Lassan fejlődik, de a legösszetettebb az emberi agy

Az emberi sejtek alkotta "miniagy" fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül - állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák.

A svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban bemutatták az agyi fejlődés három típusában résztvevő gének térképét.

Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését. A "miniagyakat" négy hónapon át növesztették borsószem-méretűre. Ezek a tudományosan agyi organoidnak nevezett sejtcsoportok egyszerű szerkezetek, melyek különböző agysejttípusokból állnak és nem képesek semmilyen funkciót ellátni.

A kutatók szerint a három különböző agy kezdetekkor azonos sebességgel fejlődött, de miután a sejtek elkezdtek specializálódni valamily neurontípussá, a makákóagy fejlődött a leggyorsabban. Sebességben a csimpánzagy követte, az emberi agy pedig a leglassabbnak bizonyult.

Barbara Treutlein, a Bázeli Egyetem tudósa szerint ennek az lehet az oka, hogy az emberi agy fejlődik a legnagyobbá és legösszetettebbé, ehhez lehet szükség a lassú fejlődésre.

"Úgy tűnik, nekünk van szükségünk a leghosszabb időre agyunk kifejlesztésére, de a végső állapot az embernél a legösszetettebb. Talán több időbe telik, míg létrejön a nagy számú összeköttetés a neuronok között és az emberi agy eléri kognitív funkcióit. De valójában egyelőre nem tudjuk, miért történik így" - idézi Treutleint a BBC.com.

A szintén a Bázeli Egyetemen kutató Grayson Camp szerint az emberi és a csimpánzagy közötti különbségek rámutathatnak, miért összetettebb az emberi agy.

Madeline Lancaster, a brit Orvostudományi Kutatótanács (MRC) munkatársa szerint a miniagyak segíthetnek megválaszolni azt az alapvető kérdést, hogy mi teszi az embert emberré.

"Összetett nyelvünk van, képesek vagyunk az elvont gondolkodásra, a csimpánzok pedig nem. A miniagyakkal végzett munka nem modellezi ezeket a különbségeket, mivel ezek nem működő agyak. De segítenek megérteni a fejlődés korai szakaszának különbségeit, mely szakasz megteremti a kognitív képességeink alapjait" - fejtette ki.