Folyamatosan nő a cukorbetegséghez köthető halálozás a világban

A 2-es típusú cukorbetegség, mely leggyakrabban felnőtt korban jelentkezik és kezdetben tablettás terápiával jól kezelhető, a XXI. századra igazi népbetegséggé nőtte ki magát: a 2-es típusú diabétesz és annak előállapotai a felnőtt lakosság kb. 15 százalékát is érintik, és éves szinten 200 milliárd forintot meghaladó egészségbiztosítási kezelési költséggel járnak. Sokan nem is tudnak róla, hogy cukorbetegek, ami lehetetlenné teszi a pusztító egészségügyi következmények elkerülését.

A diabetes klinikai jelentőségét a szövődmények határozzák meg. „A cukorbetegek közel felénél alakul ki vesekárosodás. Becslések szerint az idült vesebetegségben szenvedők száma Magyarországon meghaladja a 1,5 millió főt, az összes eset közel 40 százalékáért pedig a diabétesz felelős. A páciensek kétszer akkora eséllyel szorulnak kórházi kezelésre más betegségekkel összefüggésben is” – hívta fel a figyelmet Ábrahám György professzor, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára el a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége által szervezett, a Diabétesz Világnaphoz kapcsolódó szakmapolitikai fórumon.

„A diabétesz a szívelégtelenség előfordulását is a duplájára emeli (melynek túlélési aránya rosszabb, mint jó néhány daganatos megbetegedésé), a 2-es típusú cukorbetegek körében pedig a koszorúér-elváltozások és a stroke kialakulásának kockázata is 2-4-szeresére nő. Emellett a cukorbetegek közül több mint 32 000 beteg vak vagy súlyos látássérült, és a számuk folyamatosan nő: évente további ezer ember veszíti el látását a diabétesz miatt. Mindez óriási megterhelést jelent az egészségügyi ellátórendszernek is, ezért kulcsfontosságú szerepe van a megelőzésnek, a betegedukációnak, valamint a fenntartható, korszerű, innovatív terápiáknak” - mondta el Prof. Dr. Kempler Péter, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) elnöke.

A mozgásszegény életmód, a finomítatlan szénhidrátokban és kalóriában gazdag táplálkozás és a tartós stressz egyaránt hozzájárulnak a cukorbetegség kialakulásához. A megelőzés és a diagnózist követő kezelés szempontjából is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a súlyos szövődményeket. Ezek között is fontos szerep jut a rendszeres vércukorszint-mérésnek – akár felmerül a cukorbetegség gyanúja, akár nem.

„Az indokolatlan szomjúság- és fáradtságérzet, de akár a hirtelen testsúlyvesztés és a gyakori fertőzések is árulkodhatnak arról, hogy diabétesszel küzd szervezetünk” – tette hozzá Prof. Dr. Kempler Péter.

„Magyarországon évente kb. 35.000 kórházi felvételre kerül sor stroke miatt és mindössze a betegek 10%-a képes a stroke-ot követően korábbi életének érdemben változatlan folytatására” – hangsúlyozta Csiba László professzor, akadémikus, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke.

A cukorbetegséggel összefüggő vakság, ill. súlyos fokú látásvesztés megelőzésére a szemfenékről készített fényképfelvételek elvégzését és kiértékelését lehetővé tevő országos hálózat kiépítésének fontosságát vetette fel Nagy Zoltán Zsolt professzor, akadémikus, a Magyar Szemorvosok Társaságának elnöke.

A szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a rendszeres vércukor-önellenőrzéssel, egészségtudatos életmóddal – gyakori testmozgással és megfelelő diétával –, valamint következetes terápiával a cukorbetegek is teljes életet élhetnek. Számos gyógyszeres lehetőség: tabletták, injekciós készítmények állnak rendelkezésre a vércukorszint normalizálására, a szövődmények megelőzésére. A személyre szabott kezelés részeként a felnőttkori cukorbetegek mintegy 30%-a az élete során inzulinterápiára kell, hogy kerüljön. A beteg számára optimális terápia kiválasztása mindig csapatmunka: a beteg, a hozzátartozók az egészségügyi ellátó rendszer közös erőfeszítése, ami csak a rendszeres önellenőrzés és az orvosi kontroll együttese mellett valósulhat meg.

Nyitrai Zsolt: a cukorbeteg-szervezetek és a kormány együttműködésének közös eredményei vannak

A cukorbetegséggel foglalkozó szakmai szervezetek és a kormány együttműködésének vannak eredményei, és folyamatos a kapcsolat a kabinet és az érdekképviseletek között - mondta az MTI tudósítása szerint videóüzenetében Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a szakmai fórumon.

A diabétesz világnapja alkalmából, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) szervezésében tartott rendezvényen Nyitrai Zsolt az eddig tett kormányzati intézkedések közül kiemelte a pedagógusok edukációját, azt, hogy sikerült elérni: a cukorbeteg gyerekek speciális figyelmet kapjanak az iskolában töltött idő alatt.

Fontos lépésnek nevezte, hogy az 1-es típusú cukorbeteg gyermeket nevelők is megkapják az ápolási díjat és a gyermekek otthongondozási díját, és eredménynek mondta a közétkeztetés reformját is.

Nyitrai Zsolt közlése szerint rendszeresek a szakmai egyeztetések, ennek köszönhetően reményei szerint "még idén egy fontos előrelépésről" tudnak majd beszámolni.

Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, egy egészségpolitika akkor lehet sikeres, ha intézkedéseit a prevenció és a korai diagnózis irányába "tolja". Az intézkedések egyik pillére az alapellátás fejlesztése, a másik a szűrőprogramok kiszélesítése - mondta a helyettes államtitkár, hozzátéve: új szűrőprogramcsomagot vezetnek be, hangsúlyosan a rendszeres kardiovaszkuláris rizikószűrésre.

Az alapellátás terén a háziorvosoknak nagyobb kompetenciát adnának az egyéb szakvizsgájuknak megfelelően, valamint megtartják és megerősítik az egészségfejlesztési irodákat - ismertette.

Bidló Judit kitért arra, hogy a 2024-es magyar uniós elnökség prioritásai közé emelné az egészségügyi kormányzat a szív- és érrendszer betegségeket, valamint a diabéteszt.