• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Lassan fejlődik, de a legösszetettebb az emberi agy

Hírek 2019.10.17 Forrás: MTI
Lassan fejlődik, de a legösszetettebb az emberi agy

Az emberi sejtek alkotta "miniagy" fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül.

Az emberi sejtek alkotta "miniagy" fejlődik a leglassabban az emberszabásúak közül - állapították meg svájci kutatók. A miniagyak sejtek miniatűr gyűjteményei, melyek segítségével a tudósok az agy fejlődését tanulmányozzák.

A svájci szakértők őssejtekből hoztak létre emberi, csimpánz- és makákóagyat. A Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban bemutatták az agyi fejlődés három típusában résztvevő gének térképét.

Miután sikerült kifejleszteni azt a technológiát, amelynek segítségével agysejtek növeszthetők őssejtekből, a kutatók közvetlenül össze tudták hasonlítani a különböző emberszabásúak agyi fejlődését. A "miniagyakat" négy hónapon át növesztették borsószem-méretűre. Ezek a tudományosan agyi organoidnak nevezett sejtcsoportok egyszerű szerkezetek, melyek különböző agysejttípusokból állnak és nem képesek semmilyen funkciót ellátni.

A kutatók szerint a három különböző agy kezdetekkor azonos sebességgel fejlődött, de miután a sejtek elkezdtek specializálódni valamily neurontípussá, a makákóagy fejlődött a leggyorsabban. Sebességben a csimpánzagy követte, az emberi agy pedig a leglassabbnak bizonyult.

Barbara Treutlein, a Bázeli Egyetem tudósa szerint ennek az lehet az oka, hogy az emberi agy fejlődik a legnagyobbá és legösszetettebbé, ehhez lehet szükség a lassú fejlődésre.

"Úgy tűnik, nekünk van szükségünk a leghosszabb időre agyunk kifejlesztésére, de a végső állapot az embernél a legösszetettebb. Talán több időbe telik, míg létrejön a nagy számú összeköttetés a neuronok között és az emberi agy eléri kognitív funkcióit. De valójában egyelőre nem tudjuk, miért történik így" - idézi Treutleint a BBC.com.

A szintén a Bázeli Egyetemen kutató Grayson Camp szerint az emberi és a csimpánzagy közötti különbségek rámutathatnak, miért összetettebb az emberi agy.

Madeline Lancaster, a brit Orvostudományi Kutatótanács (MRC) munkatársa szerint a miniagyak segíthetnek megválaszolni azt az alapvető kérdést, hogy mi teszi az embert emberré.

"Összetett nyelvünk van, képesek vagyunk az elvont gondolkodásra, a csimpánzok pedig nem. A miniagyakkal végzett munka nem modellezi ezeket a különbségeket, mivel ezek nem működő agyak. De segítenek megérteni a fejlődés korai szakaszának különbségeit, mely szakasz megteremti a kognitív képességeink alapjait" - fejtette ki.

 

Legolvasottabb cikkeink