Elfogadták a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényt

Az Országgyűlés megszavazta kedden a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatról szóló törvényjavaslatot, amely mérföldkő a kutatóhálózat csaknem egy éve kezdődött megújulási folyamatában - áll a Kulturális és Innovációs Minisztérium MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Kiemelik: a kutatóhálózat működését a jövőben önálló törvény szabályozza, amely rugalmas és hatékony működési környezetet, saját vagyont, valamint kiszámítható, hároméves időtávon a kétszeresére bővülő és értékálló finanszírozást biztosít a HUN-REN számára.

"A törvény elfogadása új fejezetet nyit a magyar kutatási és innovációs ökoszisztéma fejlesztésében" - fogalmaznak.

Mint írják, a HUN-REN az új törvény eredményeképpen az innovációs ökoszisztéma igazi zászlóshajó intézményévé válik, amelynek elsődleges küldetése, hogy tevékenységével hozzájáruljon új tudományos és innovációs eredmények létrehozásához, ezáltal a magyar gazdaság és az egész magyar nemzet előtt álló társadalmi, gazdasági és környezeti kihívások megoldásához.

A közleményben kiemelik, hogy a HUN-REN megújítása Gulyás Balázs elnök 2023. májusi kinevezésével kezdődött. Gulyás Balázs az év elején elindította a kutatóhálózat tudományos és szervezeti átvilágítását csaknem 100 kiváló külföldi és hazai tudós bevonásával, amelynek eredményei alapján a HUN-REN Irányító Testülete október közepén fogalmazta meg javaslatait a HUN-REN új működési struktúrájára vonatkozóan a kormány részére - idézik fel a közleményben.

A javaslatnak három fő eleme volt. Az első: új, hatékony működési környezet kialakítása, amelyet egy (új) önálló jogállási törvényben fektetnek le. A második elem a kutatóintézetek által használt ingatlanok a kutatóhálózat tulajdonába kerülése, hiszen jelenleg a kutatóintézetek az MTA tulajdonában álló ingatlanokban működnek, ami működési nehézségekhez vezet, valamint megnehezíti a fejlesztéseket. A javaslat harmadik eleme a teljesítményalapú, hosszú távú és kiszámítható finanszírozási rendszer kialakítása, jelentősen emelkedő éves finanszírozás mellett.

A HUN-REN javaslatát a kormány elfogadta, hiszen annak célja, hogy a magyar kutatóhálózat a magyarok sikeréért, megbecsüléséért és hasznára dolgozzon. Segítsen megoldani a magyar emberek előtt álló kihívásokat és emellett legyen nemzetközi presztízse - írják.

A közleményben hangsúlyozzák: a kormány vállalta, hogy biztosítja a HUN-REN részére a kiszámítható és jelentősen emelkedő - három év alatt megduplázódó, 97 milliárd forintra növekvő, és már a jövő évtől 18 milliárd forinttal bővülő - finanszírozást, az ingatlanvagyont, valamint a rugalmas működési feltételeket biztosító jogszabályi környezetet, amely speciális jogállást biztosít a kutatóhálózatnak.

Az elmúlt két hónap a HUN-REN által kért törvényjavaslat kidolgozásáról és széleskörű egyeztetéséről szólt. Kiemelt fontosságú, hogy nemcsak az Irányító Testület, de a HUN-REN valamennyi intézményvezetője is egyöntetűen támogatta a törvényjavaslatot, amelyet november 19-én nyújtott be a Kulturális és Innovációs Minisztérium az Országgyűléshez - emelik ki a közleményben.

Mint írják, a múlt héten újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a kutatóhálózat megújulása: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése megszavazta a kutatóhálózati ingatlanok helyzetének rendezését, amelynek eredményeként az állam megvásárolja, majd átadja az ingatlanokat - a kutatási közfeladatok ellátása céljára, azaz közfeladattal terhelten - a kutatóhálózat részére. "Ezzel az MTA közössége is kiállt a HUN-REN megújulása mellett" - írják.

A HUN-REN megújulását kedden szentesítette az Országgyűlés, ez alapján a megújult HUN-REN 2025. április 1-jével kezdheti meg működését - áll a közleményben.