• nátha
    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

    • A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

      A felsőlégúti nyavalyák könnyen megkeseríthetik a karácsonyt

  • melanóma
    • Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

      Ismeri a melanoma 15 rizikófaktorát?

    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

  • egynapos sebészet
    • Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

      Duplájára nőtt az egynapos sebészeti ellátások aránya

    • Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

      Két és félszer több az egynapos műtét a győri Petz-kórházban

    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

OMSZ: Három év alatt megduplázódtak a sikeres életmentések

Hírek 2020.02.28 Forrás: Weborvos Szerző:
OMSZ: Három év alatt megduplázódtak a sikeres életmentések

Bár a praktizáló orvosok átlagéletkora 56 év, mégis 97 százalékuk rendszeresen használja az internetet.

Egy-két évtizede még senki nem gondolta volna, hogy mekkora lehetőségek rejlenek az egészségügyi szektorban is a digitalizációban, a világháló rendszerszintű használatában. Ma már konkrét eredmények mutatják: a betegellátás, a betegedukáció, a megelőzés terén mindez milyen nagy változásokat hozott. Csütörtökön ezeket az eredményeket foglalták össze Magyarország első digitális egészségügyi konferenciáján, a Digital Health Summit-on, ahol a három tucat előadó feltérképezte a jövő digitális esélyeit is, amelyek mint a szervezők írták "rendkívül hamar képesek kitágítani a jelenkori rendelők kereteit és alapjaiban átalakítani szokásainkat, sőt, a teljes egészségügyi szektor működését". Az előadás rengetegből, most kettőt emelünk ki.

De kiket is érint az ágazatban a digitalizáció, hiszen köztudott, hogy Magyarországon az egészségügyben dolgozók átlagéletkora igencsak magas?! A Szinapszis piackutató legfrissebb felmérése szerint, amelynek eredményeit a konferencián a cég ügyvezető igazgatója Kertész Balázs tolmácsolta, a válasz: szinte mindenkit. Ugyanis bár igaz, hogy az itthon praktizáló körülbelül 26 ezer orvos átlagéletkora 56 év, mégis 97 százaléka használja az internetet és 99 százaléka e-mailezik. A felmérés szerint ráadásul egyre több időt töltenek az orvosok a világhálón szakmai céllal, naponta átlagosan 40 percet. Igaz, munka közben nem annyira jellemző az internet-használat, a megkérdezettek inkább délután, este illetve hétvégén szörföznek a neten. Még így is, a megkérdezett orvosok 34 százaléka válaszolta azt, hogy a betegek kezelése közben is utánanéz dolgoknak az interneten.

A digitalizációhoz eszközök is kellenek, e téren sem állnak rosszul a magyar orvosok: 94 százalékuk rendelkezik asztali számítógéppel, 89 százalékának van okostelefonja, 47 százaléka használ valamilyen egészségügyi applikációt, 21 százaléka okoseszközökkel méri a betegek vércukrát, vérnyomását, szaturációját. A digitális érettséget jól mutatja, hogy az orvosok 18 százaléka E-bookot olvas, és 14 százalékuk hord magánál saját célra valamilyen okoseszközt (okosórát, fitnesz karpántot), és 26 százalékuk ajánl ilyen eszközöket a betegeinek is.

 

Az orvosok 67 százaléka preferálja vagy elfogadja a digitális kommunikációs megoldásokat, szakmai információgyűjtés területén is már ez a leggyakrabban használt csatorna (Nem csak a betegek informálódnak az interneten). A Google mellett az ismert oldalakat, mint például a Youtube vagy a Facebook, egyre inkább szakmai célra is használják az orvosok. A betegekkel egyelőre még a többség nem interneten kommunikálnak, bár egyre nő azoknak a szakembereknek a száma, akik a neten adnak a kérdésekre választ, az időpontfoglalást, a terápiakövetést, a betegségmenedzsmentet online oldják meg. Az EESZT bevezetésével várhatóan az orvos-beteg kommunikáció még dinamikusabban tevődik át az elektronikus térbe.

