Magyarországon eddig nem indítottak gyógyszergyártók ellen pert nem várt mellékhatás vagy a medicina okozta egészségkárosodás miatt, és mivel a betegtájékoztatók megfelelő bástyát biztosítanak, erre várhatóan a jövőben sem kerül sor.
Mindehhez tudni kell, hogy amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak a főhatása is kétséges. A rendszeresen használt fájdalomcsillapítók az évek során gyomor-, máj- és veseproblémákat is okozhatnak. Ugyanakkor az egyes medicinákat többször is tesztelik a különböző kísérleti stádiumokban egészségeseken és betegeken, forgalomba hozatalkor pedig a tapasztalt és a - kísérletek során nem jelentkezett, de - várható mellékhatásokról értesíteni kell az illetékes hatóságot, valamint fel kell tüntetni azokat a betegtájékoztatón. Emiatt nem fordulhat elő olyan mellékhatás, amely nincs rajta a kísérő papíron.
Vajda András, a Merck magyarországi leányvállalatának vezetője szintén azt mondta, hogy nincs tudomása arról, hogy Magyarországon ilyen per lezajlott volna. A szakemberek szerint ezen a tendencián nem változtat az új gyógyszertörvény sem, amely szerint a gyártót terheli a felelősség akkor is, ha a forgalomba hozatalkor a tudomány és a technika akkori színvonala szerint nem volt felismerhető hiba.
A nemzetközi példák szerint a gyógyszerperek egyik legnehezebb része, hogy igen nehéz bizonyítani, hogy az adott állapotért kizárólag az adott készítmény a felelős - ennek ellenkezője a 70-es évekbeli úgynevezett Contergan-botrány, ahol egyértelműen bebizonyosodott, hogy a készítmény károsítja a magzatot. legutóbb viszont éppen a Mercket perelték be az egyik fájdalomcsillapító miatt, ebben nemrégen precedens értékű döntést hoztak az Egyesült Államokban, méghozzá a gyártó javára. Ennek ellenére a készítménnyel kapcsolatban további peres eljárások várhatók.