Ma van a víz világnapja - A vízhiány gyermekek életét követeli

Miközben a világ vezetői az ENSZ történelmi jelentőségű vízügyi konferenciájára készülnek, az UNICEF sürgeti a megfelelő ivóvízellátáshoz, fertőtlenítéshez és biztonságos higiénés körülmények kialakításához szükséges beruházásokat - áll az szervezet szerdai közleményében.

Az UNICEF új elemzése szerint 10 afrikai országban 190 millió gyermek életét veszélyezteti a vízhiány, ami háromszoros fenyegetést jelent mindennapjaikra:  

1. nem jutnak elegendő ivóvízhez  
2. a vízhiány miatt nincsenek alapvető higiénés körülmények  
3. nem biztosított számukra a megfelelő fertőtlenítés  

Ez a hármas fenyegetés Beninben, Burkina Fasoban, Kamerunban, Csádban, Elefántcsontparton, Guineában, Maliban, Nigerben, Nigériában és Szomáliában a legerősebb, így a jelentés szerint Nyugat- és Közép-Afrika a világ egyik legveszélyeztetettebb és az éghajlat változásainak leginkább kitett vízhiányos régiója. A legsúlyosabban érintett országok közül sokan, különösen a Száhel-övezetben, gazdasági bizonytalansággal és fegyveres konfliktusokkal is küzdenek, ami tovább rontja a gyermekek tiszta ivóvízhez és biztonságos higiéniai körülményekhez való hozzáférését.   

„Afrika vízkatasztrófával néz szembe. Miközben a klímaváltozás és vízhiány sokkolja a világot, sehol máshol nem súlyosbodnak ilyen mértékben a gyermekeket érintő kockázatok" - mondja Sanjay Wijesekera, az UNICEF programigazgatója. "A viharok, árvizek és évekig tartó aszályok már most is pusztítják az épületeket és otthonokat, szennyezik a vízkészleteket, ami halálos járványok terjedéséhez és a valaha látott legnagyobb éhínség kibontakozásához vezet. Bármennyire is nehéz most megbirkózni a körülményekkel, ha sürgősen nem cselekszünk, a jövő még ennél is borúsabb lehet."  

Az UNICEF globális elemzése a 10 leginkább fenyegetett területen vizsgálta a háztartások ellátottságát a három WASH (Water, Sanitation and Hygiene) szempont – ivóvíz, fertőtlenítés és higiénés feltételek - szerint. Felmérte továbbá azon gyermekek körülményeit, akik 5 éves koruk előtt a megfelelő WASH feltételek hiányára visszavezethető okokból vesztették el életüket. Feltárta a környezeti és éghajlati veszélyek szempontjából leginkább kiszolgáltatott térségeket, ahol a gyermekek azonnali segítségre szorulnak a további halálesetek megelőzése érdekében. Ezeken a területeken a gyermekek közel egyharmada nem jut biztonságos ivóvízhez otthonában, kétharmadának pedig az alapvető higiéniai szolgáltatások is hiányoznak. A gyermekek háromnegyede nem tud kezet mosni, mert nincs otthon víz és szappan.  

Ezekben az országokban a legmagasabb a gyermekhalálozás a megfelelő higiéniai körülmények hiánya által okozott betegségek - például a hasmenés - miatt. A 10 országból 6-ban kolerajárvány tört ki az elmúlt egy évben. Világszerte naponta több mint 1000 öt év alatti gyermek hal meg a vízhiányra visszavezethető - egyébként megelőzhető - okokból. 

"Egy gyermek életének elvesztése megrázó a családok számára. De a fájdalom még fokozódik, ha ez megelőzhető lett volna, és az olyan alapvető, sokak által természetesnek tartott dolgok hiánya okozta, mint a biztonságos ivóvíz, a vécék és a szappan" - mondja Wijesekera. "A fenntartható tiszta ivóvíz, a szennyvízelvezetés megoldása és a megfelelő higiéniai szolgáltatások nemcsak a gyermekek egészségének védelmét jelentik, hanem a későbbi generációk számára is fenntartható jövő biztosítását."

A vizsgált területek az éghajlati és környezeti változások szempontjából a világ legveszélyeztetettebb országai közé tartoznak. A hőmérséklet a globális átlagnál másfélszer gyorsabban emelkedik Nyugat- és Közép-Afrika egyes részein, amely felgyorsítja a kórokozók szaporodását. A talajvízszint csökken, ami miatt sok területen kétszer olyan mély kutakat kell ásni ahhoz, hogy vízhez jussanak, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ezzel egyidejűleg az esőzések kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé váltak, ami áradásokhoz vezet, a szennyvízelvezetés hiánya miatt az egyébként is szűkös vízkészletek elszennyeződnek.  

A probléma kezelését nagyban nehezíti, hogy a vízügyi létesítmények sok helyen a fegyveres konfliktusok miatt célponttá váltak, Burkina Fasoban például a vízvételi lehetőségek megsemmisítésével akartak nyomást gyakorolni a lakosok kitelepítésére. Míg 2020-ban három támadást indítottak a vízellátás ellehetetlenítése céljából, addig a tavalyi évben már ötvennyolc vízvételi pontot romboltak le az országban. Ebből kifolyólag több mint 400 000 gyermek veszítette el a biztonságos ivóvízhez való hozzáférést az elmúlt évben.  

Az új elemzés az ENSZ 2023-as vízügyi konferenciája előtt készült, amelyet március 22. és 24. között rendeznek meg New Yorkban. A világ vezetői, az érintett szervezetek és más résztvevők 46 év után először gyűlnek össze, hogy áttekintsék a vízhez és a megfelelő higiéniás körülményekhez való hozzáférés terén elért eredményeket. A konferencián az UNICEF öt pontban fogalmazza meg kéréseit, amelyek azonnali cselekvést, a legkiszolgáltatottabb területekre való elsőbbségi figyelmet, globális finanszírozási alapot és beruházásokat, hatékony rendszerek kialakítását szorgalmazzák  - zárul a közlemény.