Horváth Ildikó szembeszállt Palkoviccsal

Összeütközésbe került az EMMI és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a klinikai vizsgálatok hovatartozása miatt. Ez azért is különösen meglepő volt, mert mostanában egyáltalán nem jellemző, hogy a „családi ügyeket” a nyilvánosság előtt kiteregessék. Míg az ITM a teljes K+F tevékenységet a klinikai vizsgálatokkal egyetemben magáénak akarja, addig az orvostudományi jelleg miatt az EMMI szeretné továbbra is a területet felügyelni, derült ki a Világgazdaság napilap által szervezett Innorvációs Fórumon október 16-án.

Az egészségügyért felelős államtitkár határozottan kiállt a klinikai vizsgálatok megtartása érdekében, mondván, ezek az egészségügyhöz tartoznak, nem kerülhetnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe. Mint Horváth Ildikó hangsúlyozta, az egészségügyön belül szigorúan szabályozott tevékenységről van szó, amely semmiképpen nem tekinthető iparáginak, nem válhat ipari érdek által diktáltnak, hiszen a mindenkori emberi erőforrás miniszter felelős a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának és alkalmazásának szabályozásáért a jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint. Kellemetlen, hogy ilyen fórumon kell erről vitatkozni, jelezte az államtitkár, hogy jobb szerette volna az EMMI más módon megtárgyalni ezt a kérdést az érintettekkel. (Kérdés, hogy a kormányzat miként hangolja majd össze ezeket a törekvéseket, bár legyünk őszinték, eddig Palkovics tárcája mindent vitt – a szerz.) Mindenesetre a terület fontosságát jelzi, hogy nagyjából negyvenmilliárd forintot hoznak a klinikai vizsgálatok az EMMI-nek, és 14-15 ezer ember kezelését szolgálják, amiért az államnak nem kell fizetnie. A vita nyilvános kirobbantásakor Lengyel Györgyi, az ITM egészségiparért felelős miniszteri biztosa még jelen volt, ám nem szólt hozzá a felvetéshez, és hamarosan távozott.

Mondhatni, ezzel az államtitkári tiltakozással izgalmassá vált az I. Innovációs Fórum, amely a gyógyszeripart és az egészségipart állította fókuszába.

Már a konferencia elején is szó esett a klinikai kutatásokról, amelyek száma húsz százalékkal csökkent 2016 óta, míg a szomszédaink, ha növelni nem is, de jellemzően stagnálni tudták ezek számát, derült ki az első előadó, Gulyás Tibor, az ITM innovációért felelős helyettes államtitkárának előadásából. Az egészségipar exportmutatói kedvezőek: az orvostechnikai eszközöknél 300 milliárd forintos a bevétel, míg a gyógyszeriparnál 900 milliárdra tehető. Kiemelkedő innovációs terület, amit az is mutat, hogy a legmagasabb számban innen kerülnek ki szabadalmak, jelenleg 10 487 hatályos szabadalom van.

Banai Péter Benő elismerte, hogy nemzetközi összevetésben nem igazán magas a GDP-arányos egészségügyi kiadások nagysága, ám a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint 2010 óta így is 60 százalékkal, vagyis 740 milliárd forinttal növekedtek az ágazatra fordított összegek. Nagy részüket bérfejlesztésre költötték, és hozadéka is van ennek, hiszen személy szerint hallotta kórházigazgatóktól, hogy a bérintézkedéseknek vannak már pozitív hatásai az intézményekben. Nem maradhatott ki az adósságrendezés kérdésköre. Semmit nem ígért, csak annyit mondott, hogy érdemi változásokat kellene elérni, s hogy nemcsak rendszerszintű, hanem menedzsmenti problémák is vezetnek a kialakulásához.

A GDP-t 0,6 százalékkal növelné, ha tíz százalékkal növekedne az egészségben eltöltött évek száma, mutatott rá Újlaki Ákos, a Boston Consulting Group vezetője, aki szerint ebben nagy jelentősége van az innovatív terápiáknak, illetve azok befogadásának. Tény, hogy a két ország lehetőségei nagy mértékben eltérnek, de azért talán nem annyira, amit az alábbi adatok mutatnak: Németországban 150 új készítményből 120-at fogadnak be, míg hazánkban csak alig több mint 50 válik minden érintett beteg számára elérhetővé.

Három területen segítheti a gazdaság növekedését a gyógyszeripar, ez a K+F tevékenység, a klinikai vizsgálatok és a gyógyszerekhez való hozzáférés, mondta Vereckei Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke. Döbbenetes számokat sorolt: míg a hetvenes években 150 millió dollárból tudtak kifejleszteni egy gyógyszert, ma ez már elérte a 3 milliárd dollárt; 2016-ban a gyógyszeripari K+F értéke elérte a 160 milliárd eurót, és 2024-re meg fogja haladni a 200 milliárd eurót is. Jelenleg mintegy 7000 új gyógyszerkészítményt fejlesztenek, ezek 74 százaléka a területén teljesen újszerű megközelítést alkalmaz.

Soha nem látott eredményeket hozott a gyógyításban a gyógyszeripar fejlődése az elmúlt időszakban, bizonyítja ezt például, hogy a krónikus limfoid leukémia 5 éves túlélési aránya 70 százalékra, a Hodgkin-limfóma 5 éves túlélési aránya 80 százalékra emelkedett. Az elmúlt 20 évben a rákos megbetegedések esetében 41 százalékkal nőtt az 5 événél hosszabb túlélés és 20 százalékkal csökkent a mortalitás – sorolta az adatokat Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) igazgatója. Úgy vélte, érdemes erősíteni a klinikai vizsgálati körülményeket, amelyek biztosítják az új terápiák kedvezőbb befogadási környezetét, és természetesen egyszerűsíteni és gyorsítani a hazai befogadásokat.