• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

      A szemben és a köröm alatt is lehet rejtett melanóma      

    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Csak nőknek szóló díjat nyertek tudományos munkásságukért

Hírek 2020.11.26 Forrás: Weborvos
Csak nőknek szóló díjat nyertek tudományos munkásságukért

Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket.

A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L'Oréal-Unesco díjat. 

Az ösztöndíj egyedülálló a magyar tudományos közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), az elmúlt 18 évben 49 magyar kutatónő nyerte el az ösztöndíjat.  

 

Dr. Csuka Dorottya (képünkön - a Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Hematológiai Klinika, Kutatólaboratórium, Molekuláris Genetika Kutatócsoport vezetője) a nehezen felismerhető, ritka vesebetegségekre specializálódott kutatásokat végez. Ezeket eddig 6-8 gén vizsgálatával próbálták beazonosítani, azonban ez sokszor kevésnek bizonyult, ezért a kutatónő a vérben található más enzimrendszerek mellett a véralvadási rendszerben is keresi azokat a géneket, amelyek mutációja ritka, örökletes vesebetegségek kialakulását okozhatja. A mutációk felismerése nagyon fontos lépés a gyógyszerfejlesztés során, hiszen ha a betegséget okozó megváltozott fehérje beazonosítható, a kezelése is célratörőbb. A transzplantáció során a kapott vese donorjának szűrése szintén elengedhetetlen, hiszen így könnyen ki lehet szűrni, hogy a donor rendelkezik-e a génmutációkkal vagy sem. Kutatása hozzájárulhat új diagnosztikai és célzott terápiás lehetőségek kifejlesztéséhez a ritka örökletes vesebetegségek kezelésében, valamint a máj és vese transzplantáció körülményeinek javításához is. Dorottya idén a pandémia kapcsán új kutatásokba is belefogott. A már vesebetegségek kapcsán vizsgált komplementrendszer működése a COVID-19 hatására súlyosan sérül, túlaktiválódik. Csoportjával most azt kutatják, a vírusfertőzés során milyen folyamatok indulnak el a szervezetünkben és a védekező rendszerünk erre hogyan reagál, ezzel pedig közelebb kerülhetünk a betegség gyógymódjának megtalálásához. 

 

Dr. Bagoly Zsuzsa (képünk - a Debreceni Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet, Klinikai Laboratóriumi Kutató Tanszékének egyetemi adjunktusa) a felnőttkori rokkantság leggyakoribb okával, az iszkémiás stroke-kal foglalkozik. A betegség a halálokok között is az egyik leggyakoribb, és bár létezik rá kezelés, amely az ereket elzáró vérrögöket feloldja, az csak az esetek csupán 35, legfeljebb 40 százalékában sikeres. A kutatónő a stroke során keletkezett vérrögöket alkotó sejteket és fehérjéket vizsgálja, és próbál következtetni arra, hogy mi állhat a sikertelen kezelés hátterében. A betegség gyógyításánál minden perc számít, a kutatónő munkájának célja, hogy a jövőben egy egyszerű vérvétel eredményének segítségével előre meg tudják jósolni a vérrögoldó kezelés kimenetelét. A kutatások alapján egy olyan pontrendszer létrehozása a cél, amely segítségével javítható a kezelés hatékonysága és biztonsága. Az eredmények hozzájárulhatnak új terápiás megközelítések kidolgozásához is. A koronavírus kapcsán is fontos lehet a kutatás, hiszen a COVID-19 jelentős mértékben növeli a trombózishajlamot és a stroke kockázatát a fertőzött betegeknél, ezeknek kimenetele pedig a kezelések ellenére is rosszabb, a halálozási arány igen magas. A véralvadás folyamatában szerepet játszó tényezők vizsgálata így egyértelműen közelebb viheti a tudományt a jobb gyógymódok megtalálásához. 

Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak. 

Legolvasottabb cikkeink