Ma már sajnos nincsen olyan korosztály, amely védettnek érezhetné magát a gyulladásos bélbetegségtől.
Az IBD, amely magyarul gyulladásos bélbetegséget jelent, Magyarországon tízezrek életét nehezíti meg. Minden év május 19-én tartják a Gyulladásos Bélbetegek Világnapját (World IBD Day), idén immár nyolcadik alkalommal Magyarországon is. A világnap alkalmából, a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesülete szervezésében, 2022. május 22-én, a Budakeszi Vadaspark melletti Szilfa tisztáson várják egész napos eseménnyel az IBD betegeket, hozzátartozóikat, egészségügyi dolgozókat és az érdeklődőket.
Magyarországon közel 45 ezer IBD beteg él, Európában ez a szám eléri a 3 millió főt. Az IBD egy angol betűszó (inflammatory bowel disease), ami magyarul gyulladásos bélbetegséget jelent, de két konkrét, gyógyíthatatlan betegséget takar: a Colitis Ulcerosat (fekélyes vastagbélgyulladás) és a Crohn-betegséget (az emésztőrendszer krónikus gyulladásos betegsége).
Az IBD-vel élők többségénél a betegség fiatal felnőttkorban jelenik meg először, de egyre gyakrabban diagnosztizálják már gyerekkorban. Bár panaszmentes időszakok is előfordulnak, a tünetek kiújulásának időszakaiban az IBD a betegek életvitelét jelentősen befolyásolja. Tünetei többek között az erős, krónikus hasmenés, a vérszegénység és a fáradtság, emellett a hasi görcsök, fogyás és a folyamatos hőemelkedés vagy láz.
A gyulladásos bélbetegségek kezelésében használt gyógyszerek, a tünetek csökkentésével, a gyulladásos folyamat megállításával tudnak hozzájárulni a betegek életminőségének javulásához. A betegség súlyosságának és az előfordulás helyének döntő szerepe van a gyógyszeres kezelés kiválasztásban. Az IBD kezelésében a különböző gyulladáscsökkentő szerek (szalicilsav-származékok, antibiotikumok, szükség esetén kortikoszteroidok), valamint a klasszikus immunmoduláns szerek (e gyógyszerek módosítják a szervezet kóros immunreakcióját) mellett, ma már biológiai készítménynek is nevezett, korszerű, újabb típusú immunmodulánsok is elérhetőek Magyarországon ártámogatással. A teljes gyógyulás sajnos még nem lehetséges, így a cél a tünetmentes állapot elérése és fenntartása, amivel az IBD beteg életminősége és munkavállaló képessége megfelelő maradhat, nők esetén bátran lehet gyermeket is vállalni.
Az IBD Világnapján a világ minden pontján több tucat ország betegszervezetei rendezvények százait szervezik annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet e betegségre és támogatást nyújtsanak az IBD betegeknek abban, hogy merjenek szégyenkezés nélkül beszélni problémáikról, bevonva őket a betegséggel élők egyre bővülő közösségébe.
Május 22-én, a Budakeszi Vadaspark melletti Szilfa tisztás ad otthont a rendezvénynek, ahol a betegséggel kapcsolatos ismeretterjesztés céljából az érdeklődők szakmai előadásokat hallgathatnak meg, és dietetikai tanácsadás is a program része. Mivel a lelki egyensúly is nagyon fontos ennél a betegségnél, a Nyugalom szigete sátorban lelki tanácsadók foglalkoznak a betegekkel és hozzátartozókkal csoportos és egyéni tanácsadás során.
A rendezvényen több szakember is részt vesz, illetve előadást tart, köztük dr. Miheller Pál a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika osztályvezetője, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság Colon szekció vezetőségi tagja, aki évek óta aktívan segíti a betegség és a betegek társadalmi elfogadásának növelését.
„Magyarországon a gyulladásos bélbetegségben szenvedők száma egyre gyarapszik. Sajnálatos módon egyre több a gyermekkorban diagnosztizált eset. Ezek a fiatalok fokozott figyelmet igényelnek, hiszen évtizedekkel többet töltenek betegségben, mint azok a sorstársaik, akik felnőtt korban betegszenek meg. Ugyanakkor egyre többször tapasztaljuk, hogy az idősebb korosztályban is felüti a fejét a betegség. Esetükben is nehezebb a kezelés, hiszen az immunrendszerre ható készítmények sokkal több mellékhatással fenyegetnek ebben a korosztályban. A szokványos életkorban, a 20-as, 30-as években támadó betegség pedig a legszebb, legproduktívabb éveket keseríti meg. Ma már elmondhatjuk, hogy nincsen sajnos olyan korosztály, amely védettnek érezhetné magát a gyulladásos bélbetegségtől. Különösen fontos ezért az, hogy az élet minden területén elfogadó és támogató közösségek vegyék körül a krónikus betegségben, így a gyulladásos bélbetegségben szenvedőket.” nyilatkozta dr. Miheller Pál.