• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

Több ezren halnak meg évente vastagbélrákban

Hírek 2024.02.28 Forrás: Weborvos
Több ezren halnak meg évente vastagbélrákban

Kevés az információ a vastagbélrákról, a vizsgálattól félünk és a tradicionális férfi szerepfelfogás is visszatartó erő a szűrővizsgálattól.

Minden évben 5-6 ezer ember hal bele a vastagbélrákba Magyarországon, holott a vastagbélrák az a ráktípus, ami megelőzhető, szűrhető, és nagy eséllyel gyógyítható, ha időben észreveszik. Elsősorban az egészségtelen életmódra vezethető vissza a vastagbélrákos betegek magas aránya Magyarországon, ebben a betegségben nálunk halnak meg a világon a legtöbben százezer lakosra vetítve. Helytelenül táplálkozunk, sok vöröshúst fogyasztunk, stresszesek vagyunk és keveset mozgunk – ezek mind hozzájárulnak a daganatos megbetegedések kialakulásához. 

5-10 évente érdemes elmenni a szűrővizsgálatra

A vastagbélrák esetében az egyik legnagyobb probléma, hogy kevesen járnak rendszeres szűrővizsgálatra, pedig, ha korán észreveszik, ez a betegség 90 százalékos valószínűséggel gyógyítható. „A cél az, hogy ne a tünet miatt menjen el a páciens a szűrővizsgálatra, mivel a vastagbélrák olyan típusú daganatos megbetegedés, amelynél, ha észleljük a tüneteket, akkor nagy valószínűséggel már nagy a baj, és előrehaladottabb állapotban van a daganat. Tünetmentes állapotban, 5-10 évente érdemes elvégeztetni a szűrővizsgálatokat.” – mondta el Dr. Sike Róbert, az Affidea Magyarország gasztroenterológus-belgyógyász szakorvosa. 

Már a fiatalokat is érinti a betegség

Hazánkban az általános vélekedés szerint az idősebb férfiak betegsége, ez azonban csak részben igaz. A világon 2040-re a vastagbélrák lehet a második leggyakoribb, halált okozó daganatos betegség az 50 év alatti felnőttek körében, Magyarországon már most minden tizedik beteg 55 évnél fiatalabb. Dr. Sike Róbert szerint 45 év felett mindenkinek kötelezővé kellene tenni a szűrővizsgálatokat, akinek pedig volt a családjában vastagbélrák, annak tíz évvel korábban ajánlott elvégezni a szűrést, mint amikor azt az adott rokonnál diagnosztizálták. 

A vastagbélrákszűrés leghatékonyabb módja a kolonoszkópia, vagyis az endoszkópos vastagbéltükrözés. Az altatásban végzett vizsgálat nem jár fájdalommal, nem kellemetlen a páciens számára, és ellentétben a többi diagnosztikai módszerrel, a kolonoszkópia önmagában megoldást jelent arra az esetre, ha baj van: ezzel az eljárással azonnal eltávolíthatóak a kóros elváltozások és azok a polipok is, amelyekből a későbbiekben kifejlődhet a rák, így ez a megelőzés eszköze is egyben. 

Tájékozatlanság és társadalmi előítélet áll a háttérben

A magyarok meglepően keveset tudnak a vastagbélrákról, ez a tájékozatlanság pedig közvetlen összefüggésben van az alacsony szűrési hajlandósággal, ezáltal pedig a magas halálozási aránnyal. A legfrissebb globális vastagbélrák kutatásban a megkérdezett magyarok több mint 65 százaléka mondta azt, hogy nincs elég információja erről a betegségről. Ugyanebben a kutatásban a magyarok bizonyultak a legkevésbé hajlandónak részt venni a szűrővizsgálatokon: körükben majdnem 70 százalék azok aránya, akik sohasem voltak vastagbélrákszűrésen. Ennek legfőbb oka a kutatás szerint a kolonoszlópiától való félelem.

A lakosság viszonylagos tájékozatlanságához hozzájárul a férfiak körében jellemző, vizsgálathoz kapcsolódó negatív attitűd is, ezek együttesen pedig azt eredményezik, hogy nagyon kevesen mennek el szűrővizsgálatra, közülük pedig sokkal kevesebb a férfi, mint a nő, pedig ennek éppen fordítva kellene lennie: hazánkban a vastagbélrák több mint kétszer annyi férfit érint, mint nőt, mégis a nők mennek el nagyobb arányban vizsgálatokra[5]. „Tapasztalatom szerint ennek oka a tradicionális férfi szerepfelfogásban keresendő: egy férfi ne panaszkodjon, egy férfi nem lehet beteg sem, a betegségről sokan inkább nem is akarnak tudni, ezért nem járnak szűrésre sem.” – teszi hozzá Dr. Sike Róbert. Ha ezen a hozzáálláson sikerülne változtatni, az évente akár több ezer ember életét menthetné meg.

A fejlettebb diagnosztika sokat segíthet a szűrésben

Magyarországon évek óta emelkedik az újonnan diagnosztizált daganatos esetek száma. Ennek egyik oka, hogy a szűrések és a felvilágosító programok nem vezettek eredményre, másrészt pozitív tendenciát is mutat: az egyre fejlettebb diagnosztikai eljárások hatékonyabban ki tudják szűrni a daganatos elváltozásokat, és a statisztikák is pontosabbak azáltal, hogy javult az intézmények jelentési fegyelme. Némi reményre ad okot, hogy az Affidea Magyarországnál a szűrővizsgálatok egyre növekvő számát tapasztalják: a vastagbélrákot szűrő szakorvosi konzultációk száma 2022-2023 viszonylatában 23 százalékkal növekedett, míg az eszközös vizsgálatok száma 50 százalékkal nőtt. 2024 első negyedévének számai alapján további hasonló vagy még nagyobb mértékű növekedést várnak az idei évre. 

Legolvasottabb cikkeink