• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

    • Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

      Hány éves kortól ajánlott az anyajegyszűrés?

    • Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

      Egyszerű módszer a melanoma korai felismerésére

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészeti egység épült 2,7 milliárd forintból Kecskeméten

      Egynapos sebészeti egység épült 2,7 milliárd forintból Kecskeméten

    • "Sokkal több beteget tudunk ellátni az egynapos sebészet során"

    • Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Megduplázódott az egynapos sebészeti ellátások aránya

Másfélfok: még fejfájósabb évtizedek jöhetnek

Hírek 2023.05.24 Forrás: MTI
Másfélfok: még fejfájósabb évtizedek jöhetnek

Az éghajlatváltozás összefügg a sztrók előfordulásával, a migrénes fejfájással, a demencia súlyosbodásával, az SM fellángolásával.

Egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás és a légszennyezés hatására súlyosbodhatnak a különböző neurológiai betegségben, demenciában vagy például migrénes fejfájásban szenvedő betegek tünetei - közölte keddi cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

"Bár az orvosmeteorológia összetett tudományterület, és a problémák sok kockázati tényezőhöz köthetőek, egyre több vizsgálat támasztja alá, hogy a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámok, szélsőséges időjárási események, a nagy hőmérséklet-ingadozás és a légszennyezettség együttesen súlyosbítják nemcsak a migrén, de a demencia és más betegségek kockázatait is" - írta Szabó Amanda Imola meteorológus, éghajlatkutató.

A cikkben a szekamebr ismerteti azt a Neurology című folyóiratban megjelent értékelő kutatást, amelyben 364, az éghajlatváltozásról, a szennyező anyagokról, a hőmérsékleti szélsőségekről és a neurológiai betegségekről szóló tanulmányt vizsgáltak meg és értékeltek a kutatók. Eredményeik szerint a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság egyaránt összefügg a sztrók előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedő betegek kórházi kezelésével és a szklerózis-multiplex fellángolásával - mutatott rá az éghajlatkutató.

Mint írta, a különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg például az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, addig egy másikban a légszennyező anyagok "versenyeznek" fejfájásunk fő kiváltó okáért. Kitért egy másik tanulmányra is, amelyben a kutatók a hőmérséklet mellett más időjárási változót is vizsgáltak, így például a páratartalmat, a légszennyezettséget és a légköri nyomás változását. Arra a következtetésre jutottak, hogy a magasabb hőmérséklet és az alacsonyabb légköri nyomás összefüggésben áll többféle fejfájás nagyobb kockázatával, nem csak a migrénnel.

Emellett az éghajlatkutató beszámolt arról, hogy a Neurology című folyóiratban megjelent kutatásban a szakértők értékelték a légszennyezettség fejfájással és más egészségügyi problémákkal kapcsolatos hatásait is. Eredményeik alapján a felmelegedés okozta kockázatok mellett a légszennyező anyagok, különösen a  finomszemcsés szálló por (PM2.5) részecskéknek és a nitrátoknak való kitettség a fejfájásos esetek mellett kapcsolatba hozható például a sztrók előfordulásának és súlyosságának fokozódásával, Parkinson-kórral és a szklerózis-multiplex tünetek erősödésével.

Szabó Amanda Imola érzékeltetve az érintettek számát kitért arra, hogy 2019-es adatok alapján a magyar lakosság 4,4 százaléka szenvedett erős fejfájástól, migréntől, míg az USA-ban ez az arány 14 százalék volt.

"Az egészségügyi és szociális ellátórendszereknek fel kell készülniük a rendkívüli helyzetek, elsősorban a hőhullámok hatásainak megelőzésére és csökkentésére. Ehhez jól működő korai figyelmeztető-rendszerekre, intézményi felkészülési tervekre és a szociális ellátás ilyen irányú bővítésére van szükség" - hívta fel a figyelmet a szakember.

Kapcsolódó hírek

Legolvasottabb cikkeink