Nem érte váratlanul a lakosságot az újabb szigorítás

Már a kormányzati intézkedéseket megelőzően is fokozott óvatosság jellemezte a magyarokat, ami szeptember óta éreztette hatását többek között a rendezvényiparban és a belföldi turizmusban is. A Covid-19 elleni védekezés módját illetően eltérő viselkedési minták azonosíthatók, abban azonban minden magyar egyetért, hogy a maszk viselése egy vállalható és kötelező egyéni erőfeszítés a vírus megállításában, a közösség védelme érdekében.

Az Ipsos október végén készült, személyes megkérdezésen alapuló kutatásának tanulságai szerint a lakosság komolyan veszi a vírus elleni védekezést. Már a kötelező köztéri használat november 11-i bevezetése előtt is újra kifejezetten magas arányú volt a maszkviselés (86%), valamint a gyakori kézmosás rutinja is tartósan megmaradt a mindennapjainkban (78%). A személyes kontaktust ismét emelkedő arányban kerülik a magyarok (41% a szeptemberi 30%-hoz képest), és a belföldi turizmusban a szállodák részleges bezárása előtt is csökkent a volumen (31% mondta le utazásait októberben).

A személyes védekezés napi gyakorlata egyénenként eltérő. A részben személyes vélemények, tapasztalatok, ismeretek, hiedelmek, részben külső kényszer (pl. munkahelyi kötelezettségek, magánélet, életkörülmények) hatására kialakult egyéni álláspont gyakran élesen eltérő magatartást generál. Tekintettel a közéletben tapasztalható parázs vitákra, véleménykülönbségekre, az Ipsos kísérletet tett a legfontosabb hazai viselkedésformák feltárására. Az április óta épített, Magyarországon egyedülálló adatbázis alkalmasnak bizonyult összetett statisztikák alkalmazására, amelynek eredményeként három lakossági szegmenst azonosítottunk, akik Covid-19 vírus elleni védekezési magatartása jól megkülönböztethető mintázatot mutat – foglalja össze tapasztalatait Földes Annamária, az Ipsos közéleti kutatásainak vezetője.

A viselkedéstípusok megoszlása kiegyenlített, 31-31%-os arányt tesz ki az ún. „bezárkózók” és a „vakmerők” csoportja, míg a legnagyobb tábor (így a magyar lakosságra leginkább jellemző magatartásforma) a „mérlegelők” névvel azonosítható.

A Covid-19 tipológia legtisztábban azonosítható viselkedésformája a „bezárkózók” csoportjában ölt testet. Tagjai minden létező ponton töretlenül alkalmazkodnak a világjárvány által generált új körülményekhez, nem mérlegelik, nem kérdőjelezik meg a vírus veszélyét, az egyéni védekezési eszközök szükségességét. Tagjai közt felülreprezentáltak a nők, a diplomával rendelkezők, a magas státuszúak, valamint a 40 feletti korosztály.

A víruspercepció tekintetében a másik végletet a „vakmerők” csoportja jelenti. Bár a maszk viselése körükben is 90% körüli, a védekezés minden további formáját a teljes lakossági átlag alatti arányban alkalmazzák. Példaként csak 49%-ukra jellemző a gyakori kézmosás, mindössze 24%-uk kerüli a kézfogást, 90%-uk továbbra is használja a tömegközlekedést. Demográfiai definíciójuk szerint a legfeljebb 8 általánost végzettek, rosszabb anyagi körülményekkel rendelkező vidéki városlakók fokozott arányban jelennek meg soraikban.

A harmadik vírus-archetípus bár lehetőségeihez képest tiszteletben tartja a higiénés szabályokat (legmagasabb, 96%-os a gyakori kézmosás), nem tesz le (vagy nem engedheti meg, hogy letegyen) a mobilitásról. A „mérlegelő” honfitársak utaznak, találkozókra járnak, és gyermekeiket sem tartják távol közösségektől. Mindössze 8%-uk mond le rendezvényekről, összejövetelekről, 10%-uk külföldi repülős, 11%-uk belföldi utakról. 78%-uk nem hajlandó kerülni személyes kontaktust például a bővebb család tagjaival, vagy barátokkal. A csoport összetételét tekintve a hazai áltagnál magasabb a 60 év felettiek, a budapestiek és a nagyvárosiak aránya.

A három viselkedésforma közös pontja a maszkviselés, azaz a lakosság egésze elfogadta ennek a védekezési módnak a szükségességét – teszi hozzá a szakember.