A kutyák megbolygatják az ökoszisztémát, betegségeket - elsősorban veszettséget és szopornyicát - adnak át a vadállatoknak.
Világszerte csaknem 200 fajra, köztük néhány súlyosan veszélyeztetett állatra jelentenek komoly fenyegetést a vadon élő, a rendszeresen szabadon kószáló és a kóbor kutyák - figyelmeztetnek a kutatók.
A kutya a macskák és a patkányok után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozófaj, amelyeket az ember szabadított rá a vadon élő állatokra. Jelenleg nagyjából egymilliárd kutya él a világon, s bár nincsenek pontos adatok a vadon élő és szabadon kószáló ebekről, a környezetvédők szerint a számuk folyamatosan növekszik - írja a BBC hírportálja.
Ezek a kutyák jelenleg nagyjából 200, köztük 30 súlyosan veszélyeztetett, 71 veszélyeztetett és 87 sebezhető állatfajra jelentenek fenyegetést. A fajok majdnem fele emlősfaj, 78 madárfaj, 22 hüllőfaj és három kétéltűfaj. A kutatók szerint a vadon élő és szabadon tartott vagy kószáló kutyák eddig csaknem egytucat állatfaj, köztük vadmadár kipusztulásában játszottak közre, így a macskák és a patkányok után immár a harmadik legveszedelmesebb ragadozók, amelyeket az ember szabadított rá a természetre.
A Biological Conservation című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint a probléma a legsúlyosabban Ázsia néhány részét, Közép- és Dél-Amerikát, a Karib-térséget és Óceánia egyes területeit sújtja.
A szakértők szerint a magukra hagyott és a rendszeresen szabadon engedett kutyák öt módon hatnak a vadvilágra. Ragadozókként megölik a vadállatokat, megbolygatják az ökoszisztémát, betegségeket - elsősorban veszettséget és szopornyicát - adnak át a vadaknak, versengenek velük a zsákmányért és - főleg Európában - szaporodnak a farkasokkal.
Az ilyen kutyák kilövése heves vitákat vált ki és számos országban tiltják a gyakorlatot. A szakemberek szerint a módszer nem csupán embertelen, hanem hatástalan is, ugyanis az adott populációban keletkező vákuumot rövid időn belül betöltik a más területekről odasereglő kutyák.