Országgyűlés: átalakítják az MTA kutatóhálózatát

Az Országgyűlés mai plenáris ülésén számtalan határozatot hozott, mely érinti a kutatás-fejlesztést és a szociális ellátást is.

Új modellt kapott a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat
Az Országgyűlés új szervezeti és finanszírozási modellt hozott létre a kutatás-fejlesztési és innovációs ágazat számára.

A képviselők 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett fogadták el az innovációért és technológiáért felelős miniszter előterjesztését.

Palkovics László a javaslat országgyűlési vitájában elmondta, a változtatások célja Magyarország versenyképességének növelése, a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtése.

Az elfogadott törvénymódosítások eredményeként az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az újonnan létrejövő Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A kormány szándékai szerint ez a lépés a kutatóintézet-hálózat alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához vezet majd.

Palkovics László kiemelte, a változtatások az MTA köztestületi státuszát nem érintik, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig a költségvetési törvényben önálló költségvetési fejezetet képez, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.

A parlament létrehozta a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot is, amely kizárólag a miniszterelnöknek felelős testületként felügyeli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjának működését, továbbá véleményt alkot a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban.

Ötvenkilenc törvényt módosítottak a jövő évi költségvetéshez kapcsolódóan
Az Országgyűlés ötvenkilenc törvényen módosított a 2020-as költségvetéssel összefüggésben, a változtatások érintik az ápolási díj összegét, a fiatalkori drogprevenciót, az Erzsébet-programot, az onkológiai kutatást.

A képviselők 131 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a pénzügyminiszternek a jövő évi büdzsé megalapozásáról szóló előterjesztését.

A döntéssel 32 600 forintról 39 365 forintra emelkedik az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díjának alapösszege. A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos emberek után járó emelt összegű ápolási díj az új alapösszeg 150 százaléka, a legsúlyosabb állapotú hozzátartozók után járó kiemelt ápolási díj pedig annak 180 százaléka lesz.

A módosítások egyike lehetővé teszi, hogy a drogterápiás, illetve rehabilitációs intézmények szolgáltatásait a korábbi 16 éves kor helyett már 12 éves kortól igénybe lehessen venni. A kabinet az úgynevezett dizájnerdrogok használatát kívánja visszaszorítani a változtatással.

Az Erzsébet-utalványok megszűnését követően kimondták, az Erzsébet-programban a jövőben kifejezetten az ifjúsági és gyermekprogramok szervezésével foglalkoznak. A kabinet korábban azt közölte, idén még változatlan formában zajlik a gyerekek táboroztatása és a nyugdíjasok kedvezményes üdültetése, a következő évi táboroztatási rendről pedig később születik döntés.

A törvényhozók létrehozták a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítványt, amely kutatással, oktatással foglalkozik majd. A kormány szándékai szerint az alapítvány tevékenysége hozzájárul a daganatosbetegség-kezelés feltételeinek megteremtéséhez.

Számos ponton szigorodna a trafiktörvény
A határozathozatalok után Lázár János fideszes képviselő a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával és a nemdohányzók védelmével összefüggő egyes törvények módosítására tett javaslatot. Mint mondta, az előterjesztés az általános vita után ősszel, európai uniós notifikáció után kerülhet vissza az Országgyűlés elé. 

A javaslat legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy Magyarország belátható időn belül, Európai Unióban elsőként füstmentes országgá váljon.

Ismertetése szerint az előterjesztés számos kérdésben szigorítást vezetne be, így a korábbinál több esetben lesz kötelező jogsértés esetén bírság alkalmazása, Továbbá - folytatta - amennyiben a vámhatóság vizsgálata alapján egy trafikban háromszor egymást követően kiskorút szolgálnak ki, akkor elveszik a koncessziós jogot. Lázár János folyamatosan, felmenő rendszerben, a mai koncessziós jogokat nem érintve csökkentené a koncessziós kiírásokat, így a mai 3 ezer helyett, 4 ezer lakosonként lenne kötelező trakfikkoncessziót kiírni.

Meggyőzhetetlen és elszánt vagyok abban, hogy ki kell vezetni a következő húsz évben a hagyományos dohánytermékeket és ennek egyik módja a hozzáférés korlátozása - jelentette ki.

Kitért arra is: az e-cigaretták és az új típusú dohánytermékkel kapcsolatos kiegészítőket és reklámtevékenységet korlátozni és tiltani kell, és be kell vinni ezeket a termékeket az állami, adóhatósági kontroll alatt tartott trafikokba. Hozzátette: a nikotinmentességet ígérő e-cigarettval kapcsolatos minden segéd- és kiegészítő eszköznek a kereskedelmét is kontroll alá vonnák, és ilyen termékekkel nem lehetne 18 év alattiakat kiszolgálni. Rámutatott: a hagyományos cigaretta kifutóban van a következő 20 évben, és az e-cigaretta, illetve mások, új típusú termékek váltják majd fel, a multik pedig azzal kampányolnak, hogy ez nem okoz tüdőrákot. Lázár János óvott mindenkit attól, hogy ezt a "multinacionális dumát benyalja"

Elmondta: a javaslat módosítaná a közvetett reklámokra vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy az egyes dohánycégek a "kiskapukat ne tudják kijátszani", a trafikosok érdekszövetségének javaslata alapján viszont a koncesszió öröklési szabályaival kapcsolatban könnyítéseket vezetnének be. Emellett a javaslat pontosítja az árusítható termékek körét is - tette hozzá.     

Lázár János jelezte: a témával kapcsolatban intézkedéscsomag-javaslatot tett le a miniszterelnök és a kormány asztalára, amelynek ez az előterjesztés is része, és amelyben például a gépjárműben való dohányzás tiltása vagy a KDNP kezdeményezésére a társasházak közös területein való dohányzás kérdése, illetve a 2020 után születettek dohánytermék-vásárláshoz való jogának megvonása is felmerült. 

Úgy vélte: előbb vagy utóbb a gazdasági és demográfiai szempontok miatt a kormányzatnak nem marad más lehetősége, minthogy hozzájáruljon ezekhez a lépésekhez. 

Hangsúlyozta: tavaly 20-22 ezer ember halt meg a dohányzás következtében, és az éves 30-35 ezer daganatos megbetegedés miatt bekövetkezett halálesetből 10 ezren a tüdőrák áldozatai lesznek. Hangsúlyozta: jelenleg 2,5 millió ember dohányzik Magyarországon, évente 7,6 milliárd szál cigarettát szívnak el, és minderre 700 milliárd forintot költenek, azonban a dohányzással kapcsolatos megbetegedések miatti 150-200 milliárdos költségvetési kiadás, a kifizetett táppénz, rokkantnyugdíj, és a munkaadók vesztesége jóval több, mint amennyi a bevétel.

Rámutatott: az eddigi kormányzati intézkedések - a cigaretta árának tudatos drágítása, a szórakozóhelyek és éttermek füstmentessé tétele, a trafiktörvény és a hozzáférési lehetőségek szűkítése - megmutatkoznak abban, hogy 2009-bez képest 38 százalékról 25-27 százalékra csökkent az aktív dohányzók aránya, a 13-15 éves korosztályban 58-ról 74 százalékra emelkedett azok aránya, akik abszolút elutasítják a dohányzást, a tizenévesek között pedig 30-ról 20 százalékra csökkent a rendszeres dohányzók aránya.