Többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere

Szeptemberben 181 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszere az egy évvel korábbi 391,3 milliárd forint deficittel szemben. A bevételek 22,0 százalékkal meghaladták, a kiadások 12,0 százalékkal elmaradtak a tavaly szeptemberitől - derül ki a Pénzügyminisztérium pénteken közzétett részletes tájékoztatójából.

Az idei volt az elmúlt 20 év harmadik legnagyobb szeptember havi többlete - jegyezte meg a PM.

Az év első kilenc hónapjában a központi alrendszer 2691,7 milliárd forint hiányt mutatott az egész évre jóváhagyott 3152,7 milliárd forint deficit 85,4 százalékát. A hiány összege 17,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bevételek 21,1 százalékkal a kiadások 20,7 százalékkal emelkedtek a múlt év első háromnegyedévéhez képest.

A központi költségvetés 2773,0 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 252,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 171,3 milliárd forintos hiányt értek el.

Az általános forgalmi adóból kilenc hónap alatt befolyt 5044,7 milliárd forint 1169,3 milliárd forinttal, 30,2 százalékkal nagyobb a tavaly január-szeptemberinél. A személyi jövedelemadó bevételek viszont 230,9 milliárd forinttal, 10,9 százalékkal 1890 milliárd forintra csökkentek.

A jövedéki adóból származó költségvetési bevétel mindössze 1,3 százalékkal, 11,7 milliárd forinttal 919,4 forintra nőttek az üzemanyagok eladása után befolyt 41,9 milliárd forinttal kevesebb adó miatt, amit márciusában átmenetileg bevezetett alacsonyabb adómértékek magyaráznak.

Az uniós programokra befolyt bevételek szeptember végéig 790,2 milliárd forintot értek el, a 2363,3 milliárd forint éves törvényi előirányzat 33,4 százalékát. A kiadási mérlegsoron 2366,9 milliárd forint összegű kifizetés szerepel, amely a 3001,2 milliárd forint törvényi előirányzat 78,9 százalékos teljesítését jelenti.

A költségvetési szervek kiadásai mérlegsoron szeptember végéig 5019,6 milliárd forint kiadás teljesült, mely 0,3 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. A kiadásból 3045,0 milliárd forint a személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra kifizetett összeg, amely 9,7 százalékkal magasabb az előző év azonos hónapjaihoz képest, amit a fegyveres szerveknél kifizetett egyszeri szolgálati juttatással magyaráz a PM tájékoztatója.

Szeptember végéig a szociális hozzájárulási adó nyugdíjalapot megillető része 1265,0 milliárd forint volt 1,2 százalékkal, 14,5 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában befolyt összeget, a nyugdíjjárulék pedig 1518,1 milliárd forintban teljesült, az előző év azonos időszakában befolyt bevételt 250,8 milliárd forinttal, 19,8 százalékkal haladta meg.

Szeptember végéig a nyugdíjkiadások 3507,1 milliárd forintban teljesültek, ami 561,2 milliárd forintos, 19,1 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Szeptember végéig a szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része 500,9 milliárd forint volt 1,2 százalékkal, 5,7 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakában befolyt bevételt. A társadalombiztosítási járulék egészségalapot megillető része és egészségbiztosítási járulékbevétel 1035,7 milliárd forintot tett ki, az előző év azonos időszakában befolyt bevételt 172,0 milliárd forinttal, 19,9 százalékkal haladta meg. A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadás szeptember végéig 1616,9 milliárd forintot tett ki a 2021. évi azonos időszaki 1344,0 milliárd forint összegű kiadással szemben.

A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 1124,5 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 369,3 milliárd forinttal lett több az előző év azonos időszakához képest, amit a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával, az előző évitől különböző hozamokkal és finanszírozási szerkezettel magyaráz a jelentés.

A központi költségvetés adóssága szeptember végéig 4059,9 milliárd forinttal növekedett és 44 756,9 milliárd forintot tett ki. A nettó forintkibocsátás 1026,1 milliárd forinttal finanszírozta a költségvetés hiányát. A nettó devizakibocsátás 1260,9 milliárd forinttal növelte a költségvetés adósságát, míg a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése 1309,0 milliárd forinttal növelte, az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét.