EU-évforduló: fejlesztések várhatók az egészségügyben

A szaktárca által, a csatlakozási évforduló alkalmából összeállított tájékoztatóból kiderül, hogy a betegek és egészségügyi szakemberek mobilitásával foglalkozó folyamatot, az egészségügyi ellátórendszerekkel kapcsolatos nyitott koordinációs mechanizmust, ezen kívül az infrastruktúra és az információáramlás hatékonyabbá tételét is jelentős feladatnak tartja a minisztérium.

Az egészségügyi tárca szerint az igazi nagy kérdés az, hogy a jövőben csak "kiegészítő" jellegű lesz-e a másik országban való ellátás igénybevétele, vagy korlátlanná válik az EU-polgároknak az a joga, hogy egy másik tagállamba átutazzanak a tervezhető ellátások igénybevételére. (A tagállamok ellátórendszerüket úgy tervezik, hogy a szolgáltatások többségét biztosítottaik részére saját országukban tudják nyújtani, és az ellátás szervezése, működtetése, finanszírozása tagállami hatáskörben van.)

Azzal, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, szigorodtak az emberi élet és egészség védelmét szolgáló normák, például az orvostechnikai eszközök, a gyógyszerek, az élelmiszerbiztonság, a munkahelyi egészségvédelem területén, és szintén szigorodtak a dohánytermékek összetételére, forgalmazására, csomagolására, feliratozására, reklámjára, adójára vonatkozó szabályok, javult a vér, vérkészítmények, az átültetésre kerülő szövetek és sejtek biztonsága, hatékonyabbá vált a járványügyi együttműködés - emlékeztet a dokumentum.

Az egészségügyi infrastrukturális fejlesztések közül kiemelkedik a három hátrányos régió - Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl - segítése a HEFOP 4.3 projekt keretében. A három régióban a célkitűzés az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a megelőzés, a betegek gyógyításának és rehabilitációjának fejlesztése, a munkafeltételek javítása.

A program kiemelkedő állomása egy Regionális Egészségcentrum modell-intézmény létrehozása, amely a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) területén valósul meg. Az úgynevezett pilot-modell kialakítására választott intézmény két régió lakosságának igényeit fedi le.

A 2007 őszére megvalósuló beruházás elsősorban a szív- és érrendszeri és a daganatos betegségcsoportok komplex ellátására teremt lehetőséget, amelynek eredményeképpen az érintett régiókban mind a halálozási, mind a megbetegedési mutatók javulását remélik. A létrehozandó egészségcentrum szolgáltatásai felölelik a kezelések teljes vertikumát: a megelőzést, szűrést, diagnosztikát, konzervatív, illetve műtéti terápiát, rehabilitációt, utógondozást és szekunder prevenciót.

Ezen nagyprojekten kívül térségi diagnosztikai, szűrőközpontok létrehozását tervezi az egészségügyi kormányzat pályázatok segítségével, ami azt jelenti, hogy mindhárom említett régióban térségi diagnosztikai- és szűrő központot alakítanak ki.

A HEFOP 4.4 program az egészségügyi információ-technológia fejlesztését szolgálja szintén e három régióban. A program kettős célt tűzött ki. A fejlesztések egyik része az egyes intézményeken belüli, a másik része pedig az intézmények közötti jobb információáramlást hivatott szolgálni.

A fejlesztésre a régióban működő, fekvő- és járóbeteg ellátó intézményeket és háziorvosokat is magukba foglaló konzorciumok pályázhattak, régiónként azonban csak egy-egy nyertes pályázó részesülhetett a támogatásból. Az igényelhető 4,1 milliárd forintos támogatási összeg harmada jutott mindhárom régió egy-egy nyertes pályázója számára.

A fejlesztések lényege az internet alapú adatátvitel, célja hogy megteremtsék a beteg-orvos és a többféle célú és irányú orvos-orvos kapcsolat informatikai alapját.

A 2007-2013-as költségvetési időszakban mintegy 400 milliárd forint fejlesztési pénzhez juthat az egészségügyi ágazat.