• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok?

Hírek 2020.09.16 Forrás: mta.hu
Fogyasztanak vagy hizlalnak a bélbaktériumok?

Egy tavalyi felmérés szerint az elhízottak aránya Magyarországon a legnagyobb az összes európai ország közül.

A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) élettani szerepét még csak most kezdjük kapiskálni. Az azonban már most is egyértelmű, hogy a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszanak szerepet az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. És nagyon valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapíthatott Lendület-kutatócsoportot a diéta, a sport, a genetikai háttér és a mikrobiom összetételének kapcsolatának vizsgálatára - olvasható az akadémia honlapján.

Tombácz Dóra a Stanford Egyetemen korábban már foglalkozott mikrobiom-kutatással, de a Szegedi Tudományegyetemen ez a kutatóprogram teljesen újnak számít. A téma azonban nagyon aktuális, hiszen részben az elhízás hátterében húzódó élettani és mikrobiológiai mechanizmusokat tárja fel. Alanyokat nem lesz nehéz találni a kísérletekhez, hiszen egy tavalyi felmérés szerint az elhízottak aránya Magyarországon a legnagyobb az összes európai ország közül, világszinten pedig a toplista negyedik helyét foglaljuk el e kétes büszkeségre okot adó összehasonlításban. Mindez konkrétan azt jelenti, hogy a magyar népesség 30 százaléka elhízott, további 30 százalék pedig a túlsúlyos kategóriába sorolható.

 Az elhízás szövődményeképpen számos betegség kialakulhat. A leggyakoribb közülük a 2-es típusú cukorbetegség (amely pozitív visszacsatolásként tovább növeli az elhízás mértékét), de teljesen egyértelmű az elhízás, illetve a szív- és érrendszeri, valamint számos daganatos megbetegedés kapcsolata is. A kutatónő vizsgálataiba ezért diabéteszes és nem diabéteszes elhízottakat is be fog vonni.

„Kísérleteink során vizsgálni fogjuk több népszerű diétás módszer hatékonyságát, illetve hatásukat a mikrobiom összetételére. Az egyik az alacsony szénhidráttartalmú diéta lesz, de más alanyok az ún. 160 grammos (pontosabban meghatározott, személyre szabott mennyiségű szénhidrát bevitelét előíró) diétát fogják követni – mondja Tombácz Dóra. – Az alanyok étrendjét endokrinológus-belgyógyász szakorvosok fogják beállítani. Olyan alanyokat fogunk vizsgálni, akik saját elhatározásukból jelentkeztek az orvosoknál, hogy segítséget kérjenek a lefogyáshoz.”

A résztvevők által követett étrendek mikrobiomra gyakorolt hatását a tőlük vett székletminták vizsgálatával fogják nyomon követni, évente több alkalommal. A székletvizsgálat segítségével nem invazív módon lehet tetten érni a bélben élő baktériumok, gombák és vírusok összetételének változásait. Az emberi szervezetben és annak felületén élő mikrobák 70 százaléka a bélcsatornában található, és nyilvánvalóan ezekre hat leginkább a táplálkozás átalakulása. A kutató szerint a csökkentett szénhidrátbevitel mikrobiomra tett hatásának vizsgálata emberben kifejezetten új irány, hiszen az eddigi kutatásokban jórészt rágcsálókat vizsgáltak.

Azt remélik, hogy a kutatás eredményeiből megtudhatják, milyen mikrobiális összetétel jár együtt az egészséges testsúllyal. Emellett a kezelésre jelentkező elhízott betegek számára személyre szabott edzésprogramot is beállítanak, és azt várják, hogy ennek is lesz hatása a mikrobiomra. A mikrobiom organizmusai a gazdaszervezet (vagyis az ember) sejtjeire is kihatnak, feltételezhetően megváltoztatják a gének kifejeződését, aktivitási állapotát. A székletvizsgálat ennek feltérképezésére is alkalmas lehet, hiszen a székletben sok a bélfalról levált bélhámsejt található.

