Azt szeretnék elérni, hogy a jövőben minden fogászati vizsgálatra érkező páciensről készüljön egy ilyen digitális szájpad lenyomat.
Dr. Vág János, a Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese és PhD- hallgatója, dr. Simon Botond nyerte el a klinikai kutató kategóriában a 2019-es Innovációs Díjat. Projektjükben egy új generációs fogászati azonosítási protokollt dolgoztak ki, amelynek során egy ún. intraorális szkenneléssel digitális lenyomatot képeznek a száj mintázatáról, ami egyedi jellegzetessége miatt jól használható humán azonosításra. A digitális lenyomatok könnyen elkészíthetők egy rutin fogászati vizsgálat során is, az adatok pedig hosszú távon eltárolhatók és elemezhetők - adta hírül a Semmelweis Egyetem portálja.
Dr. Vág János három éve kezdett foglalkozni a digitális fogászattal, ekkor hozta létre a digitális fogászati munkacsoportot is, ehhez csatlakozott dr. Simon Botond, aki azóta már PhD-hallgatóként vesz részt a kutatásban. Mint arra rámutattak: a szájpadláson található úgynevezett szájpad bordázatok minden embernél egyfajta speciális mintázatot jelentenek, ami alkalmas lehet humán azonosításra. A leggyakrabban alkalmazott módszerek – ujjlenyomat, DNS alapú, fogazati azonosítás – közös hátránya, hogy legtöbb esetben nem áll rendelkezésre a lakosság széles körére kiterjedő adatbázis. Az emberek nagy része ugyanakkor élete során megfordul fogászaton, ahol fogairól és lágyszöveteiről lenyomat is készül. A fogorvosok az elkövetkezendő tíz évben át fognak térni a digitális lenyomat vételre, így az adatok rendelkezésre állnak – mutatott rá dr. Vág János.
Több, mint 200 iker bevonásával végzett kutatásaik során a digitalizált szájpad mintázaton olyan jellegzetességeket kerestek, amelyekből egyértelműen elkülöníthetők még az egyforma DNS-sel rendelkező egypetéjű ikerpárok egyes tagjai is egymástól. Hipotézisük szerint, ha az egypetéjű ikreknél ki tudnak mutatni különbséget, akkor nagy valószínűséggel az egész populáción alkalmazható ez a fajta azonosítási módszer. Közel egy éves munkával összegyűjtöttek több mint 100 ikerpárt. Ehhez a Tárnoki ikrektől, illetve a vizsgálatban TDK-hallgatóként részt vevő Lipták ikrektől (Lipták Klaudia és Lipták Laura) sok segítséget kaptak – emelte ki dr. Simon Botond. Kontrollcsoportként kétpetéjű ikerpárokat is bevontak a kutatásba, 200 páciens több mint 600 digitális lenyomatát készítették el egy speciális szkenner segítségével, jelenleg az adatok kiértékelése zajlik – ismertették. Az általuk kidolgozott módszer 99 százalékos biztonsággal képes az egyén kilétének pontos meghatározására, ami nagyon fontos lehet a bűnmegelőzésben, természeti katasztrófa vagy tömegszerencsétlenség esetén. Példaként említették, hogy vízbefulladásnál, amikor az ujjlenyomat felázhat, illetve égési sérüléseknél is megoldást jelenthet ez az új generációs fogászati azonosítási protokoll – hangsúlyozták. Továbbiak a teljes cikkben
(Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem)