• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Szakértő: nem árt a vírusnak a fizikai behatás

Hírek 2020.09.25 Forrás: MTI
Szakértő: nem árt a vírusnak a fizikai behatás

Több mint százszor nyomták össze a vírust, de az mindig visszaugrott eredeti alakjára.

Nem okoz a koronavírus szerkezetében végleges változást a fizikai behatás, mert felülete rugalmas, alakja gumilabdaszerűen visszaáll - mondta Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja az M1 aktuális csatorna péntek délelőtti műsorában annak kapcsán, hogy az egyetem kutatóinak a világon az elsők között sikerült megvizsgálniuk az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét.

Kellermayer Miklós, a kutatás vezetője elmondta: több mint százszor nyomták össze a vírust, de az mindig visszaugrott eredeti alakjára.

Az atomi erőmikroszkóppal végzett kutatásból az is kiderült, hogy a vírus tüskefehérjéinek viselkedése mozgékony, ennek a vírus könnyebb megtapadásában lehet szerepe - tette hozzá. A kutatás szerint ezzel magyarázható, hogy míg általában a vírusok a gazdatestet elhagyva sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat.

Arra a kérdésre, hogy a kutatás segíteni tud-e a vakcinafejlesztésben, azt válaszolta: a kutatással meg lehet vizsgálni, milyen hatással vannak a vírusra a kémiai, biológiai módszerek, például az UV-sugárzás, a kémiai anyagok, a fertőtlenítőszerek, de a vírus ellen immunitást kifejlesztő módszerekre csak közvetetten lehet belőle következtetni.