Padlómatricák: mire elegendő 1, 5 vagy 10 perc?

Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy hozzájáruljunk egy élet megmentéséhez. Még csak sok idő sem kell. Mindössze annyi, hogy ne menjünk tovább, frissítsük tudásunkat és legyünk tudatában annak, hogy képesek vagyunk segíteni – támasztotta alá az IPSOS friss kutatása, melynek eredményéről közleményben számoltak be.

November 1. és 30. között a 2-es metró három megállójában – a Batthyány téren, a Deák Ferenc téren és a Puskás Ferenc Stadionnál – padlómatricák segítenek memorizálni azokat az egyszerű elsősegélynyújtási módokat, amiknek ismeretében bárki megmenthet egy emberéletet, mindössze néhány perc alatt. „A Médiaunió kampányának célja felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos elsajátítani ezeket az alapismereteket. Felismerni a szívinfarktus, a stroke vagy a cukorbetegség tüneteit nem szakképzett, egyszerű honpolgárként. Életek múlhatnak ezen. Emellett azt is fontos kiemelni, hogy a véradás az egyik legkézenfekvőbb és leghathatósabb módja, hogy másokon segítsünk” – nyilatkozta Rudolf Péter, a Médiaunió Alapítvány kuratóriumi tagja.

A véradáshoz is csak annyi kell, hogy meggyőzzük magunkat, képesek vagyunk elviselni egy tűszúrást, hogy másoknak segíthessünk. Csak úgy tölthetjük fel a hiányzó vérkészleteket, ha újra és minél többen – fiatalok és idősebbek – válnak rendszeres véradókká.

Ki merne segíteni, ha valaki elájul a közelében?

Az IPSOS-kutatás válaszadóinak 72%-a életében legalább egyszer volt már elsősegély-tanfolyamon, ennek ellenére kevésbé magabiztosak a tudásukban: az ezer válaszadó átlagosan 2,8-ra értékelte magabiztosságát egy 5-ös skálán. A kutatásában résztvevők közel egyötöde került már olyan helyzetbe, amikor elsősegélyt kellett nyújtania. Az idősebbek jellemzően kevésbé magabiztosak tudásukban, ugyanakkor kevesebbszer is kerülnek olyan helyzetbe, amikor elsősegélyt kell nyújtaniuk. A fiataloknak – bár magabiztosabbnak tartják magukat – mindössze 9 %-a merne segíteni, ha valaki elájulna mellettük az utcán.

Mire elegendő 1, 5 vagy 10 perc, amíg a metróra várunk?

Az első és egyik legfontosabb teendő, ha valaki rosszul lesz mellettünk, hogy megvizsgáljuk és segítséget hívunk. Mindössze egy perc elegendő, a jelek felismerésére, a határozott fellépésre és a segítséghívásra. Sajnos a kutatásban résztvevők mindössze fele tudja csak helyesen a mentők hívószámát (104) – igaz, a 112-es segélyhívón keresztül is kérhetünk segítséget.

Az időfaktor ugyanis kulcsfontosságú, különösen hirtelen szívleállás esetén. Öt percen belül meg kell kezdeni az újraélesztést, hogy elkerülhető legyen az idegsejtek maradandó károsodása. Ilyen esetben a laikus segítségnyújtás döntő szerepet játszik. A 2-es és 3-as metró vonalán 2013 óta minden megállóban van defibrillátor, ami szükség esetén – a forgalmi ügyeletes értesítésével vagy a vészjelző készüléken keresztül jelezve – azonnal igénybe vehető.

A véradás az egyik legkézenfekvőbb módja annak, ha valaki életet akar menteni, ugyanis – megfelelő folyadékbevitel mellett – mindössze tíz perc elegendő egy egység vér levételére. „Az ország véradásra alkalmas lakosságának kb. 4%-a rendszeres véradó, holott minden 18 és 65 év közötti, egészséges nő és férfi, akinek a testsúlya eléri az 50 kg-ot, szerepet vállalhatna a stabil vérkészlet biztosításában” – mondta Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese. Az IPSOS-kutatás kimutatta, hogy a válaszadók több mint fele még soha nem adott vért, és mindössze 5%-uk járul hozzá negyedéves rendszerességgel a hazai egészségügyi intézmények számára szükséges nap 1600–1800 egység vér biztosításához.