Meg kell fékezni a költségrobbanást

Az egészségügyi kiadások robbanásszerű növekedésének megfékezése az egyik alapvető célja a világ egészségügyi rendszereit jellemző reformoknak - mondta kedden, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) miniszteri értekezletét követően az MTI-nek Mikola István.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint a párizsi székhelyű szervezet tagállamainak 35 egészségügyi tárcavezetője azokat a gazdasági módszereket vizsgálta meg, amelyekkel oly módon lehet megállítani az egészségügyi költségrobbanást, hogy az a betegek javát is szolgálja, azaz ki kell küszöbölni a nem hatékony módszereket az egészségügyből, s az orvoslást sokkal racionálisabb módon kell a jövőben folytatni.

Abban is egyetértettek, hogy meg kell fékezni a gyógyszer-és eszközgyártók profitéhségét, mert egyre nehezebb finanszírozni azt, ahogy működnek. Mikola István kiemelte, hogy a gyógyszerpiac a hadi piacnál is jelentősebb profitorientált ágazat.

Az államtitkár elmondta, hogy a személyre szabott orvoslás volt az egyik legfőbb témája a találkozónak. Éppen ezért az értekezlet egyik legnagyobb hiányosságának nevezte, hogy a Világbank és az Európai Unió magas szintű vezetői mellett az orvostársadalom képviselői sem kaptak rá meghívást. Az sem vált szerinte egyértelművé, hogy az egészségügyi szolgáltató rendszereknek a legfontosabb közgazdasági tényezője maga az orvos.

Az egészségügy ugyanis Mikola István példája szerint pontosan fordítva működik, mint a hagyományos kereskedelem: az orvos mondja meg, hogy a vevőnek, azaz a betegnek mire van szüksége, nem pedig fordítva. Az egészségügyben az orvos rendeli meg a vizsgálatokat, vezeti a terápiát, azaz ő költi el az egészségügy működtetési pénzeit. "Az orvosok nélkül nem lehet racionális működést teremteni az egészségügyi rendszerben" - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Mikola István a találkozón felmerült számos téma közül kiemelte azt a széles körű vitát, amely a betegek adatainak védelmére és bizalmas kezelésére alkalmas jogi környezet megteremtéséről szólt, ebben a tekintetben ugyanis egyelőre nincsenek követhető gyakorlatok a világban.