Több mint kétszeresére nőtt az intimplasztikai beavatkozások száma

A női intimplasztikai beavatkozások száma világszinten megduplázódott az elmúlt évtizedben – elsősorban esztétikai okok miatt. A Semmelweis Egyetem új tanulmánya az alkalmazott műtéti eljárásokat értékeli azok kimenetele és a páciensek elégedettsége szerint. Bár a műtét az önelfogadást, önértékelést nagymértékben javítja, minimális szövődménnyel járhat, ezért fontos, hogy indokolatlan, téves esztétikai elképzeléseken alapuló beavatkozásokra ne kerüljön sor, hangsúlyozzák a szerzők.

A kisajakplasztika iránti igény 2012 és 2017 között 218 százalékkal, 2021-ig további 20 százalékkal nőtt. Az emlő-, az orr- és hasplasztika mellett a kisajak műtéti úton történő formálása, esetleges aszimmetriájának korrigálása az egyik legkeresettebb nőgyógyászati esztétikai beavatkozás a világon a beavatkozások számát tekintve. Sok esetben funkcionális oka van – a külső nemi szervek anatómiája például irritációt okoz a fehérnemű viselésekor, bizonyos sportok végzésekor, intim együttlét során – a műtétet választók többsége mégis főként esztétikai megfontolások miatt keresi fel nőgyógyászát.

2019-ben világszinten 164 ezer kisajakplasztikát végeztek, ez a szám mára azonban lényegesen magasabb lehet, hiszen csak az Egyesült Államokban 45%-os növekedést tapasztaltak ez idő óta – mondja dr. Géczi András Mihály, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának munkatársa, a tanulmány első szerzője. 

Az igény növekedésével párhuzamosan az alkalmazott műtéti eljárások száma is bővült, ám arra vonatkozóan, hogy melyik a legbiztonságosabb módszer, mely eredményével a páciensek a leginkább elégedettek, nincs iránymutatás. A Semmelweis Egyetem kutatói ezért a ma elérhető valamennyi eljárást (klasszikus sebészeti, lézeres, rádiófrekvenciás) értékelték azok kimenetele és a páciensek elégedettsége alapján.

Közel 3600 nő adatait összegezve megállapították, hogy alkalmazott módszertől függetlenül a kisajak-plasztikai beavatkozásoknál a szövődmények aránya elenyésző (kevesebb mint 0,5 százalék). A páciensek elégedettsége ugyanakkor kimagasló (95 százalék) – más plasztikai beavatkozásokkal összevetve is.

A legnagyobb, közel száz százalékos elégedettséget az úgynevezett de-epithalizációs technika alkalmazásakor tapasztalták. A hagyományos, szikével végzett beavatkozások esetében a szövődmények előfordulása (vérzés, gyulladás, hegesedés) magasabb volt, mint a lézerrel végzett műtéteknél, a lézer és rádiófrekvencia használata szintén okozhat szövődményeket, ha a dózist nem megfelelően állítják be, mutat rá a tanulmány. Legkevesebb szövődménnyel a rádiófrekvencia használata jár: ez, a világszinten egyelőre kevésbé gyakori módszer a beavatkozás költségei miatt nem terjedt még el.

Annak megítélése, hogy szükség van-e beavatkozásra, szubjektív. A döntést segítheti erre vonatkozó kérdőív, mely a mindennapi kényelemről, szexuális életről, stb. tesz fel kérdéseket. Létezik a kisajak méretét meghatározó skála is, ám olyan objektív paraméter, mely alapján egyértelműen műtétet javasolnak, nem.

A páciensek leggyakrabban partnerük javaslatára érkeznek, főként a fiatalabb, 18-25 éves korosztály – mondja dr. Sára Levente, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa, a tanulmány utolsó szerzője. A közösségi média és felnőttfilmes tartalmak szintén hatással lehetnek döntésükre. „Ezért is fontos, hogy vizsgáljuk ezen műtétek kimenetelét; hogy felesleges, esetleges szövődményekkel járó beavatkozásokra, melyekre más területen számtalan példát látunk, ne kerüljön sor” – magyarázza dr. Géczi András Mihály.

„A kisajakplasztika nem bonyolult beavatkozás, ráadásul nagyon magas arányban szövődménymentes”– hangsúlyozza dr. Sára Levente. A páciensek önértékelése és szexuális élete viszont olyan mértékében javul, hogy esztétikai szempontok alapján is dönthet mellette az orvos és páciens – teszi hozzá.

Mivel a műtét iránti igény várhatóan tovább növekedik a következő években, szükség lesz pszichológus bevonására, hogy indokolatlan beavatkozásokra ne kerüljön sor, hangsúlyozzák a szerzők. Finanszírozottan Magyarországon a műtétet csak pszichológiai szakvélemény birtokában végzik el, ha esztétikai okokból dönt mellette valaki.

A nőgyógyászati plasztikai sebészet egyelőre nem része a tantervnek, de mivel az igény exponenciális nő, a szerzők szerint érdemes lenne bevezetni gyakorlati oktatásba. „Alapvetően veszélytelen beavatkozásról van szó, eljárástól függően rövid a műtéti idő, de a gyakorlat megszerzése időbe telik” – mondja dr. Sára Levente.