Hazaérkeztek kockázatos líbiai útjukról a kutató-mentők

A magyarok elsősorban elhunytakat kerestek, és több mint száz holttestet találtak a veszélyes területen, ahol már megjelent a tífusz és a kolera.

Hazaérkeztek Líbiából a magyar kutató-mentő szervezetek tagjai, akiket a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára fogadott a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren vasárnap éjjel.

Azbej Tristan a kifutópályán tartott sajtótájékoztatóján hosszú, fáradságos és hősies szolgálatnak nevezte a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat, a Budapest Mentőszervezet és az Inter Rescue Mentőcsoport tagjainak útját.

Emlékeztetett: szeptember 11-én természeti csapás érte a líbiai Derna kikötővárosát, ahol egy pusztító vihar miatt a város mélyen fekvő részeit a tengertől elzáró gátak átszakadtak, és a tengervíz elöntötte a települést. "A katasztrófában jelenlegi tudásunk szerint több mint tizenötezer ember vesztette életét" - tette hozzá az államtitkár.

Azbej Tristan tájékoztatása szerint, amikor megérkezett a líbiai hatóságok segítségkérése, a Hungary Helps program részéről azonnal felvették a kapcsolatot a magyar civil kutató-mentő szervezetekkel, amelyek közül három vállalta a hosszú és fáradságos utat.

A mentőszervezetek végül a Hungary Helps program szervezési és anyagi támogatásával, a Magyar Honvédség, valamint a török katasztrófavédelem együttműködésével végül tengeri úton érték el a líbiai katasztrófa sújtotta helyszínt.

A magyar kutató-mentők az elmúlt napokban nehéz és hősies szolgálatot vállaltak magukra - emelte ki Azbej Tristan. A nehéz megközelíthetőség miatt kevés nemzetközi csoport érkezett Líbiába, ahol a magyarok elsősorban elhunytakat kerestek, és több mint száz holttestet találtak.

Nehéz és szomorú munkájukkal egyrészt a járványhelyzetet csillapították, másrészt lehetőséget nyújtottak a gyászoló családoknak, hogy megadják a végtisztességet szeretteiknek - ismertette az államtitkár. Hozzátette: a líbiai hatóságok kiemelték a magyar kutató-mentők szakszerűségét.

Azbej Tristan arról is beszélt: a magyarok szolgálata nem volt kockázatmentes, több európai kutató-mentő is életét vesztette Líbiában, az elöntött területeken megjelent a tífusz és a kolera, az árvíz pedig aknákat is mosott a felszínre.