fiatalabb csecsemők körülbelül fele kórházba kerül, a súlyos esetek pedig sajnos halálhoz is vezethetnek. Európában a szamárköhögés okozta halálesetek leggyakrabban a három hónaposnál fiatalabb csecsemők körében, a még oltatlan újszülöttek között fordul elő – ismerteti Prof. Dr. Mészner Zsófia.

Hogyan előzhető meg a szamárköhögés?

A szamárköhögés elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás, amit jelenleg a csecsemők 2, 3 és 4 hónapos korukban kapnak kombinált, öt komponensű oltóanyaggal, ami a szamárköhögésen túl négy másik fertőzés elleni is immunizál. A csecsemőkori oltások után majd 18 hónaposan, 6 évesen és 11 évesen részesülnek hasonló emlékeztető oltásban. A vakcinák egyetlen összetevője sem okoz megbetegedést, lehetséges mellékhatásként az injekció beadási helyén 1-2 napig tartó enyhe fájdalom, bőrpír, duzzanat, esetleg hőemelkedés, láz léphet fel. Mivel a védőoltás nem jelent élethosszig tartó védettséget, ezért felnőttkorban megfontolandó az emlékeztető oltás beadása – ismerteti a szakember.

Különösen fontos a fészekimmunitás kialakítása, ha a családba újszülött érkezik. Mivel a gyermekek 3 hónapos korukig teljesen, de még egy oltás után is részben védtelenek, és a betegség életveszélyes lehet számukra, ezért őket csak a családtagok (anya, apa, nagyszülők) valamint az egészségügyi személyzet ismétlő oltásával óvhatják meg a fertőzéstől. A várandós nők szamárköhögés elleni védőoltása, amit a várandósság 28-32. hete között lehet felvenni, fiatal csecsemőkorban (korai) védelmet nyújt a babának a szamárköhögés ellen – hangsúlyozza a professzor asszony.

Ha útnak indulnánk…

Prof. Dr. Mészner Zsófia azt tanácsolja, hogyha szamárköhögés-járványban érintett országba tervezünk utazni, oltási tanácsadás keretei között érdemes előzetes tájékoztatást kérni az úticél járványügyi helyzetéről és a szükséges megelőzési módokról is, hogy minimalizálhassuk a fertőző megbetegedések kialakulásának kockázatát.