Nemcsak az idősebb orvosoknak, de az éltesebb betegeknek is egyre természetesebb a digitális technikák alkalmazása. A konferencián idézett felmérés szerint tavaly Magyarországon 6,2 millió internethasználó volt, főleg a fiatalabbak, de már a hatvan évnél idősebbek több mint 30 százaléka is rendszeresen ott van a világhálón. Egyre inkább a mobilokon keresztül csatlakozik a lakosság a netre, nem csoda, hogy a kutatás szerint 5,2 millió internetező használ okostelefont is. Mivel ez a legegyszerűbb és legdiszkrétebb mondja az információgyűjtésnek, az összes korosztályban a net az első számú egészségügyi információs csatorna: havonta 25 millió az egészséggel kapcsolatos keresés. Az internetezők 45 százaléka látogat rendszeresen egészségportálokat is, a statisztikák szerint ezeket a szakmai oldalakat havonta 2,5 millió ember használja.

Összegzésként Kertész Balázs arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzleti és politikai döntéshozók sokszor alábecsülik a hazai célcsoportok digitális érettségét. Pedig a fentiek alapján látható, hogy a digitalizáció a legnagyobb kitörési pont a magyar egészségügy fejlesztésében. A digitalizáció nemcsak abban segíthet, hogy a lakosság egészségértése, tájékozottsága javuljon, preventív személetű legyen, hanem a beteg együttműködését is látványosan fejlesztheti. 

Digitális Mentőszolgálat

Az egészségügyi ágazat digitális szempontból talán legdinamikusabban fejlődő szervezete az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). A főigazgató Csató Gábor a konferencián hangsúlyozta: valamennyi technikai újítás az OMSZ-nál egy célt szolgál: minél több életet megmenteni. Úgy tűnik a cél teljesül, hiszen a digitális megoldások alkalmazásának és az újszerű kommunikációs eszközöknek, kampányoknak is köszönhetően az elmúlt három évben megduplázódott a sikeres újraélesztések száma Magyarországon.

A főigazgató elmondása szerint mentőszolgálat mentőegységei a tavalyi évben 1,2 millió esetet láttak el, köztük 30 000 életmentést és mintegy 2000 sikeres újraélesztést végeztek, miközben a mentőautók 40 millió km-t tettek meg. A számok mögött nagy átalakuláson ment árt a szervezet: megteremtette a feltételeit a modern, XXI. századi, digitális mentőszolgálat működésének. Ennek több eleme van, egyebek mellett a digitális adatfeldolgozásra épülő kapacitástervezés, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT) történő csatlakozás, az ESR-112 rendszeréhez való csatlakozás, az új táblagépek beszerzése (melyekkel megszűnt a papír alapú dokumentáció), az elektronikus szolgálati lap bevezetése. A három évvel ezelőtt indult folyamat, Csató Gábor szerint nem egy egymástól függetlenül működő részek összessége, hanem valamennyi újítás egy integrált egész rendszerré áll össze.

A mentőszolgálat működtetéséhez ma már az üzleti intelligencia, a mesterséges intelligencia  támogatását is felhasználják. Például ezek segítséget nyújthatnak a kapacitástervezésnél, hiszen a hatalmas adatbázis alapján például meg tudják becsülni, hogy egy adott területen, bizonyos feltételek megléte esetén bekövetkezik-e egy adott sürgősségi esemény vagy sem. A főigazgató bemutatta az OMSZ-nak azt a két digitális alkalmazását is, amely nagyban hozzájárul a legfőbb célhoz, az életmentéshez. A SzívCity-t, amely önkéntes életmentőkké teszi az applikációt letöltőket, már 42 ezren használják és 40-en ennek az alkalmazásnak köszönhetik az életüket. A mentőszolgálat másik fejlesztése, az ÉletMentő apps, ami a segélyhívás megkönnyítése mellett több más elemet (pl. defibrillátor adatbázist, elsősegély kisokost) is tartalmaz. Ennek az alkalmazásnak a sikerét is jól mutatja, hogy bár még csak egy hónapja indították el, 450 ezren töltötték le.

A mentőszolgálat kommunikációjában is egyre jobban támaszkodik a digitális platformokra. A legnagyobb közösségi oldalon, a Facebook-on keresztül tavaly például már 70 millió elérést értek el, de a legfiatalabb generáció kedvenc portálján, a TikTok-on is már félmillióan kedvelik a mentőszolgálatot. Csató Gábor szerint fontos, hogy már a tinédzserekez eljuttassák az üzeneteiket, hiszen így nagyobb esély van arra: a kamaszok egészségtudatos, egymást segítő felnőttekké váljanak.

Legolvasottabb cikkeink