Több forrásból több kutatást szeretne a kormány  

Benyújtotta az Országgyűlésnek a hazai kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges törvénymódosítási javaslatát az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A tervezett változások elsődleges célja Magyarország versenyképességének növelése a hatékonyabb működés és az egységes, teljesítményalapú forráselosztás feltételeinek megteremtésével - olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.

Mint írják: a társadalmi-gazdasági hasznosság szempontjának fokozottabb érvényesítése a korábbinál is nyomatékosabb igényként jelenik meg, miután a kormány a gazdaságvédelmi akciótervben arról döntött, hogy a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt éves forrásmennyiséget 32 milliárd forinttal emeli meg.

A dokumentum szerint a fennálló rendszer nem hatékony, Magyarország lemaradásban van. A bevált gyakorlatokhoz igazodó átalakításra van szükség.  A törvényjavaslat megteremti a megújuló kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szabályozási és szervezeti kereteit, rögzíti finanszírozásának, támogatásának alapelveit. Az új modell lehetővé teszi a hazai KFI tevékenységek fókuszálását, az együttműködések erősítését, megkönnyíti az akadémiai kutatási tevékenység beágyazódását a hazai és nemzetközi KFI rendszerbe. Az NKFI Alap keretei között létrejön az egységes szerkezetű, teljesítményalapú finanszírozás, megszűnik az eddigi széttagoltság. A változásokkal javulhat a kutatók és kutatóintézetek által benyújtott és nyertes hazai és uniós pályázatok aránya.

A tervezett módosítás létrehozza az innovációs és technológiai miniszter által vezetett, tizenegy tagú Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot. A kizárólag a miniszterelnöknek felelős testület véleményt alkot és javaslatot tesz a kormány kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével kapcsolatban, figyelemmel kíséri az NKFI Alap működését, éves programstratégiáját. Tagjait és társelnökét az elnöklő miniszter javaslata alapján a miniszterelnök kéri fel és nevezi ki a gazdasági, a tudományos és az állami szféra meghatározó szereplői közül.

Létrejön az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), amely önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben, nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá.azzal, hogy legalább kétharmadukat a tudomány művelői közül kell kiválasztani. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.

Az ELKH égisze alatt tizenhét központi költségvetési szerv működik: az Agrártudományi Kutatóközpont, az Atommagkutató Intézet, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Energiatudományi Kutatóközpont, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, a Nyelvtudományi Intézet, az Ökológiai Kutatóközpont, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Társadalomtudományi Kutatóközpont, a Természettudományi Kutatóközpont, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Támogatott Kutatócsoportok Irodája.

Az irányító testület munkáját a nemzetközi gyakorlat mintájára a sokszínű tudományos szempontokat és érdekeket megjelenítő tudományos tanács és a világszerte elismert külföldi kutatókból álló nemzetközi tanácsadó testület segíti. Utóbbi közreműködik az ELKH rendszeres, tudományos és szervezeti teljesítmény-mérésében, növelve a működés hatékonyságát.

A közpénzből és közérdekből folytatott innováció és tudományos kutatás általános irányainak kialakítása a tudós közösség, az állampolgárokat képviselő intézmények, az üzleti élet szereplői és a társadalmi ügyeket felkaroló civil szféra közös feladata. részben szeptemberben hatályba lépő módosítások a források hatékonyabb felhasználása által a kutatók érdekeit és eredményeik jobb hasznosulását szolgálják - zárul a közlemény.