• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Befejeződött az MTA kutatóintézeteinek értékelése

Hírek 2019.04.08 Forrás: MTI
Befejeződött az MTA kutatóintézeteinek értékelése

A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de fejleszthető - áll a jelentésben. Reagált a szaktárca.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának teljesítménye kiváló és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak - derül ki abból a szakmai teljesítményértékelésből, amelyet az akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el.

Az értékelés az MTA és az ITM által felkért hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével zajlott. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de fejleszthető, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával - sorolja a felmérés legfontosabb megállapításait az MTA közleménye.

A kutatóközponti és kutatóintézeti teljesítményértékelések a matematikai és természettudományi területeken többségében kiváló eredménnyel zárultak a vizsgált szempontok tekintetében. Az értékelések összefoglalója több esetben kitér arra, hogy a nemzetközi színtéren is jelentős szerepet játszó intézményekről van szó és van olyan kutatóhely is, amely hosszú távú nemzeti kutatási program konzorciumának élén áll. A dokumentum utal arra, hogy a kiszámítható működéshez elengedhetetlen az alaptámogatás biztosítása és fontos érték az intézményi önállóság. Ugyanakkor néhány kutatóhelyen a hatékonyabb működést szolgálhatja a vezetési struktúra belső átgondolása.

Az élettudományok területén működő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok értékelése általában kiváló vagy jó volt. A dokumentum több esetben kiemelte a sikeres részvételt a nemzetközi pályázatokon. A dokumentum készítői a nagyobb kutatóközpontokon belül az integráció fokozásában és az egyes központok, valamint intézetek kutatócsoportjainak gazdagabb együttműködésében jelölték meg a fejlődés legfontosabb irányait. Fontos szempont lehet még egyes kutatóhelyeken a fiatalabb kutatók bevonása, továbbá a kapcsolatok aktívabb keresése az ipari szereplőkkel.

A bölcsészet- és társadalomtudományok területén tevékenykedő kutatóközpontok és kutatóintézetek, továbbá kutatócsoportok értékelésének eredményét összegző anyag szerint a tudományterület akadémiai kutatóhelyei nagyban hozzájárulnak az egyetemes és nemzeti kulturális örökség feltárásához, közzétételéhez és a következő nemzedékekre hagyományozásához, egyúttal az európai összetartozás- és a nemzettudat fejlesztéséhez. Emellett fontos szerepük van a jelen és a jövő gazdasági, társadalmi problémáinak feltárásában és a megoldási lehetőségek felkutatásában. Az értékelők a tudományterület kutatóhelyeinek tudományos minősítését általában kiválónak, néhány esetben jónak tartják, csak kevés intézet kapott megfelelt minősítést egy-egy részszempontra.

Javaslatként ugyanakkor néhány esetben megfogalmazták, hogy az adott intézetben törekedni kell a több aktív korú akadémikus foglalkoztatására, valamint kiemelten fontosnak nevezték, hogy a munkafeltételek legyenek vonzóak a fiatalok számára, hiszen ők azok, akik közép- és hosszabb távon alkalmasak vezető kutatói szerepre, de éppen tehetségük és koruk miatt nagyon mozgékonyak és kedvezőtlen magyarországi viszonyok esetén könnyen találnak külföldön kutatási lehetőségeket.

A részletes beszámoló az MTA honlapján olvasható.

A kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek átalakítását alátámasztja az akadémia átvilágításáról készült jelentés is. A tárca vasárnapi, azt MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne. Az a cél, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok "ne eredmény nélkül tűnjenek el, hanem a magyar gazdaságot érdemben szolgáló szabadalmakban, találmányokban hasznosuljanak" - fűzték hozzá.

Felidézték: átfogó jelentést állított össze az MTA átvilágításával megbízott bizottság, amelynek feladata az volt, hogy megállapításaival és ajánlásaival segítse az ITM és az MTA közös munkáját az új kutatóintézeti struktúra hatékonyabb működésének kialakításában. Négy hónapig több mint 60 szakértő dolgozott a most elkészült jelentésen, köztük a tárca és az akadémia által delegált tagok, továbbá független szakértők.

Úgy fogalmaztak: a jelentés amellett, hogy sok eredményt elismer és több értékre felhívja a figyelmet, több fejlesztési és átalakítási javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogyan lehetne eredményesebb és hatékonyabb a kutatóintézetek jövőbeni tevékenysége. A jelentés szerint - folytatták - a fenntartói struktúrának és a finanszírozás alapelveinek gyökeresen meg kell változniuk, a kutatóintézetek szintjén pedig nagyon sok helyen teljesítménynövelésre van szükség, amelyek alapjait az előbbi két intézkedés garantálja.

Közölték: a javaslatok kiterjednek a többi között az ipari kapcsolatok fejlesztésének fontosságára, a kutatási eredmények gazdasági és társadalmi hasznosságára, az intenzívebb bekapcsolódás jelentőségére a kutatói utánpótlásban, valamint a 2012-ben létrehozott kutatóközpontok újragondolásának lehetőségeire. Kiemelték: mindez megegyezik azzal a szándékkal, amelyet a minisztérium az MTA kutatóintézet-hálózat átalakításának ügyében képvisel. 

Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a jelentésben foglaltak nem a jelenlegi átalakítási folyamatra vonatkoznak, hanem az új struktúrában, a működtetéskor lesz szerepük. A jelenlegi tárgyalásokon az ITM és az MTA által március 7-én aláírt szándéknyilatkozat az irányadó. Ennek értelmében a kutatóintézet-hálózat az új struktúra kialakításakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új irányító testület dönt. Így a most összeállított jelentésben foglaltakról és annak végrehajtásáról is annak a testületnek lesz joga nyilatkozni - olvasható a közleményben.

Legolvasottabb cikkeink