E sejteket izolálni fogják, és meghatározzák bennük a különféle fehérjék termelődésében szerepet játszó RNS-ek mennyiségét, illetve a DNS metilációs állapotát. Az örökítőanyagra epigenetikai tényezők miatt kerülnek metilcsoportok, amelyek befolyásolják az adott gén kifejeződését (tehát a működését). Tombácz Dóra tudomása szerint ez a megközelítés is teljesen újszerű, még senki nem vizsgálta a világon a bélfal hámsejtjeinek epigenetikai változásait az elhízás hátterét kutatva.

Az is teljesen egyedi, hogy az emberek mellett kutyamodellen is megpróbálják majd a szénhidrátok mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálni. A kutyák vizsgálatának előnye, hogy náluk teljesen ellenőrizhető a táplálék összetétele és a táplálkozások időzítése. Az elhízással, illetve a fogyással kapcsolatos kutatások gyakori problémája, hogy a kutatók nem mindig lehetnek biztosak abban, hogy az alanyok pontosan betartják a nekik rendelt étrendi protokollt (előfordul, hogy nassolnak, de ezt nem vallják be a kutatónak vagy az orvosnak). Ezzel szemben a projektben részt vevő tenyésztők kutyái a legtöbb esetben kizárólag azt és akkor tudják elfogyasztani, amit és amikor a gazdájuk ad nekik. Ily módon biztosak lehetnek az őket ért kezelésben.

A mikrobiom-vizsgálatok az utóbbi időszak orvostudományi kutatásainak egyik legforrongóbb területét jelentik. A rajtunk és bennünk élő mikrobák lehetséges hatásai beláthatatlanok, már csak azért is, mert a sajátjainknál jóval több olyan sejt él bennünk, amely nem a miénk, hanem különálló organizmusként tenyészik a szervezetünkben, és a körülményei döntően befolyásolják azt, hogy pozitív vagy negatív hatást fejtenek-e ki az egészségünkre (ha van ilyen hatásuk).

„Különböző becslések olvashatók a szakirodalomban arról, hogy mennyi idegen sejt él az ember szervezetében. Legalább annyi, mint az emberi sejtek száma, de vannak, akik szerint ennek tízszerese is lehet, a számuk nagyságrendje a több tízbilliós tartományba eshet – mondja Tombácz Dóra. – Ezek közül a bélflórát akár külön szervnek is tekinthetjük. A mikroorganizmusok részt vesznek egyes vitaminok metabolizmusában, segítik az immunrendszer működését, neurológiai hatásuk is van, például a depresszióra is hatással lehetnek. Vannak adatok a mikrobiom egyensúlya és az ízületi gyulladás vagy több ráktípus közötti kapcsolatra.”

A mikrobiom egyensúlyának felborulását diszbiózisnak nevezzük, ami egyértelműen negatív következményekkel jár az ember egészségére. Egészen új eredmény, hogy ez alól valószínűleg a Covid-19 betegség sem kivétel. Az már egyértelmű, hogy az elhízás, illetve a diabétesz rizikótényező a súlyos komplikációk kialakulásában. A kezdeti stádiumban lévő kutatások eredményei szerint jellemzően különbözik az egészséges testsúlyú, az elhízott és a cukorbeteg Covid-19-betegek mikrobiomjának összetétele. Az még nem ismert egyelőre, hogy melyik jelenség okozza a másikat. Feltehető, hogy a diszbiózis volt korábban, és ez okozza a betegség súlyosbodását (az immun- és a neuroendokrin rendszer megváltoztatása révén), de az is elképzelhető, hogy a betegség borítja fel a mikrobiom egyensúlyát.

Az ember bélrendszerében körülbelül 1000 baktériumfaj él, ehhez jönnek még a vírusok és a gombák. A bennünk élő, nem kórokozó vírusokról nagyon keveset tudunk, ezért ezekre nagy hangsúlyt fog fektetni a Lendület-kutatócsoport. Úgy tűnik, hogy az egészséges mikrobiom fenntartásában a baktériumcsoportok tömegessége közötti egyensúly fenntartása az alapvető. Ugyan vannak alapvetően jótékony és kórokozó baktériumok, az is problémát okozhat, ha egyes jótékony csoportok túlszaporodnak más előnyös baktériumok rovására.

 

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink