• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

    • Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

      Covid-kátyúból kilábaló egynapos sebészeti ellátások

Roska Botond vezetésével új kutatóközpont jön létre Budapesten

Hírek Frissítve 2021.11.22 Forrás: MTI
Roska Botond vezetésével új kutatóközpont jön létre Budapesten

A BrainVision Center feladata a látás-helyreállítás alapkutatási program megvalósítása lesz, többek között.

Roska Botond professzor és Rózsa Balázs vezetésével, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával egy új, országos jelentőségű kutatóközpont jött létre Budapesten.

A BrainVision Center feladata a központi idegrendszeri betegségek diagnózisához és terápiájához szükséges alapkutatási folyamatok előkészítése és a látás-helyreállítás alapkutatási program megvalósítása lesz. Emellett a központban lehetőség nyílik a fény és az agy kölcsönhatására épülő optikai rendszerek fejlesztésére is - hangzott el hétfőn a kutatóközpont alapító ünnepségén.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter arról beszélt, hogyan illeszkedik a mostani bejelentés a magyar innovációs ökoszisztémába. Emlékeztetett arra, hogy a kormány létrehozta a jogszabályi és intézményi kereteket, emellett folyik a felsőoktatási intézmények átalakítása is.

Az innovációs eredményeket azonban nemzetközi környezetbe kell helyezni - mondta, hozzátéve, hogy ennek érdekében a kormány megvizsgálta, hogy melyek azok a kutatási területek, amelyek nemzetközi szinten is jelentősek. Példaként említette egyebek mellett a szegedi ELI központot, valamint az MIT Catalyst programot.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Roska Botond kutatásai is ebbe a körbe tartoznak. Azt szerették volna elérni a projekt támogatásával, hogy a látás helyreállításán dolgozó, Svájcban élő magyar kutató Magyarországon is folytassa tevékenységét. Mint fogalmazott, személyesen komoly sikernek éli meg, hogy Roska Botond kutatásait részben Magyarországra hozza. Ennek a háttere jött létre a most létrehozott intézettel.

Roska Botond, a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora az általa kidolgozott látásvisszaállító terápia eddigi eredményeiről tartott előadást. Elmondta, hogy eddig öt betegen alkalmazták eredményesen az eljárást, de még hosszú az út, ahhoz, hogy több embert bevonjanak a terápiába és a kezelés eredményeként ne csak objektumokat észleljenek a páciensek. "Ez olyan, mint a Himaláját megmászni, most vagyunk az alaptáborba" - szemléltette a professzor, hozzátéve, hogy most következik a munka technológiai része.

Az együttműködés kiemelt szereplői között említette Szabó Arnoldot, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanársegédjét, a Retina Laboratórium vezetőjét, Rózsa Balázst, a Femtonics Kft. tulajdonosát, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársát, valamint Nagy Zoltán Zsoltot az egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatóját.

Rózsa Balázs, a Femtonics alapítója tudományos előadásában arról beszélt, hogy a BrainVision Centerben az új molekulárisbiológiai módszertani megoldások és a 3D-s lézermikroszkópos technológia segítségével folyó munka eredményeként a látáshelyreállító terápiák hatékonyságának vizsgálatán kívül lehetőség nyílik majd a központi idegrendszer több olyan betegségére is optogenetikai választ találni, mint a depresszió, a demencia vagy az epilepszia.

Hozzátette: a centrumban egy úgynevezett "mindent az egyben" mikroszkóptechnikát szeretnének felhasználni, amely egyetlen készülékben ötvözi a kétdimenziós és háromdimenzió technikák összes előnyét.

Az új eljárás lehetővé teszi, hogy az agyban elhelyezkedő különböző genetikai módszerekkel jelölt sejttípusokat mozgás közben vizsgálják. Ezzel az eljárással meg tudják vizsgálni, hogy a különböző látáshelyreállító genetikai terápiák milyen hatékonysággal állították helyre a retina működését - hangsúlyozta.

Így az új eljárás, valamint Roska Botond új molekulárisbiológiai módszertani eszközeinek és Szabó Arnoldék humán szövetkultúráinak a segítségével a terápiás lehetőségek közül ki tudják majd választani a leghatékonyabbakat.

A MTI-nek kiemelte Erőss Loránd idegsebész professzor szerepét a centrum működésében. Mint rámutatott, az együttműködés eredményeként a világ egyik legjelentősebb humán transzlációs központja jön létre. A projektnek jelenleg az előkészítő munkálatai zajlanak, várhatóan decemberben kezdi meg működését - tette hozzá.

(Fotó:MTI/Mohai Balázs)

Legolvasottabb cikkeink