• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Stoke: az életmentésen túl a rehablitáció is fontos

Hírek 2021.12.02 Forrás: Weborvos
Stoke: az életmentésen túl a rehablitáció is fontos

A megfelelő mozgáskészség visszanyerése tehát az egyik legfontosabb része a rehabilitációnak.

A stroke világnap kapcsán sok szó esett az azonnali felismerés és mielőbbi ellátás életmentő mivoltáról. Arról azonban sokkal kevesebbet beszélünk, hogy az érintett és családja életminőségét hosszabb távon a beteg rehabilitációja határozza meg, ráadásul a beteg kezelési költségeinek zöme (80-85%) is ekkor jelentkezik. Megfelelő rehabilitáció nélkül a szélütést szenvedett akár élete végéig rokkanttá vagy fogyatékossá válhat és sokszorosára nőhetnek a kezelési költségei is.

A stroke, szélütés sürgős orvosi vészhelyzet, mert minél előbb kap a beteg megfelelő ellátást, annál nagyobb lesz az esélye az életre és minél teljesebb felépülésre. Ez azonban nem csak a tünetek felismeréséről és a mentő hívásáról szól, sőt…! 

Az EUSI (European Stroke Initiative) 2003-es ajánlása a stroke-betegek rehabilitációjával kapcsolatban három dolgot szögez le. Az első, hogy a rehabilitációnak korán kell megkezdődnie, a második, hogy minden stroke-beteg rehabilitációra való alkalmasságát fel kell mérni, és a harmadik, hogy a rehabilitációs team multidiszciplináris. 

Sikert csak számos szakterület együttműködése hozhat. A rehabilitáció során a stroke-beteggel közvetlenül foglalkozhat orvos, nővér, gyógytornász/konduktor, fizioterapeuta, logopédus, pszichológus/neuropszichológus, ergoterapeuta, zeneterapeuta, szociális munkatárs, dietetikus, esetleg ortopéd műszerész, lelkész, apáca, egyéb szakemberek. A team fontos tagja maga az aktív beteg, akinek gyógyulási szándéka nélkül a program nem kivitelezhető, valamint a hozzátartozók támogató segítsége is elengedhetetlen! 

A megfelelő ápolás az akut szaktól egészen az otthoni ápolásig döntően befolyásolja a betegség kimenetelét. A EuroHOPE együttműködés során vizsgált magyar stroke halálozási adatok rosszak (a 30 napos halálozás 2005-ben 16,2%, 2009-ben 13,6% volt, a 365 napos halálozás 31,6%, illetve 27,2%), a legkedvezőbb olasz adatok kétszeresét teszik ki. Különösen szembetűnő, hogy Magyarországon a stroke után későn (a 30. és 365. nap között) bekövetkezett halálozás jóval meghaladja a többi európai ország értékeit. Az említett, 365 napos halálozást nemcsak a kórelőzmények és a kórházi ellátás befolyásolja. Itt mutatkozhat meg a korai a rehabilitációnak (pl. mobilizálás elkezdésének és fenntartása) hiánya vagy nem megfelelősége, összességében a másodlagos prevenció kudarca. Nem véletlen, hogy hazánkban a stroke betegek átlag életkora 5-10 évvel alacsonyabb, mint a fejlett ipari országokban! 

A nyilvánvaló beteg és kezelési szempontokon túl érdemes azt is szem előtt tartani, hogy a Copenhagen Stroke Study adatai szerint egy akut ischaemiás stroke-ot elszenvedett beteg kezelési költsége az első 27 napban mintegy 12.150 USD, de ez a stroke-tól számított várható életszakasz egészségügyi költségeinek csupán egyötöde-egyhatoda! Azaz a rehabilitáció minősége és sikeressége, alapvetően meghatározza a beteg kapcsán adódó költségek több mint 80 százalékát! 

A gutaütést követően végzett rehabilitáció tehát nem pusztán nagymértékben meghatározza a beteg hosszú távú állapotát, a beteg és közvetlen környezetének életminőségét, de kulcstényező a megfelelő költséghatékonyság elérésében és fenntartásában is. 

A stroke-rehabilitáció egyik fő célja annak elérése, hogy a beteg képes legyen ellátni magát, javuljanak a motoros funkciói, képes legyen helyzetváltoztatásra, illetve járásra (önállóan vagy segédeszközzel), valamint javuljon a beszédzavara, a kommunikációkészsége és kognitív funkciói.

A fizikai aktivitás és a beteg terhelhetősége a beteg egyedi tulajdonságaitól, betegségtörténetétől függ, de általánosságban elmondható, hogy a korai mobilizálás elősegíti a szövődmények elkerülését. A séta, a könnyű torna, a mobilizálás mindenképpen szükséges valamennyi beteg számára. 

A megfelelő mozgáskészség visszanyerése tehát az egyik legfontosabb része a rehabilitációnak, ráadásul az strokeon átesett betegek egyharmada tapasztal akaratlanul megjelenő izommerevséget, izomgörcsöt, ami az érintettek 85 %-ánál érezhetően akadályozza a mozgást és a mindennapi életvitelt.